A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány csakugyan özönvízszerű változásokat zúdított a társadalomra - ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök előző nap mondta -, ezért az ország ma katasztrófa sújtotta terület, a legsúlyosabb gondokat pedig a gazdaságban és az oktatásban okozta a kabinet, így itt a legsürgetőbb a változás. Elmondta, alapítványuk ősszel hozzákezdett egy hosszú távú oktatási program kidolgozásához, a javaslaton negyven szakértő dolgozik, és azt várhatóan március végére véglegesítik. 

Az oktatáspolitikai kérdésekkel csütörtökön folytatódó ellenzéki egyeztetésekre utalva Bajnai Gordon azt mondta: a programalkotásnak az érintettek és a szakértők megkérdezésével kell kezdődnie, nem úgy, hogy politikusok tanácskoznak zárt ajtók mögött. A programírás első lépéseként, a Haza és Haladás megbízására a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett közvélemény-kutatást. A felmérés most bemutatott adatai alapján a pedagógusok kétharmada úgy véli, a problémákat nem központilag, hanem helyben kell megoldani, háromnegyedük szerint az iskolaállamosítás nem csökkenti az esélykülönbségeket, nem javítja az intézmények finanszírozását, és 90 százalékuk szerint nem emeli az oktatás színvonalát. 

Andrási Zoltán, a Tárki Társadalomkutatási Intézet adatfelvételi osztályának vezetője elmondta: decemberben a magyar társadalmat reprezentáló ezer felnőtt véleményét kérdeztek meg, majd 84 iskola 550 pedagógusát kérdezték a közoktatás átalakításáról. 

Bajnai Gordon az adatok közül kiemelte, hogy amíg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megkérdőjelezte, érdemes-e első nyelvként az angolt tanítani az iskolákban, a lakosság kétharmada és a pedagógusok 72 százaléka úgy gondolja, az angoltudás nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Ezzel szemben - jegyezte meg - az Európai Unióban ma is Magyarországon a legalacsonyabb az angolul tanuló diákok aránya (57 százalék), míg az átlag 90 százalék, de még Litvániában  is, ahol a második legrosszabb a helyzet, meghaladja a hetven százalékot. 

A felsőoktatási terveikre vonatkozó kérdésre Bajnai Gordon elmondta: a hallgatók röghöz kötését azonnal megszüntetnék. Megerősítette, a tandíjat nem tartja ördögtől valónak, de az csak ösztöndíjrendszerrel együtt vezethető be. A tandíj mértéke pedig nem lehet több, mint amennyit egy egyetemista a tanulás mellett is könnyedén meg tud keresni - közölte.

A kutatás részletei

Az oktatás minősége a kutatásban megkérdezett pedagógusok 10 százaléka szerint javult, 27 százalékuk szerint nem változott, 63 százalékuk szerint romlott az elmúlt években. Ugyanerről megkérdezték a lakosságot is, akiknek 16 százaléka lát javulást, 40 százalékuk szerint nem változott, míg 44 százalékuk szerint romlott a színvonal.

A pedagógusok relatív többsége a felmérés szerint nem ért egyet azzal, hogy az államosítás csökkenteni fogja az iskolák közötti egyenlőtlenségeket, sem azzal, hogy az államosítás biztonságosabb finanszírozást nyújt az iskoláknak, sem azzal, hogy az államosítás növelni fogja az oktatás színvonalát, sem azzal, hogy az államosítás révén a pedagógusok bére növekedni fog. A pedagógusok 41 százaléka a létező problémák között az első helyre rangsorolta az oktatási irányítás kiszámíthatatlanságát.

A kutatásból kiderül, hogy a lakosság 72 és a pedagógusok 77 százaléka szerint a szülőket hagyni kell szabadon dönteni az iskolaválasztásról; a lakosság 69 és a pedagógusok 79 százaléka szerint egy modern társadalomban a fiúk és a lányok nevelése nem különbözhet egymástól; a lakosság 70 és a pedagógusok 71 százaléka szerint az iskoláknak a tanítás mellett az étkeztetést és a napközi ellátást is biztosítaniuk kell; a lakosság 67 és a pedagógusok 72 százaléka szerint a mai világban angol nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni. 

A Tárki megkérte a lakosságot és a pedagógusokat, hogy rangsorolják, mi a legfontosabb feladata az iskolának. Abban a két csoport megegyezik, hogy a felsorolt huszonnégy feladatból a legkevésbé fontosnak a vallásos nevelést tartják.