A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. Arra hivatkozott: a jogalkotás során nem teljesült az Európa Tanács önkormányzati chartájában és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény szerint ugyanis nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül – mutatott rá a köztársasági elnök.

A jogalkotásról szóló törvény szerint – folytatta – ha a törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy e jogával élhessen.

"Különösen nagy jelentősége van a megfelelő keretek között lefolytatott előzetes konzultációnak", arra figyelemmel, hogy az elfogadott jogszabály különböző törvényeket módosító rendelkezései a helyi önkormányzat, polgármester és jegyző feladat- és hatásköreit is érintik – tette hozzá.

Ezek alapján Áder János levelét azzal zárta: a törvénnyel nem ért egyet, és kéri az Országgyűlést, hogy azt észrevételei alapos megfontolását követően fogadja el ismét.

A törvényjavaslaton – az előterjesztő, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára – szerdán mindössze annyit változtatott az Országgyűlés, hogy nem június 30-án, hanem a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Korábban Navracsics Tibor azzal indokolta a Margitsziget közvetlen irányításának átadását, hogy az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken. A tárcavezető kiemelte: a közvetlen fővárosi irányítással biztosítható, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

A törvénymódosítás szerint a Margitsziget esetében a Fővárosi Önkormányzat lesz a meghatározott feladat- és hatáskörökben eljárni jogosult hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat szintén a főváros veszi át. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a területen található ingatlant nem lehet lakóhelyként bejelenteni.

Rögzítették egyúttal a XIII. kerület megváltozott határát, egyértelművé téve ugyanakkor, hogy a Margitszigeten a továbbiakban is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat. A Fővárosi Önkormányzatnak korábban nem volt közvetlenül irányított közigazgatási területe.

A Margitsziget fővárosi önkormányzati irányítása ellen többször is tiltakozott a XIII. kerület vezetése. Tóth József (MSZP) polgármester a közigazgatás "példátlan feldúlásának", ésszerűtlennek és törvénytelennek nevezte a lépést.

Formai és tartalmi kifogásokat tett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége is, mert szerintük a javaslat elfogadásával a főváros közigazgatási területe 23 kerületből és a Margitszigetből állna, ami felbontja az egységes közigazgatási illetékességi területfelosztást.

Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a Margitsziget fővároshoz rendelése hatósági változás, az önkormányzat a saját tulajdona felett gyakorolhatja a közigazgatási jogokat. Számos fejlesztés, köztük a sportlétesítmények rekonstrukciója és a szabadtéri színpad bővítése készül el 2016-ig a Margitszigeten – ismertette.