szerző:
Cs. B.
Tetszett a cikk?

Több milliárd forint kiadást jelenthet a magyar államnak az a strasborgi bírósági ítélet, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság kedden délután hozott nyilvánosságra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy 44 ezer euró kártérítést ítélt meg annak a hat, magyar börtönökben fogvatartott személynek, akik a túlzsúfoltság miatt tettek panaszt. A jogvédők szerint a magyar kormány hiába épít börtönöket, amíg ezreket tart indokolatlanul előzetes letartóztatásban.

„Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése mutatja, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport ügyvédi segítséggel le tudja szkanderezni az államot. Ezzel együtt szomorú, hogy egy évtizedek óta ismert problémával el kell menni Strasbourgig” – összegezte a hvg.hu-nak Magyar Gábor ügyvéd, az egyik olyan panaszosnak az ügyvédje, aki pert nyert az Európai Emberi Jogi Bíróságon. A nemzetközi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll – számolt be kedden a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az emberi jogi bíróság Varga Lajos és öt további panaszos ügyében – egyhangúan – meghozott döntéséről.

A Varga Lajost képviselő Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a bíróság egyértelműen úgy találta: Magyarországon megsértették az emberi jogok európai egyezményét, ezért kötelezték az államot 3 400- 26 ezer euróig terjedő összegű elégtétel kifizetésére a panaszosok számára. A kártérítés mértékét befolyásolta a panaszosok fogvatartásának időtartama és a konkrét fogvatartási körülmények. A teljes összeg, melyet az államnak meg kell fizetnie 73 900 euró, amihez hozzájön még az eljárások költsége, ami több mint 6000 euró.

A panaszosok az ország különböző büntetés-végrehajtási intézményeiben – Baracskán, Debrecenben, Márianosztrán, Pálhalmán és Szegeden – voltak fogva tartva 8 hónaptól 4 évig terjedő időtartamban. Varga Lajos például egy olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegséget kapott.

Mi számít embertelen fogvatartásnak?

Ha az egy főre jutó börtönbeli mozgástér nem éri el a 4 négyzetmétert, akkor azt az Európai Emberi Jogi Bíróság eleve egyezménysértőnek tartja. Ha nem tudnak az emberi létezéshez minimálisan szükséges teret biztosítani a fogvatartottaknak egy börtönben, akkor a bánásmód embertelen. Ezt tetézi, ha a fogvatartottak nem, vagy nagyon kevés időre hagyhatják el a zárkájukat, valamint ha a WC egy légtérben van a lakóhelyiséggel. A Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben egy mindössze 27 m2 területű zárkában, amelyben benn volt a vécé is, tíz fogvatartottat zsúfoltak össze. A helsinki bizottság börtönmegfigyelői 2013-ban a kecskeméti börtönben láttak olyan zárkát, ahol a fogvatartottaknak a WC fedelén kellett ülniük, miközben esznek, mert olyan szűkös volt a mozgástér.

A strasbourgi bírósághoz fordulók kifogásolták, hogy nem állt rendelkezésre számukra 3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér (1,5-3,3-ig terjedő mozgástére volt az egyes panaszosoknak), ráadásul a zárkák nem kielégítő szellőztetése egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett. Egyes zárkákban a vécét csak egy függöny választotta el az élettértől, és a fürdési lehetőségük is korlátozott volt, eközben csótányok, ágyi poloskák is nehezítették az életüket.

Rendszerszintű a probléma

A panaszok alapján a fogvatartás körülményeivel kapcsolatos, rendszerszintű problémákat megállapította az Alapvető Jogok Biztosa és az Európa Tanács Kínzást és Embertelen Bánásmódot Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) is, jelentésükre a strasbourgi bíróság tekintettel volt. Kimondták, hogy a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló fogvatartási körülmények nem felelnek meg az európai standardoknak, és egyezményt sértenek, így összességében embertelen, megalázó bánásmódot eredményeznek.

„Jelenleg mintegy 450 kérelem van a bíróság előtt a magyarországi fogvatartási körülmények miatt, amely további bizonyítékként szolgált arra nézve, hogy rendszerszintű probléma áll fenn a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben” – hívta fel erre a figyelmet a Helsinki Bizottság. „Ezért a bíróság arra kötelezte az államot ebben a pilot-ítéletben, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának felügyelete mellett hozza meg a szükséges általános és egyedi intézkedéseket, melyek felszámolják a jogsértő helyzetet, és megoldják a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémákat."

