Ha tartja az eddigi ütemet Szijjártó Péter, akkor év végéig legalább háromszor fogja megkerülni a Földet. Jelenleg 2,2-es szorzónál tart, a hvg.hu számításai szerint egy év alatt összesen 88,5 ezer kilométert utazott – nagyrészt repülővel. Az államtitkár, Orbán Viktor volt szóvivője tavaly június óta láthatta már az arab térség leggazdagabb városait, Dubajt, Dohát, az egzotikus Hanoit, Párizst és Washingtont, Moszkvát és Szentpétervárt.

Szijjártó Pétert a köztársasági elnök tavaly májusban június 2-i hatállyal nevezte ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárává. Az elmúlt egy évben számos külföldi útja volt, mint több interjújában kifejtette, főleg a „keleti nyitáson” dolgozott, elsősorban az azeri-magyar kapcsolatok fejlesztésére koncentrált. Kinevezése óta a miniszterelnök újabb és újabb megbízásokkal látta el, ma már 22 gazdasági vegyes bizottságot vezet.

Dublőrt használ?

Sűrű hónapja volt júniusban a Miniszterelnökség államtitkárának – derül ki a hivatala által megadott, illetve a Magyar Távirati Iroda (MTI) archívumában talált tudósításokból. Június 10-én átadott egy magyar érdekeltségű, magyarországi támogatású üzemet Egyiptomban, másnap ötpontos megállapodást írt alá 2070 kilométerrel nyugatra Tunézia fővárosában. Június 16-án Varsóban a Visegrádi Négyek tanácskozásán találkozhatott az oda meghívott japán kormányfővel, két nappal később már Washingtonban tárgyalt amerikai cégekkel.

Szijjártó Péter éppen Orbánnal repül valahova

MTI / Illyés Tibor

De a közbeeső időben sem pihent. Idehaza két multinacionális céggel kötött stratégiai megállapodást, fogadta Thomas Melia amerikai külügyi helyettes államtitkárt, előadást tartott két konferencián, tárgyalt a szomáliai-magyar kapcsolatok fejlesztéséről és az energiabiztonságról egy azeri küldöttséggel, végül csütörtökön elutazott Szentpétervárra, hogy tovább erősítse az orosz gazdasági kapcsolatokat.

Szijjártó Péter azért is elfoglalt, mert az államtitkári teendők mellett számos más feladata is van. Tavaly kinevezésekor Orbán Viktor felkérte, álljon 8 államközi vegyes bizottság élére, ezek száma mára elérte a huszonkettőt. Így magyar részről ő irányítja többek között a magyar-azeri, a magyar-türkmén, a magyar-belorusz, a magyar-jordán, a magyar-katari gazdasági testületeket. Idén márciusban átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumtól Szijjártó alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., de tavaly október óta ő a nemzetgazdasági miniszter helyettese a kínai kormánybiztosi poszton. Az idén leadott vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy ezekekért külön pénzt nem kap, mert abban csak a 997 ezer forintos államtitkári fizetését tüntette fel.

A folyamatos utazás és az itthoni teendői mellett Szijjártónak még arra is jut ideje, hogy a tevékenységéről beszámoljon a sajtónak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság politikusok médiahasználatáról szóló júniusi gyorsjelentése szerint igen gyakran szerepel a médiában, számos tárcavezetőt – köztük a külügyminisztert – megelőzve a miniszterelnök, Varga Mihály, Rogán Antal, és a Fidesz szóvivője után ő kerül be a legtöbbször a hírekbe. Sok teendője mellett Szijjártónak néha jut ideje a focira is: a Dunakeszi Kinizsi csapatában játszik, amely gyakran jelenik meg úgy a hírekben, mint a "Miniszterelnökség csapata", amit aztán Orbán Viktor sajtósa rendszeresen cáfol.

Az azeri kapcsolat

Ezek alapján Szijjártó lehetne akár a „keleti nyitásért” felelős államtitkár is. 33 útjából 15 ugyanis keletre vezetett, és az államtitkár minden egyes alkalommal elmondta az MTI-nek, azzal a céllal indult útnak, hogy újabb piacokat találjon keleten.

Szijjártó utazásai - hvg.hu gyűjtés

A legtöbb energiát viszont nem – a kormány által fő célpontnak tekintett – Kínára fordította, hanem Azerbajdzsánra és az arab térségre. Míg Pekingben tavaly június óta csak egyszer járt, az arab térségben hatszor, Azerbajdzsán fővárosában eddig háromszor, Oroszországban szintén háromszor. Az arab országok közül Katart, Kuvaitot és Dubajt részesítette előnyben.

