Minden második magyar gyermeknek legnagyobb mértékben az egészséges társas kapcsolataival és kortársaihoz való kötődésével kapcsolatos szükségletei vannak veszélyben - emelte ki Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatója a felmérés eredményeit ismertető keddi budapesti tájékoztatón. Kitért arra, hogy minden ország jövője a gyermekek jóllétén múlik: azok a társadalmak, amelyek merik és tudják biztosítani ezt, az elkövetkezendő 15-20 évben valóban jól lesznek. "Ezért fontos tudnunk, hogyan állnak ilyen szempontból ma a magyar gyerekek". 

A tavaly végzett kutatás szerint a Magyarországon élő gyerekek 42 százaléka nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35 százalék nem jut el nyaralni, 29 százalék pedig anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben - például sportfoglalkozáson, zenetanulásban. Az alapvető szükségletek tekintetében az újonnan vásárolt ruha és a napi étkezés megfelelő minősége is probléma. 

Az alapvető szükségletek az alacsony jövedelmű családok körében sérülnek legnagyobb mértékben, míg az oktatáshoz kötődő szükségletek  -életkornak megfelelő könyvek, tanulósarok, iskolai programokban való részvétel, tehetséggondozás - kielégítésében és a közösségi szükségletek területén valamennyi jövedelmi csoport esetén magas kockázatot találtak a felmérés elemzésekor. 

Különösen veszélyeztetettnek minősülnek azok a gyerekek, akiknek szülője alacsony végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről, hiszen így kisebb eséllyel tudja gyermeke számára biztosítani a jólléthez szükséges alapvető feltételeket. "Egy gyermek akkor van jól valójában, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei egyidejűleg kielégítést nyernek, és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége" - fejtette ki Gyurkó Szilvia.

A felmérésből kiderült, hogy a gyermekek jóllétének biztosítása nem elsődlegesen pénzügyi kérdés, hiszen kiemelkedő szerepe van a családok, gyermekközösségek, egy-egy lakókörnyezet helyzetének javítását célzó lokális, alulról jövő, civil és központi kezdeményezéseknek is. Ezek közé tartozik a szülők iskolája, a nők és anyák önsegítő szervezetei, a közösségikertek-kezdeményezés, az élménykommandó, az otthagyott könyvek mozgalma vagy az "ünnepeljük meg minden gyermek születésnapját!" és a "vegyél még egy pólót!" akció is. 

Kérdésre válaszolva a szakember elmondta, hogy a kérdőíveket vezetékes telefonos lekérdezés alapján vették fel, így a minta alapján az eredmények nem a mélyszegénységben, hanem inkább a középrétegben élő családokra vonatkoznak. Az UNICEF 2009-ben már elvégezte az ország lakosai között a felmérést, akkor Magyarországnál az Európai Unió tagállamai között a gyermekek nélkülözését tekintve csak Bulgária és Románia nyújtott rosszabb teljesítményt. Ennek ellenére az akkori adatok szerint 2009-ben csak minden harmadik gyermek nélkülözött Magyarországon, és minden tízedik élt szegénységben.