Egy demokratikus ország stabilitásának és harmonikus működésének előfeltétele, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással – mondta a kormányfő az Ab elnökével közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, meg kell adni a tiszteletet a fontos jogintézményeknek, és ez a tisztelet megilleti az Ab-t is.

"Erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül, és erős alkotmányos alap pedig nem létezhet erős alkotmányos védelem nélkül" – mondta Orbán, aki szerint az erős Magyarország fenntartásában az Ab-re megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul.

MTI / Szigetváry Zsolt

A kormányfő szerint az új alkotmány körüli viták ideje lezárult, az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk. Orbán azt mondta, a demokráciához viták kellenek, sőt viták nélkül nincs demokrácia, de szerinte a demokratikus államélethez az is kell, hogy a viták nyugvópontra jussanak. "Szép és izgalmas" voltak az alkotmányos viták korszaka jogászi szempontból – mondta Orbán.

Arról is beszélt, nem véletlen, hogy most tartott megbeszélést az Ab elnökével, az egyeztetéssel ugyanis meg akarta várni az alkotmánymódosítással kapcsolatos Ab-döntést. Arra utalt, hogy a testület kedden elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt.

Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt keddi döntése szerint nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett.

Ugyanakkor a határozatból kiderült az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.

Mai találkozója után Orbán azt mondta, az Ab megvizsgálta, hogy az Országgyűlés szabályos körülmények között fogadta el az alkotmányt, erről meg is hozta a döntését. Az Ab-nek szerinte van szerepe annak folyamatos vizsgálatában, hogy a magyarországi jogalkotás az ország által vállalt nemzetközi szerződésekkel összhangban van-e, és ha nem, miképpen lehet azt megteremteni. Hozzátette, az összhang megteremtése során az Országgyűlésnek be kell építenie döntéseibe az Ab szempontjait.

A kormányfő szerint Paczolayval az Ab hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályozásról is beszéltek. A kormány komolyan veszi azt, hogy ha a magyar államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, az Ab ismét foglalkozhat a költségvetést érintő kérdésekkel – mondta Orbán. Az alkotmánybíróság működéséről szóló törvényjavaslatról pedig azt mondta, nem fogják azt anélkül elfogadni, hogy előzetesen nem egyeztettek az Ab-vel.

Paczolay Péter a találkozó után azt mondta, érdemes volt leülni és megbeszélni az Ab helyzetét érintő kérdéséket. Az Ab elnöke hozzátette, áttekintést adott a kormányfőnek az Ab új hatásköri és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról.

Az új Ab-törvény szabályozása szerinte lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást, de ennek megvalósulása szempontjából lényeges kérdés, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljon az Ab döntéseire, megfontolásaira és építse be azokat saját munkájukba. "Így a magyarországi viták nem lépik át és nem léphetik át a jogállamiság kereteit" – mondta az elnök.