Siv Kristin Saellmann, a norvég közszolgálati tévé, az NRK hírolvasója a férjétől kapott egy másfél centis, apró gyémántokkal díszített keresztet, amit állandóan a nyakában hordott egy láncon (ezen a linken képet is láthat az apró ékszerről). A csatorna vezetősége viszont november elején úgy döntött, ez nem fér bele az öltözködési szabályokba, mert a hírolvasók nem viselhetnek semmit, ami nem értéksemleges. A kódex konfliktust véletlenül sem generáló ruházatot ír elő.

A döntés értetlenséget váltott ki az amúgy igen toleráns norvég társadalomban. A Hírcsárda helyi megfelelője, az Opplysnings Kontoret (Felvilágosító Iroda) nevű álhíroldal egyenesen azzal viccelődött, hogy az NRK a május 17-diki nemzeti ünnepe már csak olyan nemzeti lobogókat fog mutatni, amelyről eltávolították a keresztet, vagyis tiszta vörösek, aminek a vallási semlegesség hívei mellett a Norvég Kommunista Párt örül csak igazán.

Meg ne bántsuk a muszlimokat!

A kereszt eltávolítása a zászlóról csak félig vicc: Anglia királyai I. Edvárd (1239-1307) uralkodása óta használták zászlajukon a Szent György keresztet. A fehér alapon vörös kereszt ugyan Nagy-Britannia fennállása óta nem hivatalos zászló (az állam lobogója a skót és angol színekből álló Union Jack), de az 1990-es években ismét elterjedt az angol nacionalizmus szimbólumaként, szerte az országban bárhol találkozhat vele az utazó, egy helyet kivéve: a dél-angliai Radstock városában ugyanis idén májusban betiltották a használatát.

A kisváros tanácsosai úgy döntöttek, Szent György zászlajának használata „helytelen”, mivel a muszlimokat esetleg az évszázadokkal ezelőtti keresztes hadjáratokra emlékeztetheti (az ötezer lakosú városban amúgy csak 16 muszlim vallású polgár él), illetve az utóbbi időben szélsőjobboldaliak és a futballhuligánok sajátították ki maguknak. A tanácsosokat az sem tántorította el, hogy a Brit Muszlimok Tanácsa egyáltalán nem értett egyet a lépésükkel, sőt, kifejezetten bátorította a zászló, mint nemzeti szimbólum használatát.

Nemcsak a zászlók, hanem egyes ételek is szúrják a politikai korrektség feltétlen híveinek a szemét.  Az Egyesült Államokban, Chicago Oak Lawn nevű elővárosának iskolái 2007-ben úgy döntöttek, leveszik a menzák menüjéről a Jell-O néven ismert, zselatinból készült hagyományos amerikai édességet. Az ok, hogy a zselatin legtöbbször sertéscsontból- és bőrből készül, és ez a tankerület szerint sértő a muszlim tanulókra nézve. Korábban ugyanis a tankerület minden sertéshúst tartalmazó ételt betiltatott, így a zselé maradt volna az utolsó, nem száz százalékosan halal (a muszlim étkezési törvényeknek megfelelő) élelmiszer.

Egy Tenessee-i iskola a menza idei átalakításánál még tovább ment a gasztronómiai korrektségben: szabályokat hoztak arra, hogy a tanulók milyen uzsonnákat hozhatnak magukkal. A tiltott ételek listáján szerepelt a disznóhús minden formája, illetve az összes étel, amelyek allergiát okozhat, például a mogyoró. A lista olyan hosszú lett volna, hogy végül az iskolának egyszerűbb volt az engedélyezett ételek listáját összeállítani – akinél másmilyen uzsonnát találtak, azt hazaküldték. Végül a szülők tiltakozása miatt a tiltásokat feloldották, csupán egyes allergén ételek maradtak tiltottak, de csak azokban az osztályokban, ahol tényleg allergiás volt rájuk valaki.

A 2007-es Oak Lawn-i döntés is hatalmas felháborodást váltott ki a szülőkből, ezért a zselés édesség hamarosan visszakerült a menüre, így a politikai korrektség hívei kénytelenek voltak újabb fronton támadni: pár hónap múlva az egyik kerületi iskolában újfajta karácsonyi ünnepséget rendeztek, amelyet az igazgató megpróbált úgy szervezni, hogy „mindenkit reprezentáljon.” Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kitiltották a fenyőfákat, a Mikulást, és bármilyen, kereszténységgel kapcsolatos utalást.

Minden rasszista, ami fekete

Az amerikai egyetemeken minden évben rendeznek Halloween-napi jelmezbálokat, de az utóbbi években nemkívánatossá váltak bizonyos „rasszista” jelmezek, amelyek valamilyen népviseletet, vagy más, etnikumhoz köthető öltözetet mintáznak. Vagyis: rasszizmus például indiánnak, arabnak vagy mexikóinak öltözni. A Birminghami Egyetem Halloween-bulijáról ezért kitiltották az indiánnak vagy mariacci-zenésznek öltözőket, sőt, azt a diákot is, aki Aladeen tengernagy-tábornoknak öltözött – pedig ez utóbbi egy Sacha-Baron Cohen által kitalált figura, a nem létező Wadiya nevű ország teljhatalmú uralkodója.

