Az ügyészség három rendbeli, aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolta meg Ajka MSZP-s polgármesterét egy 2011-ben, az ajkai majálison elmondott beszéde miatt, amelyben a vád szerint egy országgyűlési képviselő és két önkormányzati képviselő becsületét sértette meg.

Varga Dávid ügyész felidézte: a polgármester 2011. május 1-jén a Bányász sporttelepen köszöntötte az édesanyákat, majd későbbi beszédében Ékes József fideszes országgyűlési képviselőre, Fülöp Zoltán és Ravasz Tibor ajkai önkormányzati képviselőre a becsület csorbítására alkalmas, gyalázkodó megjegyzéseket tett.

A vád szerint Ékes Józsefet a polgármester a majálison Moslékes Józsefnek nevezte, és azt mondta róla, hogy évekig nem fizetett adót, iskolai végzettségét meghamisította a parlament és más honlapok adatbázisában, illetve szóvá tette, hogy Ékes magnófelvételt készített egy korábbi beszélgetésükről; Fülöp Zoltánról (akit alsó- és felsőtáskás pitonnak nevezett) azt mondta, hogy 17 milliós Mercédesszel ment egy óvoda bezárására, Ravasz Tibort mangalica Tibornak hívta, aki szerinte csak veszteséges cégeknél dolgozott.

Schwartz Béla a tárgyaláson

MTI / Nagy Lajos

A vádirat szerint a polgármester beszédében arra szólította fel az ajkaiakat, hogy óvakodjanak tőlük, és ha ezekkel az emberekkel találkoznak, kerüljék el őket. A vád szerint a beszédet vágatlanul adta le a helyi televízió, melynek internetes portáljára is felkerült az anyag; megjelent a helyi újságban és egy honlapon is.

Schwartz Béla a bíró előtt hangsúlyozta: beszéde nem személyeskedő volt, hanem egyfajta politikai mechanizmust, mentalitást ítélt el; összefüggést vélt ugyanis felfedezni a 2010-es választások után a kormány által meghirdetett elszámoltatási politika és az azóta az MSZP-s vezetésű ajkai önkormányzat, és személy szerint ellene is indított csaknem húsz eljárás között. Ezek közül kilenc 2011 májusáig indult, azóta 19-re nőtt a számuk - mondta. Ő erről a politikai stílusról mondott véleményt 2011 májusában - állította a bíróságon. A képviselőket illető gúnynevekről azt mondta, hogy azokat nem ő találta ki, hanem használatosak a városban.

Ékes József a meghallgatásakor felidézte, hogy az ominózus magnófelvétel akkor született, amikor Schwartz Béla egy megbeszélésre hívta őt, és az Állami Számvevőszék által az önkormányzatnál indított vizsgálat leállítását kérte tőle, cserébe önkormányzati bizottsági helyekért. A képviselő a bíróságon elismerte, hogy iskolai végzettsége rosszul szerepelt a parlament holnapján, azt javíttatta, de tagadta, hogy nem fizetett volna adót.

Fülöp Zoltán a tárgyaláson kifejtette: bizonyos dolgokat a politikai vitákban el lehet fogadni, de a polgármester kijelentései őt emberi mivoltában sértették meg; állításai, mivel Schwartz a város első embere, alkalmasak arra, hogy a választókat félrevezessék.

Ravasz Tibor úgy vélte, hogy az alkatára tett megjegyzés csorbította a becsületét, valamint üzleti megítélését is, hiszen a polgármester azt állította, közgazdászként csak veszteséges cégeknél dolgozott. A sértettek azt mondták Szilágyi István bíró előtt, hogy Schwartz Béla ellen személy szerint nem, hanem ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, bejelentést bizonyos ügyekben, amelyekre képviselői esküjük kötelezte őket.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a vádban foglaltaknak megfelelően Schwartz Béla bűnös és 120 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a polgármesterre. Az ügyész elfogadta az ítéletet, a védelem felmentésért fellebbezett.