A Miniszterelnökség államtitkára különös figyelmet szentel az emberi jogi szervezetek által rendszeresen bírált, viszont a gáz- és olajtartalékai miatt rendkívül gazdag Azerbajdzsánra. Kinevezése után első útja 2012. június 30-án Bakuba vezetett, hogy július 22-24-én, majd december 5-én ismét visszatérjen az azeri fővárosba. Ezen kívül hét alkalommal tárgyalt idehaza azeri üzletemberekkel, kormánytisztviselőkkel, küldöttségekkel. Az együttműködés egyik eredménye, hogy a Wizz Air idén júniusban meg is indította első közvetlen járatát Bakuba.

Csak érdeklődnek

„Az elmúlt hónapokban történt egyeztetések után december 5-én megérkezett az első, szarvasmarhát szállító kamion Azerbajdzsánba” – erről Szijjártó Péter sajtófőnöke külön számolt be tavaly év végén az MTI-nek. A szállítmányt egy Magyarországon működő, holland magánszemélyek tulajdonában álló – honlapja szerint a szarvasmarhákat gyakran külföldről beszerző – Hunland Trade Kft. küldte ki a keleti országba.

Bár a hírek alapján kétségtelenül megélénkültek a kapcsolatok Bakuval, nehéz megítélni, mennyire sikeres az azeri kapcsolat. Decemberben megnyílt az első magyar kereskedőház az azeri fővárosban, ám azt nem az állami Nemzeti Kereskedőház Zrt. hozta létre, hanem a Széchenyi Kereskedelmi Bank. Ennek oka lehet az is, hogy az állami kereskedőházak létrehozására vonatkozó törvényt késve módosította a parlament, az állami részvénytársaságot pedig csak januárban jegyezték be. Legutóbb az MTI április elején tudósított a bakui ház tevékenységéről, akkor arról számoltak be, hogy 40 cég kereste meg a kirendeltséget, „jó néhány esetben már közel áll a szerződéskötés”.

Azerbajdzsán tavaly került a hazai média fókuszába. Magyarország – Orbán Viktor döntése alapján – kiadta az országnak az örmény diáktársa megöléséért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt baltás gyilkost, Ramil Safarovot. Ezért állítólag Azerbajdzsán hálából, két-hárommilliárd euróért vett volna magyar államkötvényt, de az Azerbajdzsáni Állami Olajalap később cáfolta ezt. Safarov kiengedése előtt július 23-án Szijjártó találkozott Shahmar Movsumovval, az azeri állami olajalap igazgatójával.

Nem tódulnak az ösztöndíjasok sem

Szijjártó februárban arról számolt be, hogy újabb egyetemek kerültek fel az azeri kormány által támogatott ösztöndíjas listára: az államtitkár 11 magyar felsőoktatási intézményt nevezett meg. A hvg.hu ezek közül megkereste a legnagyobb, illetve legjobb nemzetközi hírű intézményeket, hány azeri hallgatójuk van. A Semmelweis Egyetem azt közölte, eddig egy azeri lányt vettek fel, a most záruló tanévben viszont nem volt azeri diákjuk. Az egyetem honlapja szerint az intézménynek 720 külföldi hallgatója van.

Szijjártó azeriekkel tárgyal

Miniszterelnökség

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) azt közölte, a 2012–13-as tanév őszi félévében egy azeri állampolgárságú, ám német partnerintézményből érkező hallgató tanult Budapesten – miközben 326 külföldi hallgatójuk van. A BGF szerint a következő tanévre voltak „általános megkeresések” Azerbajdzsánból elektronikus úton a gazdaságtudományi képzések iránt. Ennél jobban áll a Corvinus Egyetem: 2012/2013-ban 6 azeri hallgató tanult náluk teljes képzésen, ebből 4 fő gazdálkodástudományi szakon. Egyelőre gazdaságtudományra egy azeri diák jelentkezett, a többi szakon még nincsenek pontos adatok. (Cikkünk megjelenése után válaszolt a Debreceni Egyetem, melynek 3700 külföldi hallgatója lesz közel 80 országból a következő tanévben. Az idei tanévben 6 azeri hallgatójuk volt, 2013/2014-ben 6-8 diákra számítanak, tehát jelentősen nem ugrott meg az azeri hallgatók száma.)

