A részleteket Bajnai Gordon, a szövetség vezetője, valamint Szabó Tímea és Kónya Péter társelnök ismertette sajtótájékoztatón. Az Együtt-PM feltételhez kötött támogatást vezetne be azoknak (összesen 200-300 ezer embernek), akik semmilyen ellátásban nem részesülnek és nincs a megélhetésüket biztosító rendszeres jövedelmük. Összege a mindenkori nyugdíjminimum - jelenleg 28 500 forint - lenne, amiért cserébe az állam előírná a jogosultaknak, hogy törekedjenek a munkára, vegyenek részt képzésben, gyermeküket járassák iskolába. Ha nem teljesítik a feltételeket, az állam megvonhatná tőlük a juttatást.

Az összes rászoruló a következő kormányzati ciklus végére vehetné igénybe a támogatást, ami nagyjából 67 milliárd forinttal növelné a költségvetés kiadásait - közölte Kónya Péter.

Véleménye szerint fontos különbség, hogy amíg a Fidesz-kormány meglévő támogatások folyósításához szabott feltételeket, ők új ellátást vezetnének be, és "nem egy tiszta udvar, rendes ház projektet szeretnének", hanem szociális munkások segítenék a rászorulók kilábalását.

Az MTI kérdésére Bajnai Gordon azt mondta, az együttműködési támogatásnak nem lenne időkorlátja: mindaddig igénybe vehetné valaki, amíg eleget tesz az állam által meghatározott feltételeknek. Hozzátette, a támogatás szinte csak az éhhalál elkerüléséhez elég a ma semmilyen ellátásban nem részesülőknek.

Szerinte az Orbán-kormány három éve felmondta a társadalmi szolidaritást, és azóta is azt képviseli, hogy "mindenki annyit ér, amije van". Jelezte azonban, kritikusak a megelőző időszak politikájával is, amely az ígérgetés, az osztogatás és az eladósodás fenntarthatatlan pályájára sodorta az országot.

"Szakítanunk kell azzal a filozófiával, amely bűnösnek tart mindenkit, aki nem képes gondoskodni önmagáról, de szakítanunk kell azzal a szemlélettel is, amely áldozatként tekint mindenkire, aki nehéz helyzetben van" - fogalmazott. Az Együtt-PM másik kezdeményezése a gyermekellátási utalvány bevezetése. Ha egy szülő utalványban kéri a gyes egy részét, akkor nagyjából másfélszeres támogatásban részesülhetne. Az utalványokat a gyermekellátási térítési díjak megfizetésére lehetne felhasználni a gyermek másfél éves korától. Egyúttal lehetővé tennék, hogy a kismamák dolgozzanak a gyes mellett.

A gyes továbbra is három évig járna, az utolsó évben a korábban munkahellyel nem rendelkező anyáknak ingyenes munkaerő-piaci integrációs szolgáltatásokat nyújtanának. Szabó Tímea bírálta, hogy az Orbán-kormány megszüntette a kismamák munkahelyi védelmét. Közölte, hogy az Együtt-PM növelné a bölcsődei és óvódai kapacitásokat, ez ugyanis feltétele a gyes melletti munkavállalásnak. A közszférában kötelezővé tennék, a versenyszférában pedig járulékkedvezménnyel támogatnák a részmunkaidős foglalkozatást.

Kérdésre elismerte, ötletük részben egyezik a Fidesz által javasolt gyed extrával, annak irányát támogatják, de veszélyesnek tartják, hogy sajtóhírek szerint az anyának a szülést követő 16. napon meg kellene mondaniuk, mikor térnek vissza dolgozni. Bajnai Gordont kérdezték a zuglói hangfelvételügyről és arról is, hogy Szombathely kormánypárti alpolgármesterét drogfogyasztással gyanúsítja az MSZP. Az Együtt-PM szerint a leleplezések oka, hogy sok lelepleznivaló van, ez azonban még csak "a jéghegy csúcsán megcsillanó napsugár" ahhoz képest, amilyen botrányokról hallani országszerte.

Arra a felvetésre, hogy a magánélet, így politikusok esetleges szenvedélybetegsége eddig tabutémának számított a magyarországi kampányokban, Bajnai Gordon úgy felelt: helyesnek tartaná, ha a politika nem avatkozna senki magánéletébe, a kampányban nem kerülnének elő magánügyek, és az ő családját sem zaklatnák hetilapok.

Szintén kérdésre elmondta: munkatársa, Bogád Zoltán feljelentést tesz, amiért a vasárnapi bajai időközi választás után "ki- vagy lehallgatták" egyik telefonbeszélgetését. A volt miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy Zsigó Róbert, Baja fideszes polgármestere a közgyűlésben ismertette az Együtt-PM aktivistájának szavait.

Egy további kérdésre a volt kormányfő megerősítette: véleménye szerint az Orbán-kormány rezsiadót vezetne be, ha 2014 után is hatalomban maradna, hogy visszahozza az eddigi árcsökkentés miatti kiesést. Ezt úgy magyarázta: a kormány egy sor szolgáltatót veszteségessé tett, hogy visszavásárolja őket, ebben az esetben viszont a veszteséget már az államnak kellene kipótolnia.

Azt is hangsúlyozta, csak a gazdaság beindítását szolgáló lépések - például munkahelyteremtő beruházások - esetén csökkentenék a multinacionális vállalatok és a bankok különadóját, de nem szüntetnék meg azt.

Ugyancsak egy kérdésre azt mondta: nem igaz, hogy egy televíziós interjúban azt állította volna, hogy 2015-től németországi béreket kaphatnak a magyarországi szakmunkások. Mindössze azt ígérte - folytatta -, hogy a jelenleg négyszeres bérkülönbség 2015-től elkezd csökkenni, ugyanis megszüntetnék az egykulcsos adórendszert, a különbség eltüntetéséhez azonban évtizedekre lesz szükség.