„Bajnai Gordon külföldi támogatása, felépítése, politikai szerepvállalása kapcsán komoly nemzetbiztonsági kockázatok merülhetnek fel” – ezekkel a szavakkal tromfol rá a Jobbik a kormánypártok hónapok óta tartó Bajnai-ellenes propagandájára. A párt képviselői, Gyöngyösi Márton, Volner János és Mirkóczki Ádám csütörtökön benyújtott határozati javaslatukban nem kevesebbet javasolnak, mint hogy vegyék nyilvántartásba, az „ügynök szervezet” jelzővel bélyegezzék meg azokat a civil szervezeteket, amelyek egy évben egymillió forintnál több külföldi támogatást kapnak.

A határozati javaslat a kormányt kérné fel arra, hogy november 30-ig terjessze az Országgyűlés elé az egyesülési törvény módosítását, „amely kellően garantálja, hogy a választási kampány finanszírozás tisztasága a pártok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezések keretein kívül ne legyen lehetséges”. Az indoklás egyértelműen Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, és az által létrehozott Haza és haladás alapítványt nevezi meg, amelynek segítségével az Egyesült Államok „igyekszik befolyását kiterjeszteni Magyarország felett”, hiszen az alapítvány támogatást kap a Clinton családhoz kötődő Centre for American Progress nevű szervezettől.

Gyöngyösi Mártonnak a putyini módszer jön be

MTI / Kovács Attila

Az indoklás ugyancsak felemlegeti azt, a kormánypárti sajtóban népszerű elméletet, miszerint a tavalyi diáktüntetések főszervezője, a Hallgatói Hálózat mozgalom külföldről kapott támogatást, a megmozdulások célja pedig nem volt más, mint „idegen érdekek kiszolgálása céljából a magyar kormány gyengítése, a balliberális politikai pártok erősítése”. Szintén a kormánypárti sajtóból idézi azt az értesülést, amely szerint Viviane Reding EU-s biztos az úgynevezett Bilderberg-csoport összejövetelén a 2014-es magyar parlamenti választások legitimitásának gyengítéséről beszélt.

Pozitív példaként Gyöngyösiék (ő volt az, aki tavaly a parlamentben arról beszélt, hogy számba kellene venni a zsidó származású politikusokat) Oroszországot hozzák fel, ahol a külföldről támogatást kapó szervezeteknek „ügynökként” kell bejegyeztetniük magukat. Arról elfeledkeznek, hogy ezzel az orosz kormány az emberi jogokért vagy épp a sajtószabadságért küzdő nemzetközi szervezeteket igyekszik ellehetetleníteni. További példaként hozzák fel, hogy a nonprofit szervezeteknek Izraelben is be kell jelenteniük a 20 ezer sékelt (1,5 millió forintot) meghaladó külföldi támogatásokat.)

A jobbikos képviselők indoklásukban következetesen „a Nyugat” elnevezést használják, de nem részletezik, hogy pontosan mely államokra, azok mely szervezeteire gondolnak. A képviselők szerint hiába ért véget a hidegháború (jobbikos írásmóddal „Hideg Háború”), a Nyugat nem állt le, hanem „kihasználva a rendszerváltást követő időszakban máig tartó válságok sorozatát”, és „a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás színes eszköztárával” igyekezett növelni befolyását a poszt-szocialista térségben.

A Jobbik szerint a nyugati beavatkozás legszélsőségesebb példái az úgynevezett „színes forradalmak”, vagyis az Ukrajnában, Grúziában és Kirgíziában történt hatalomváltások. Ezek az események a Jobbik szerint (ebben a hivatalos moszkvai irányvonalat követik) nem forradalmak, hanem „titkosszolgálati eszközökkel” előidézett puccsok voltak. A listázásra és megbélyegzésre pedig azért lenne szükség, mert „jellemzően a poszt-szocialista térség minden országában átláthatatlan alapítványi háttérrel működő civil szervezetek gondoskodnak a politikai ellenzék kineveléséről, kiképzéséről és pénzügyi támogatásáról”.