Egyes ételeknek nem az összetevőivel, hanem a nevével van baj. A valaha Magyarországon is Négercsók néven ismert, tojáshabos, csokoládés édességet német nyelvterületen Negerkuss (négercsók) vagy Mohrenkopf (mór fej) néven forgalmazták, de aztán valaki kitalálta, hogy ez politikailag nem korrekt, így ma már Schokokuss (csokicsók) néven fut. A magyar lecsóhoz hasonló a Németországban a Zigeunersoße (cigányszósz) néven forgalmazott termék, ami ellen menetrendszerűen tiltakoznak a helyi „roma és szinti” (ez a cigányság politikailag korrekt német megnevezése – a szerk.) szervezetek, de a gyártó egyelőre ellenáll a nyomásnak. Nem úgy Hannoverben, ahol megtiltották a cigányszósz mellett a cigánypecsenye szó használatát - ez utóbbinak pecsenye magyar módra vagy pusztaszelet lett a neve.

Hollandiában a Mikulás (hollandul: Sinterklaas) kísérője, a magyar krampuszoknak megfelelő Fekete Péter (Zwarte Piet) ellen indult kampány. A színes, reneszánsz stílusú ruhába öltöztetett figura bőre eredetileg lehet, hogy csak azért fekete, mert ő mászik be a kéményen keresztül az ajándékokkal, de egyesek szerint ez színtiszta rasszizmus. 2011-ben az egykori holland gyarmaton, Suriname-ban tettlegességig fajult egy mikulásünnepség, idén pedig már Amsterdamban is tüntettek a Fekete Péter figurák ellen.

Az Egyesült Államokban már régóta nem használható az afroamerikaiak megnevezésére a néger szó, de az angol nyelvű világ ennél sokkal messzebbre ment a politikailag korrekt beszédben. „A ’fekete’ szó törlésre ítéltetett. A feketekávé 'kávé tej nélkül' lett, a  tanárok pedig többé nem fekete táblára (blackboard), hanem krétatáblára (chalkboard) írnak! Mi a baj a fekete szóval? Ez egy szín!” – dühöng honlapján a politikailag korrekt beszéd egyik – névtelenségbe burkolózó – brit ellensége, aki egész enciklopédiát állított össze az „újbeszél” nyelv történetéről és következményeiről.

Ne legyenek nők és férfiak!

A politikai túlkorrektség terén valószínűleg Viggo Hansen, a svéd Baloldali Párt egyik sormlandi önkormányzati képviselője jutott a legmesszebbre, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy tavaly azt javasolta: a férfiaknak is kötelező legyen ülve vizelniük. A tanácsnok szerint ennek köztisztasági és egészségügyi előnyei is lennének (állítólag jobban kiürül a hólyag, ha ülve vizel valaki), de igazából azt szerette volna elérni, hogy az önkormányzat épületében egyáltalán ne legyen férfi és női mosdó, a koedukált helyiségben pedig mindenkinek egyformán, ülve kellene vizelnie. (A németeknél a politikai inkorrektség egyik nyelvi leleménye a "Sitzenpinkler" / "ülve pisilő", ami nagyjából a nyápic férfi kifejezésnek felel meg, csak kicsit durvább.)

A svédek amúgy is komolyan veszik a nemek közti egyenlőséget, de egyesek ezzel sem elégednek meg, igazából azt szeretnék, ha nem is lennének nemek.  Ez jól látszik a nyelv változásaiból: a svéd nyelvben eredetileg csak hím és nőnem létezett (a két személyes névmás: han és hon), de azok kedvéért, akik nem akarnak dönteni, megalkották, és a hivatalos szótárakba is bevették a semleges nemet (hen). Ennek folyományaként ma már léteznek semleges keresztnevek is, egy svéd játékgyártó pedig tavaly már úgy adta ki a katalógusát, hogy szakított az „elavult nemi szerepekkel”: a képeken babázó kisfiúk és játékpuskával lövöldöző lányok szerepeltek.

Persze nem kell Svédországig menni, hogy túlzásba vitt egyenlősdivel találkozzunk: a bécsi városháza már 2006-ban programot indított a nemek egyenlőségének propagálására, amelynek egyik látványos eleme volt, hogy az útépítést jelző táblán a munkás helyére egy szoknyás, copfos nő sziluettjét rajzolták. Magyarországon eddig talán csak a BKK által használt utastájékoztató piktogram, a bajuszos bácsi tavalyi eltávolítása lehet elgondolkodtató. Bár a cég szerint sokan szerették a figurát, néhányan „személyes sértésnek érezték”, hogy az utasokat egy kalapos, bajuszos emberként ábrázolják.

A politikai túlkorrektség fél lábbal már az Európai Unóban van, legalábbis az Európai Parlament állampolgári jogok bizottsága már megtárgyalta azt a javaslatot, amit a Tolerancia és Kibékülés Európai Tanácsa készített. Ebben egyebek mellett azt javasolják, hogy konkrét lépéseket kell tenni a kirekesztő ideológiák ellen, amelyek felsorolásában – a rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet mellett – ott szerepel az „antifeminizmus” is. Tehát nem csak a szexizmus és a hátrányos megkülönböztetés ellen lépnének fel, hanem bárki ellen, aki megkérdőjelezi a feminista ideológiát.