2012-ben bilincsben vezette el a rendőrség a Zöld Baloldal szóvivőjét, mert vörös csillagot viselt. Nyári Zsolt ügye a bíróságon kötött ki, ahol a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egy 2010-es intézkedésre hivatkozva próbálta bizonygatni, hogy a bilincselés jogos volt. "Egy olyan papírral érveltek, amit nehezen lehet jogforrásnak tekinteni a rendőrségi törvényhez vagy a szolgálati szabályzatot jelentő belügyminisztériumi (BM) rendelethez képest" – emlékezett vissza a hvg.hu-nak Nyári ügyvédje, a bírósági ítélkezési gyakorlatról (valamint Orbán Viktorról) több könyvet is jegyző Kende Péter a hvg.hu-nak. "De a legszomorúbb, hogy tudomásom szerint a jogerős ítélet óta érdemben semmi nem változott a rendőrök bilincselési gyakorlatában."

Nyárinak végül 2014-ben kétszázezer forintos kártérítést ítélt meg a Fővárosi Ítélőtábla. Ez az ügy alapot adott arra, hogy az ügyészség országosan is megvizsgálja, megfelelő módon alkalmazza-e a rendőség a bilincselést. Ez a vizsgálat még 2014 áprilisában indult, és néhány hónap alatt le is zárult. – derült ki a Legfőbb Ügyészség (LÜ) hvg.hu-hoz eljuttatott válaszából.

Az ügyészek 46 esetben állapítottak meg törvénysértést vagy mulasztást a bilincselés gyakorlatában a szúrópróbaszerűen kiválasztott négyszáz ügyben. Jellemzően azt, hogy nem derült ki, konkrétan miért alkalmaztak a kényszerítő eszközt. Volt, hogy valakinek azért kattant a csuklóján a bilincs, mert ittasan biciklizett, és a rendőrök a szondáztatás után bilincsben állították elő a kapitányságra, ám nem derült ki, miből gondolták azt, hogy a gyanúsított el akar szökni. Ezekben az ügyekben a rendőrparacsnokok rendre csak formális vizsgálatot végeztek, és általában igazolták a rendőri eljárást.

A probléma abból ered, hogy a Rendőrségi törvény vonatkozó része (lásd keretes írásunk - szerk.), illetve a szolgálati szabályzatot jelentő BM-rendelettel szemben parancsnoki intézkedés utasítja arra a rendőröket, hogy az előállításoknál kötelezően bilincseljék meg az embereket. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Fazekas Tamás ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, hogy egy olyan utasítást, amely ellentmond annak, ami a törvényben szerepel, "nem lehet alkalmazni, olyan, mintha nem is lenne".

Korábban Fazekas képviselte azt a nagykovácsi lakost, akinek ügyéről tavaly írt a hvg.hu. A férfit egy közlekedési szabálysértés miatti igazoltatta egy rendőr, majd ellenállásnak értékelte, amikor a férfi arról érdeklődött, miért kellene még a rendőrségre előállítani őt. "A szabálysértést az ügyfelem elismerte, azért tízezer forintos bírságot kapott. Viszont elindítottak vele szemben egy másik eljárást is jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt. Ez utóbbiról a bíróság kimondta, hogy retorziós jellegű és jogszerűtlen volt, ezért  megszüntették. A napokban a Független Rendészeti Panasztestület is úgy foglalt állást, hogy az előállítás és a bilincshasználat is aránytalan intézkedés volt a rendőr részéről.

Az ügyvéd megjegyezte, az eljárás érdekes momentuma volt, hogy az ügyfele mellett tanúskodó nővel szemben, aki maga is ügyvéd, szintén ellenszegülés miatt indítottak eljárást, mert az rendőr azt állította, hogy a nő megkocogtatta a vállát. Ezt azonban maga a rendőrség bírálta felül, és szüntette meg az eljárást – tette hozzá Fazekas.

A törvény a kényszerítő eszköz alkalmazásáról

"A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható."

 

Panasztestület és alapvető jogok biztosa

A rendőri intézkedések, így a jogtalannak vélt bilincselés ellen panasszal lehet élni a rendőrségen, az ügyészségen, az ombudsmannál és a Független Rendészeti Panasztestületnél (FRP). Ez utóbbi – mint  arról nemrég megírtuk – 2008 és 2013 között 543 esetben állapított meg súlyos jogsérelmet. Az ORFK ezek közül 98-ban értett egyet a testülettel, és 73 ügyben pedig csak részben értett egyet a vizsgálat eredményével. A panasztestület megállapításai egyébként nem kötelező érvényűek a rendőrségre nézve.

Van olyan eset is, amit az ombudsman ítélt jogalap nélkülinek.  Mint arról korábban beszámoltunk, egy férfi tanúmeghallgatásra ment még 2013-ban a mosonmagyaróvári kapitányságra, melynek épülete előtt akarta megvárni az ügyvédjét. Ez nem tetszett a rendőröknek, megpróbálták igazoltatni, de miután a férfi nem adta át személyi okmányait, megbilincselve előállították. Az ombudsman jelentésében leszögezte, hogy a rendőrség az illető panaszai ellenére nem vizsgálta, hogy a bilincselés alkalmazásának feltételei fennálltak-e, illetve, hogy nem sérült-e az arányosság követelménye.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ügyészségi vizsgálat eredményére a rendőrség miként reagált, módosított-e a gyakorlaton, eljárás alá vonták-e a jogtalanul bilincselő rendőröket. Az ORFK eddig még nem válaszolt megkeresésünkre, ha ez megtörténik, válaszát közreadjuk.