Az ügyvédre 2009-ben egy cég bízta rá letétben egy uniós pályázati önrészét, de az ügyvéd ezen kívül irodájának dolgozóitól és barátaitól is vett át különböző összegeket. A 40 éves férfi az így kapott körülbelül 130 millió forint nagy részét saját céljaira fordította, a kárból csak nagyjából 2 millió térült meg.

Az egykor a Széchenyi István Egyetem bűnügyi tudományok tanszékének adjunktusaként is dolgozó férfi az ügyvédi irodájában dolgozó egyik jogász nevében hamis ügyvédi meghatalmazásokat is készített, amelyekkel beosztottja adatait felhasználva szerzett kölcsönt két ingatlan vételi jogának fejében.

A férfi azért nyúlt a letétbe helyezett pénzekhez, mert 2001 óta két lakás és egy autó tulajdonjogát szerezte meg, valamint két másik kocsit lízingelt, de folyamatosan anyagi gondjai voltak. Tartozásait először banki kölcsönökkel, később havi 10 százalékos, uzsorásoktól szerzett kölcsönökből próbálta rendezni, de ez nem sikerült.

Az egykori ügyvéd a bírósági eljárás során azzal védekezett, hogy megfélemlítés és valós fenyegetettség alatt áll. A nevén lévő két ingatlant jelentős jelzálog terheli, autója üzemképtelen, a két nagy értékű kocsit pedig sohasem használta, azt a barátaitól kapott kölcsönök fejében vette a saját nevére, hogy ő fizesse a lízingdíjakat.

Meghallgatásakor azt állította, a cég által rábízott 300 ezer euró a társaság vezetőinek tudtával valójában azt a célt szolgálta, hogy uniós pályázatokról szerzett információkért fizessen belőle közvetítőknek. Miután a pályázatot visszavonták, az informátoroknak, közvetítőknek kifizetett pénzeket nem tudta visszaszerezni, ezért volt folyamatos fenyegetettségben.

A táblabíróság pénteken megalapozottnak találta az ügyben első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék határozatát és a férfit folytatólagosan elkövetett sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás miatt marasztalta el jogerősen. Az ügyvédi foglalkozástól végleg eltiltott férfi a letöltendő börtönbüntetés mellett kártérítési felelősséggel is tartozik.