Az ítéletben figyelmeztettek arra, hogy a fogvatartottak emberi méltóságát köteles biztosítani az állam, a reformmal járó pénzügyi és logisztikai nehézségektől függetlenül. A problémák felszámolását célzó akciótervet 6 hónapon belül köteles a kormány elkészíteni. Erre a kötelezettségére azzal is emlékeztetni kívánja a bíróság a magyar államot, hogy a beérkezett további kérelmek elbírálását nem függeszti fel, így közel 450 hasonló ügyben folytatja az eljárást – olvasható a szervezet közleményében. Szerintük a magyar kormány ugyan épít új börtönöket, és igyekszik elosztani a fogvatartottakat az ország 31 büntetés-végrehajtási intézete között, de ez nem jelent megoldást, hiszen értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket.

A házi őrizet karpereccel olcsóbb

Ezzel egyetértett Magyar Gábor, aki egymaga mintegy kétszáz fogvatartottat képvisel Strasbourgban. „Az újabb börtönök építése helyett sokkal célravezetőbb lenne az előzetes letartóztatásban lévők egy részének hazaengedése. Amennyiben a mintegy ötezer ember 60-70 százaléka nyomkövető karpereccel otthonában lehetne, jelentős összeget spórolhatna meg az állam, és a börtönökben lévő zsúfoltságot is csökkenteni lehetne” – mondta az ügyvéd.

2014 elején a 18 042 fogvatartottból 5 053 (28 százalék) volt előzetes letartóztatásban, szeptemberben közel ennyien, 4 721-en voltak előzetesben. Viszonyításképpen, ezzel egyidőben 352-en voltak házi őrizetben – közölte a jogvédő szervezet. A házi őrizetek száma az elektronikus nyomkövetés ellenére sem emelkedett: 2012-ben 240 házi őrizetet rendelt el a vádirat benyújtása előtt, és hiába van lehetőség az elektronikus nyomkövető eszköz alkalmazására 2013 nyara óta, 2014 első félévében továbbra is csak 230 esetben rendeltek el házi őrizetet a bíróságok.

Annak ellenére, hogy a házi őrizet nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint a fogvatartás, amire fejenként napi több mint 8 000 forint megy el. A zsúfoltság 2014 őszén majdnem 170 százalékos volt azokban a büntetés-végrehajtási intézetekben, amelyekben az előzetes letartóztatást hajtják végre.

A mostani döntés három hónap múlva válik jogerőssé, addig a magyar állam fellebbezhet. Ha a még folyamatban lévő, de várhatóan hasonló ítélettel záruló több száz ügyben szintén fizetni kell a panaszosoknak, akkor összességében az államnak súlyos milliárdokat kell majd kifizetnie a túlzsúfolt börtönökben való fogvatartásért. A panaszok áradatát egyébként pont Magyar Gábor egyik ügyfele indította el. A férfi Állampusztán, a Budapesti Fegyház és Börtönben és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva, az európai standard alatti alapterületen. A 2010-ben beadott keresete alapján a strasbourgi bíróság 2013-ban 12 ezer euró kártérítést és kétezer euró perköltséget ítélt meg számára.

Hogy lehetne csökkenteni a börtönök zsúfoltságát?

A jogvédő szervezet szerint a magyar büntetőjogban szokásos, középmérték alapján meghozott ítéletek szigorúbb büntetéseket eredményeznek, ezért ezen változtatni kellene, hogy nőjön a bírók mozgástere, egyénibb büntetéseket szabhassanak ki. Az is segítene, ha a csekély súlyú, nem erőszakos bűntettekért elítéltek jó magaviselet esetén szabadulhatnának. De a szabadságelvonást eleve csak végső eszközként szabadna alkalmazni – közölték. A Helsinki Bizottság az egyes szabadságelvonással járó büntetések és intézkedések szabályozásán is változtatna, például eltörölnék a fiatalkorúak szabálysértési elzárását, és azt is megszüntetnék, hogy a bíróságnak meghallgatás nélkül lehetősége van más szabálysértési szankciókat elzárásra változtatni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!