Pénteken Szegvári Péter, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának decemberben kinevezett tagja jelezte, hogy személyi változásokat szeretne elérni a BKV Igazgatóságában, szombaton pedig Várszegi Gyula, a BKV Zrt. Igazgatóságának elnöke is közleményben jelezte: fel kell számolni az anomáliákat, ezért személyi változást javasol a BKV Igazgatóságában.

Közleményében kifejti: "A BKK Zrt. és a BKV Zrt. két önálló gazdasági társaság, amelyek egymással bonyolult gazdasági, szervezeti, függelmi kapcsolatban állnak. A BKK Zrt. megrendelője a budapesti tömegközlekedési szolgáltatásoknak, melyet a BKV Zrt. végez, ugyanakkor a Tulajdonos Főváros megbízásából ellát bizonyos tulajdonosi ellenőrzési feladatokat is."

"A gazdasági kapcsolatokat, megrendelő-szolgáltató viszonyt szerződések szabályozzák. Ezeket a szerződéseket a BKV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. A BKV Zrt. Igazgatóságában, amely a Társaság ügyvezető testülete többségben vannak a BKK Zrt. vezető munkatársai. Ebből adódóan olyan abszurd helyzet állhat elő, hogy a BKK Zrt. képes saját magával szerződést kötni" - olvasható a közleményben.

Várszegi Gyula szerint ez az állapot összeférhetetlen, ugyanaz a személy nem képviselhet egyszerre ellenérdekű feleket. Ez a körülmény akadályozza, hogy a BKV Zrt. Igazgatósága felelősen lássa el a Társaság törvényben előírt feladatát - véli.  "Ezt az ellenmondást külső szervezési és jogi szakértőkkel vizsgáltattam és az eredményről a főváros illetékes munkatársait tájékoztattam. Ennek következménye lehetett, hogy egy jogász végzettségű BKK Zrt. Igazgatósági tag, helyesen, az anomália felszámolását indítványozta" - teszi hozzá a BKV Igazgatósági elnöke.

A közlemény úgy zárul: "a BKV Igazgatóságában személyi változást javaslok, hiszen a BKK vezetője saját közvetlen beosztottjait tartaná többségben a BKV Igazgatóságában".

Egy birtokunkba jutott ügyvédi szakvélemény szerint (melyet György István főpolgármester helyettes és Szutrély Gergely, a BKV jogi igazgatója is megkapott) azonban a cég körüli huzakodás akár a BKV csődjéhez is vezethet a legrosszabb esetben. A szakvélemény azt vizsgálta, hogy megfelel-e az európai uniós normáknak, különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásnak a jelenlegi konstrukció, mely szerint a BKK a BKV fölöttes hatósága.

Ezt a konstrukciót jelenleg a Személyszállítási-, és az önkormányzati törvény biztosítja, ezek szabályozzák a BKK közlekedésszervezési feladatait, és hatósági jogosítványokat biztosítanak a BKK-nak a BKV-val szemben. A BKK-nak így ezekhez a törvényekhez, illetve az európai unió hatályos előírásaihoz igazodva kell működnie. A hatályos európai uniós rendeletek viszont kimondják, hogy "egy helyi hatóság versenyeztetés nélkül, közvetlenül csak akkor ítélhet oda közszolgáltatási szerződéseket bizonyos szolgáltatóknak, ha az a közszolgáltató a helyi illetékes hatóság úgynevezett belső szolgáltatójának minősül", a szakvélemény szerint pedig ennek a szerepkörnek jelenleg a BKK felel meg.

Így a BKK teljes ellenőrzési joga szükséges a szakvélemény szerint a BKV fölött ahhoz, hogy a hatályos jogszabályi normáknak megfeleljen a cég működése, enélkül az Európai Bizottság tiltott állami támogatást állapítana meg, aminek következményében a BKV-nak kamatostul kellene visszafizetnie az államnak a pénzeket, ami a BKV fizetésképtelenségéhez vezetne - áll a szakvéleményben.