A többi megkeresett intézmény nem válaszolt cikkünk megjelenéséig, mindössze az egyik fővárosi egyetemről – név nélkül – közölték, Azerbajdzsán „nincs rajta az intézmény térképén”. Megkerestük az ösztöndíjakra és a vízumkérések alakulására vonatkozó kérdésünkkel a budapesti azeri nagykövetséget is. A követség munkatársai kétszer is felhívták szerkesztőségünket, hogy milyen témájú cikkhez kérünk adatokat, de ígéretük ellenére érdemi választ végül nem kaptunk. Válaszolt viszont cikkünk megjelenése után Szijjártó hivatala, amely azt írta, 8 felsőoktatási intézményben 21 azeri diák van összesen, a jövő évi tanév létszámát még nem tudni, hiszen az új megállapodást 2012 őszén írták alá. A 21 diák az államtitkárság szerint nem a magyar állam pénzén tanul, önköltséges formában végzi tanulmányait.

Nem nevezhető kiugrónak a két ország közötti külkereskedelem sem. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséiben fel sem tünteti a keleti országot a 41 államot tartalmazó, külkereskedelmi szempontból „fontosabb országok” között. A részletesebb KSH-elemzések szerint az azeri-magyar gazdasági kapcsolatot az utóbbi években még az Arab Emírségek is felülmúlták.

Nem veszik az arabok a magyar kastélyt

Bár az Arab Emírségek 2013-ban felkerültek a KSH idei listájára, a Szijjártó által idén áprilisban építgetett dubaji kapcsolat sem túl jelentős (Dubaj az egyik az emírségek között). Idén márciusig ezekből az államokból 534 millió forintnyi áru jött be, és 69 milliárd ment ki (összehasonlításképp: Németországba január-márciusban 1544 milliárdot exportáltunk). Tény, hogy az egyébként csekély értékű import megduplázódott, de a magyar gazdaságot inkább fellendítő export 20 százalékkal esett vissza az első három hónapban a korábbi esztendő azonos időszakához képest. Korábban volt szó róla, hogy az Emirates légitársaság közvetlen járatot indít Dubajból, de a társaság honlapján a nyárra is közvetett járatokat ajánlanak. Ahogy a tervezett, Szijjártó bejelentette Belgrád–Budapest–Minsk járatnak sem találtuk nyomát (a Szijjártó hivatala által cikkünk megjelenése után küldött válaszlevélben az szerepel, hogy szeptemberben elindul a minski járat).

Tavaly novemberben két napot töltött Kuvaitban az államtitkár, ahol magyar kórházakat, termálvizeket ajánlott az araboknak és felvetette, hogy a Mol részt venne a kuvaiti olaj és földgáz kiaknázásában. Szijjártó – az MTI tudósítása szerint – magyarországi kastélyokat is ajánlgatott a kuvaitiaknak. Az állami vagyont kezelő MNV Zrt. a hvg.hu-val azt közölte: „jelenleg nincs folyamatban kastélyok értékesítésre, vagy bérlet útján történő hasznosításra vonatkozó pályázat, illetve árverés. Érdeklődés szintjén természetesen érkeznek hozzánk megkeresések, de ezek közül egy sem realizálódott, így értékesítésre, hasznosításra nem indítottunk versenyeztetési eljárást.” Az államtitkár hivatala válaszlevelében azt írta, Magyarország szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatait Kuvaittal is, ennek érdekében a kuvaiti miniszterelnökkel további tárgyalásokat folytat majd Szijjártó Péter, hogy ellátogasson Magyarországra. Hogy pontosan mikor jön, még nem tudni, „a kuvaiti fél a látogatást legkorábban az év végére tervezi.”

Az egyik legnagyobb reményekkel kecsegtető projekt, a Vietnamban magyar közreműködéssel megépülő onkológiai kórházé, fuccsba ment. Igaz, a tervek az előző kormányig nyúltak vissza, de azt követően is kiemelten kezelték, és a 2012. novemberi magyar-vietnami gazdasági vegyes bizottsági ülésen is szerepelt a közösen megvalósítandó beruházások – lakosság-nyilvántartási rendszer megvalósítása, víztisztító kiépítése – mellett. Ám az idén január végére tervbe vett kormányközi megállapodás aláírása elmaradt. Az ügyről beszámoló HVG-nek ezt azzal indokolták, hogy a megállapodás határideje lejár, és azt meg kell hosszabbítani. A 2009 óta tervezett onkológiai kórházról az államtitkár hivatala cikkünk megjelenése után azt írta: „komoly szakmai kétségek merültek fel, melyek tisztázása érdekében egyeztetés kezdődött a vietnámi partnereinkkel”. Az ügyben csak akkor lépnek tovább, ha hazánk „presztízsét és költségvetési forrásait érintő szakmai kérdések megnyugtatóan tisztázódnak.”

