A kaputelefonon kétszer is olvasható a Schmitt vezetéknév. A volt köztársasági elnök vagyonnyilatkozata szerint két – egy 195, illetve egy 225 négyzetméteres – ingatlan felerészben az övé, de lemondása után nem ezekbe vonult vissza. A lakásokban a politikus kisebbik lányai, Schmitt Gréta és Schmitt Petra élnek.

A lap munkatársa a helyszínen beszélt Schmitt Petrával, aki elmondta, hogy szülei ott élnek a lakóparkban, lakást bérelnek. Azt is mondta, hogy készségesen nyilatkozik, de édesapja lakásügyében őt magát kell megkérdezni „belvárosi irodájában". Utóbbi telefonszámát nem adta meg, mert mint mondta: nincs rá felhatalmazása, hogy kiadja.

Schmitt Pálnak volt köztársasági elnökként törvényileg jár egy legfeljebb kétfős titkárság, amihez a helyiséget, eszközöket, alkalmazottakat az Országgyűlés Hivatala köteles biztosítani. A volt államfő parlamenti irodáján azonban a lap senkit sem ért el, mindig az üzenetrögzítő kapcsolt be.

A törvény szerint Schmitt Pálnak élete végéig jár egy állami lakás használati joga is. Bár először úgy nyilatkozott, hogy „ami jár, az jár", ezt végül nem kérte. A Béla király úti elnöki rezidenciáról azonban nem tudott visszaköltözni 320 négyzetméteres budaligeti családi házába, amit megválasztása után, 2010 végén egy észt diplomatacsaládnak adott ki. A jelek szerint ott még mindig a külföldi bérlők laknak, mert a kapu előtt parkolt egy észt rendszámú piros autó – olvasható a cikkben.

A Blikk korábbi ingatlanpiaci kalkulációi szerint a volt elnök kertes házáért havi 3000 eurós – 850-900 ezer forint – bérleti díjat is kérhet. Ennek úgy kétharmadát fizetheti ki bérlőként a 200 négyzetméter körüli lakóparki otthon után. Ami akár még az a lakás is lehet, amit tíz évvel ezelőtt eladott, és annak az árából ruházott be a budaligeti családi házba – veti fel a lap.

A hvg.hu tavaly január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál kisdoktori dolgozatából körülbelül 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Schmitt Pál a plágiumbotrány miatt tavaly április 2-án lemondott köztársasági elnöki címéről.