Akár hatezerrel is nőhet az államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai hallgatói helyek száma, ha a kormány betartja azt az ígéretet, amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tett hétfőn. A miniszter ugyanis azt vállalta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött megállapodásban, hogy állami ösztöndíjat biztosít a korábban a finanszírozásból kimaradó 16 szakra jelentkezők egy részének.

A megállapodás szerint „a kormány törekszik arra”, hogy a 16, többségében igen népszerű szakon az „elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson magyar állami ösztöndíjas férőhelyet”. Márpedig 2011-ben, a finanszírozott férőhelyek radikális visszavágása előtt, az érintett szakokat összesen több mint 32 ezer diák jelölte meg első helyen. Ha feltételezzük, hogy közülük mindenki elérte a minimális 240 pontot, a miniszteri ígéret alapján 3200-6400 jelentkezőt kellene felvenni állami ösztöndíjas helyekre.

Csakhogy a miniszter a 16 szakokra külön ponthatárokat határozott meg, amelyek Balog saját bevallása szerint is igen magasak: 425 és 470 közé esnek, ami az ötszáz pontos rendszerben csak a kitűnően teljesítők számára elérhető. A ponthatárok és a korábbi évek adatainak összevetése azt mutatja, hogy a kormányzati ígéret biztosan nem teljesíthető, a kabinet legfeljebb szimbolikus engedményeket tett a hallgatóknak. Az előírt ponthatár ugyanis több szakon is olyan magas, hogy valószínűleg csak néhány diák tanulhat ingyen (2011-ben még 480 pont volt a maximum, de a pontszámítás alapvetően nem változott, csak az emelt szintű érettségiért kapható több pluszpont).

Stiller Ákos

Andragógusból csak néhány marad

Valószínűleg csak elvileg lesznek államilag finanszírozott helyek például andragógia (felnőttképzés) szakon, ami korábban nagyon népszerű volt a felvételizők körében (2011-ben 3619-en jelentkeztek nappali képzésre, tavaly pedig 2086-an). A miniszter 445 pontban határozta meg az állami ösztöndíjhoz szükséges pontszámot, miközben a legmagasabb követelményeket felállító intézménybe, az ELTE-re is be lehetett jutni tavaly 429, tavalyelőtt pedig 415 ponttal – igaz, 2012-ben csak 17, 2011-ben pedig 44 embert vettek fel.

A kormányzati ígéret alapján elvileg 200-400 állami ösztöndíjas hallgatót kellene felvenni, de a ponthatár alapján valószínűbb, hogy csak 3-6 ember kerülhet be ingyenes helyre, valószínűleg az ELTE-re. Más intézményekben nem lesz elegendő hallgató: a Dunaújvárosi Főiskolára például tavaly mindössze egy hallgatónak állta az állam a képzését andragógia szakon, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) kettőnek, a Debreceni Egyetemen pedig négynek. Valószínűtlen, hogy ezeken a helyeken a 445 pontos küszöb bevezetése után maradna akár egy állami ösztöndíjas hallgató is.

Nagy vesztes a kommunikáció

Még látványosabb a kormányzati szándék a felvételizők körében az egyik legnépszerűbb szak, a kommunikáció és médiatudomány esetében (amire 2011-ben 7125-en, 2012-ben pedig 4118-an jelentkeztek). A miniszter itt tette a legmagasabbra a lécet: 470 pontban határozta meg az állami ösztöndíjhoz szükséges limitet, miközben tavaly, illetve tavalyelőtt a legmagasabb pontszámot megkövetelő Budapesti Corvinus Egyetemre is be lehetett kerülni 454, illetve 451 ponttal.

2011-ben összesen 483, tavaly pedig csak 151 kommunikáció szakos hallgatót vettek fel államilag finanszírozott képzésre. Utóbbiból 18 jutott a Corvinusnak, 8 a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karára, ahol alig volt alacsonyabb a ponthatár, és 9 a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának. Ez alapján legfeljebb 5-10 ember reménykedhet ingyenes képzésben, amit akár egyetlen intézmény, a Corvinus vagy ha az állam támogatja, akkor a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola is elvihet, hiszen a legtöbben ezt a két az intézményt jelölték meg első helyen.

Koncentrálódnak a gazdasági képzések

A korábbi maximumnál magasabb ponthatárt határoztak meg az évek óta legnépszerűbb szakra, a gazdálkodás és menedzsmentre jelentkezők számára is: a limit 460 pont, miközben 2011-ben még a Corvinusra is elég volt 457 pont (tavaly nem indult államilag finanszírozott képzés, a Corvinuson 413 pont kellett az önköltséges képzéshez). Tavalyelőtt majdnem hatezren írták az első helyre ezt a szakot, vagyis elvileg akár 1200 embert is felvehetnének ingyenes helyre, de ilyen magas ponthatár mellett legfeljebb néhány tucatnyi jelentkezőnek lehet esélye, ők is néhány helyre összpontosulnak majd: a Corvinusra, a BGF-re és a Műegyetemre.

Hasonló a helyzet két másik népszerű gazdasági képzésnél: a turizmus-vendéglátás központi ponthatára 465, miközben 2011-ben 451 ponttal lehetett bekerülni a Corvinusra (2012-ben nem volt állami ösztöndíj, 400 pont kellett a Corvinus önköltséges képzésére). Ugyancsak 451 pont kellett a Corvinuson a pénzügy-számvitel szakra, aminek az egységesített ponthatára idén 460 lesz. A két szakot tavalyelőtt több mint nyolcezer jelentkező írta be az első helyen. A ponthatárok alapján egy-két tucat ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az idén, főként a Corvinusra, esetleg a BGF-re.

Negy verseny lesz a jogi karokon

Szintén erős koncentráció lesz a jogászképzésben, ahol 465 pont lesz a követelmény az ösztöndíjas helyekre. Tavaly két egyetemre vettek fel összesen 98 hallgatót: az ELTE-re 55-öt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 43-at. A ponthatár Az ELTE-n 467 volt, két ponttal magasabb, mint a most meghatározott, a Pázmányon 455 pont is elég volt, ami az idén már nem lenne elég az ingyenes képzéshez. Összehasonlításként: Debrecenben, Pécsen és Szegeden a nappali, de önköltséges képzésre elegendő volt a minimális 240 pont is, Miskolcon pedig 252 volt a ponthatár.

2011-ben még 4585 jelentkező írta be első helyen valamelyik jogi kart (ebben benne vannak a levelező képzésre jelentkezők is), és összesen 837 joghallgatót vettek fel államilag finanszírozott helyekre. A 465-ös ponthatár azt jelenti, hogy az ELTE-re tavaly felvett 55-nél valamivel többen tanulhatnak ingyen, de valószínűtlen, hogy elérné a százas nagyságrendet az állami ösztöndíjasok száma. Ez messze elmarad az elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléktól, aminek elérésére a kormány állítólag törekszik.

Azok a felvételizők, akik a 16 érintett szak valamelyikére és mindenképpen államilag finanszírozott helyre akarnak bejutni, valószínűleg akkor járnak a legjobban, ha emelt szintű érettségit tesznek legalább egy, de inkább két tárgyból (amivel akár 100 többletponthoz is lehet jutni). Emellett akkor járnak el helyesen, ha mindenképpen az első helyre írják be az érintett szakot, mert csak így van esélyük megcsípni egy állami ösztöndíjas helyet. Más esetben előfordulhat, hogy felveszik ugyan a jelentkezőt, de nem kap állami ösztöndíjat, így több százezer forintot kell fizetnie a tanulmányaiért.