A Vietnamba történő magyar sertéshús szállítása is még csak elméletben létezik. Szijjártó hivatala részéről ugyanis arról számoltak be, hogy 12 cégnek megvan az exportra az engedélye, de még keresik a piaci partnereket.

Kínai pénzből magyar vasút?

Kínában április 18-án tette tiszteletét az államtitkár, aki egyben a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos is. Mint arról a hvg.hu beszámolt, Szijjártó Péter a Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt május 23-án Pekingben Csiang Jao-ping kereskedelmi miniszterhelyettessel, valamint a Kínai Vasútépítési Vállalattal. Szijjártó bejelentette, a magyar kormány úgy döntött, hogy abból az egymilliárd dolláros hitelkeretből szeretnék megépíteni a VO-t, amit a Kínai Fejlesztési Bank helyezett kilátásba Magyarország számára még a Matolcsy Györggyel korábban folytatott tárgyalásai során. Mint láttuk, az MTI a keleti nyitásról, Szijjártó tevékenységéről folyamatosan és hosszasan beszámolt, de arról nem adott hírt, hogy azóta történt-e előrelépés akár ebben, akár más, a kínaiakkal korábban aláírt szándéknyilatkozat tekintetében.

A sok repülés mellett jut ideje focizni is – sportsérülése miatt ápolják

Facebook

Szijjártó Péter utazásainak eredményeivel kapcsolatban az államtitkár hivatala cikkünk megjelenése után küldte el a hvg.hu múlt héten feltett kérdéseire a válaszokat. Ebben többek között azt írták, hogy a Kínai Fejlesztési Bank által kilátásba helyezett egymilliárd euró értékű fejlesztési hitelkeret felhasználásáról még zajlanak az egyeztetések, mivel "van még néhány nyitott kérdés". 2011 nyarán az akkori gazdasági miniszter, Fellegi Tamás vetette fel, hogy a repülőtér és a budapesti városközpont közötti gyorsvasútat kínai befektetők építhetnék meg, erről egy évvel később a miniszterelnök a kínai kormányfő helyettesével alá is írt egy szándéknyilatkozatot. Most Szijjártó hivatala a hvg.hu-nak megerősítette a sajtóban korábban is megjelent hírt, mely szerint a MALÉV megszűnése miatt a gyorsvasút építésének terve "lekerült a napirendről".

Az elmúlt évek tárgyalásainak köszönhető, hogy a kínai Huawei és a DHL Supply Chain Magyarország Kft. stratégia együttműködése keretében a Huawei európai logisztikai központjában 40 új munkahely jött létre. Jelenleg 30 ezer négyzetméter raktárterületen (Biatorbágyon és Üllőn) mozgatják a Huawei árukészletét. A kínai projektek közé tartozik még a Belső-Mongólia autonóm tartomány Hohhot városában létrehozott virtuális Tudományos és Technológiai Központ. Ennek révén „lehetőség nyílik arra, hogy a magyar mezőgazdaság adottságaira és technológiai fejlettségére alapozva jöhessenek létre üzleti kapcsolatok Belső-Mongóliával” - írta az államtitkár hivatala.

Egyelőre inkább tervekről beszélhetünk Szijjártó oroszországi építkezésével kapcsolatban. Moszkvába az államtitkár április 22-én a Dunaferr termelési hatékonyságának javításáról tárgyalt, és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá az „orosz autóipar fellegvárának tekinthető Kaluga megye kormányzójával”. Továbbá elkezdték felmérni a magyar agrárpiacot, hogy minél több magyar termék jusson el az oroszokhoz.

A HVG februárban meg nem nevezett orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Orbán januári moszkvai tárgyalásainak – melyeken Szijjártó is jelen volt – köszönhetően az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyezne le. Ezt később a külügyminiszter cáfolta, azóta érdemi változás nem történt. Szijjártó csütörtökön a magyar-orosz kapcsolatokat méltatva Szentpéterváron azt mondta, már van egy magyar cég, amely a téli olimpiára egy szállodát épít Szocsiban, most egy kórház építését tervezik.

Tény viszont, hogy Szijjártó ígéreteinek megfelelően április végén a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve megnyitotta a moszkvai kereskedőházat. Szijjártó tavaly azt ígérte, hogy idén év elején a moszkvain kívül Pekingben és Rijádban is nyitnak egy-egy kereskedőházat, de az MTI-ben egyetlen kereskedőházi nyitásra vonatkozó hírt sem találtunk.