Nagy vitát váltott ki a Belügyminisztérium (BM) 2012 tavaszán nyilvánosságra hozott terve, miszerint az oktatási intérmények iskolaőröket alkalmazhattak volna, hogy a tanköteles diákok a tanítás vége előtt ne hagyhassák el az iskolát, betartassák a házirendet, elfogják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, és megakadályozzák azt, hogy jogosulatlanul belépjen valaki az intézmény területére.

A kényszerítő intézkedéseket is lehetővé tevő javaslat végül nem került a parlament elé, de a rendőrségi törvény 2013-as módosítása beillesztette a rendőr tennivalói közé azt is, hogy „a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában”. Ez alapján jelentek meg az oktatási intézményekben a bűnmegelőzési tanácsadók, és lett az egyenruhások feladata az iskolakerülésen ért nebulók iskolapadba történő visszaültetése.

„A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, vagy hivatalos igazolás nélkül marad távol tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól, – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti” – áll a rendőrségi törvényben immár több mint két éve.

Stiller Ákos

Néhány tucatnyi iskolakerülő

Hogy ez a kísérgetés mekkora elfoglaltságot tesz ki, a hvg.hu megkérdezte az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK). A 2014-re és az idei év első öt hónapjára közölt adatok megyénként eltérő képet mutatnak. Budapesten kevesebb csellengő tanulót (15) találtak és ültettek vissza az iskolapadba a rendőrök, mint például Borsodban (72) vagy Hajdú-Biharban (47), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (36) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (23). Az ORFK által közöltek szerint az elmúlt évben összesen 314, idén, az első öt hónapban 141 fiatal visszakísérésében segédkezett az ORFK.

Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által készített felmérés szerint a 2013/14-es tanévben 5 659 gyerek hiányzott ötven óránál többet az általános iskolákból, ezért a családjuk hónapokig nem kapott családi pótlékot. Mint a hvg.hu is megírta, a legtöbb gyerek – 1167 – Borsodban hiányzott a kelleténél többet, és ez a megye adja a hiányzók egyötödét. A második legtöbb hiányzót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztráltak (597 gyerek), míg a harmadik helyre Budapest (580 tanuló) került. A legtöbb igazolatlan hiányzásuk pedig a budapesti szakközépiskolásoknak és gimiseknek volt. Magyarán: túl sok értelme nem volt ennek a rendőrségi feladatnak.