Az Országgyűlés üléseinek vannak bizonyos kötelező elemei, például a napirend előtti felszólalások, amelyekre akkor is sort kerítenek a frakciók, ha igazából senkinek nincs semmi fontos mondanivalója. Ebben a parlamenti ciklusban azonban hasonló, szinte kötelező elemévé vált az üléseknek néhány napirendi szavazás.

A rekordot a Jobbik tartja, amely hétfőn 35. alkalommal javasolja, hogy vegyék napirendre a szocialista rendszerben kapott „politikai nyugdíj-privilégiumok” megszüntetéséről szóló javaslatukat, és szinte biztos, hogy a kormánypárti képviselők ismét leszavazzák majd. Az LMP némileg le van maradva a Jobbikhoz képest, pedig az kampányfinanszírozásról szóló javaslatuk az egyik első volt, amit ebben a ciklusban benyújtottak.

Pedig a kampányfinanszírozás aktuális téma lenne, hiszen a hétfői ülésen fog szavazni a parlament a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító indítványokról. Szokatlan módon a javaslatról három körben vitáztak, és módosító indítványokat is több körben lehetett benyújtani. A kormánypárti módosítók részben egymással is konkurálnak, így csak a szavazás után derül ki, milyen lesz a választási kampány 2014-ben.

Túry Gergely

Éhező magyarok, szigeteletlen lakások

Az ellenzéki politizálás egy teljesen új szintjére lép hétfőn, az interpellációk és kérdések sorában Rubi Gergely jobbikos képviselő, aki már interpellációjának címével a lehető legsötétebb képet képes festeni az ország állapotáról, ugyanis azt kérdezi majd a miniszterelnöktől (vagy a helyette válaszoló kormánytagtól): „Jövőre éhen hal a magyar?”

Párttársa, Németh Zsolt az állami földbérleti pályázatok kérdését üti tovább „Elbukott polgármesteri székért állami föld jár kárpótlásul?” című interpellációjával. Szintén a kormánypártokat is megosztó földügyeket tartja napirenden az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki azt kérdezi: „Valóban ennyit érnek önöknek a családi gazdálkodók?”

A szintén szocialista Szabó Imre, korábbi környezetvédelmi miniszter nem éri be a probléma felvetésével, ő a felelősök nevét is hallani akarja, mikor azt kérdezi: „A Fidesz-kormány melyik tagja felelős több százezer család otthonának szigetelése elmaradásáért?”.

Az LMP-s Karácsony Gergely pedig már a következményeket is tudni véli, mikor azt kérdezi: „Igaz-e, hogy a közbeszerzési jogorvoslati díjak egekbe emelése miatt drámaian visszaesett a kérelemre indított jogorvoslatok száma, az EU pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását és források teljes felfüggesztését helyezte kilátásba?”

A kormánypárti öninterpelláció műfajában ezúttal a fideszes Csizi Péteren lesz a sor, hogy megkérdezze a nemzetgazdasági minisztertől: „Mire számíthatnak a mai fiatal munkavállalók?” Ezzel várhatóan alkalmat teremt arra, hogy Matolcsy György miniszter, esetleg Cséfalvay Zoltán államtitkár ismét a kormány munkahelyvédelmi akciótervéről beszéljen.

A dinnyekartell még a kormánypártokat is megosztja

A kérdések után a parlament utólag jóváhagyja a kormány döntését, amellyel az Afganisztánban, Baghlan tartományban szolgáló magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) eredetileg október 1-ig tartó mandátumát jövő év március 1-ig meghosszabbították, és rendelkeztek arról is, hogy – hacsak nem hosszabbítják meg ismét a megbízatást - a katonákat legkésőbb két hónappal a határidő letelte után ki kell vonni a közép-ázsiai országból (más magyar katonai egységek jövő év végéig maradnak).

Hétfőn főképp módosító indítványokról szavaznak a képviselők, de ezek közt is akadnak furcsa helyzetek: az úgynevezett dinnyekartell megoldására benyújtott törvénymódosítás miatt két, egyaránt kormánypárti többségű bizottság csap össze: a mezőgazdasági bizottság példátlan módon házszabályellenesnek nyilvánította a gazdasági bizottság módosító indítványát, így arról nem is szavazhatnak a képviselők.

Az eredeti javaslat lényege, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben ne büntethessen, ha mezőgazdasági termékek árait egyeztetik a piaci szereplők. A gazdasági bizottság úgy finomított volna a szabályokon, hogy azok jobban illeszkedjenek a hazai és uniós szabályokhoz, csak a termelőknek adott volna felmentést a kartelltilalom alól, illetve nem engedte volna, hogy a szabályozás visszamenőleges legyen.

A jövő évi adótörvényekhez, a költségvetési bizottság által jegyzett módosító indítványokként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, Matolcsy györgy nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések: a korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik. A hitel, a pénzváltás és az állampapír-vásárlás sem ússza meg, sőt, az eredetileg egyezrelékes tranzakciós illeték a duplájára, illetve háromszorosára emelkedik.

Vita a köznevelésről

Kedden délelőtt az Országgyűlés 4 óra 20 perces politikai vitát tart „A köznevelés helyzetéről” címmel. A vitát Mesterházy Attila, az MSZP elnöke kezdeményezte, de a kezdeményezést aláírásukkal támogatták jobbikos és LMP-s képviselők is. Indoklásában Mesterházy a Pedagógusok Szakszervezetének álláspontjára hivatkozik, amely szerint a köznevelés rendszerének kialakítása nincs megfelelően előkészítve, sőt, „a tervezett intézkedések veszélyeztetik a 2012/2013-as tanév befejezését és a 2013/2014-es tanév előkészítését” is. „Úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb pedagógus-érdekképviseleti szervezet véleményét az Országgyűlés nem negligálhatja” – írja a pártelnök, miért kezdeményezték a vitanapot.