Az egyik kerületi kapitányság dolgozója jelezte a hvg.hu-nak, hogy nem voltak véletlenek a fővárosban megtartott razziák a menekültekkel szemben, ugyanis a rendőröket utasították, hogy minél több migránssal szemben intézkedjenek. „Erre eddig is megvolt a jogi alap, hiszen a rendőröknek intézkedési kötelezettségük van, ha bármilyen, a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt észlelnek” – magyarázta a hvg.hu-nak a rendőrségi forrás.

De míg eddig a rendőröknek mérlegelési lehetőségük volt, hogy az utcán mire figyeljenek elsősorban, most a felettesek az intézkedési kötelezettségre nyomatékosan rámutatva kiküldték a rendőröket, hogy célzottan keressék a menekülteket – és találjanak okot a feljelentésükre.

Büntetni, büntetni, büntetni

A hvg.hu úgy tudja, a „feladat” meghatározásakor a rendőrök külön útmutatót kaptak annak érdekében, hogy a jogalkalmazás egységes legyen, amikor harmadik országbeli – nem uniós – állampolgárokkal szemben intézkednek. Az anyagot március végén megküldték valamennyi megyei rendőr-főkapitányságnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK), a Készenléti Rendőrségnek és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak. Emellett a BRFK-n idén júniusban létrehoztak egy külön disztribúciós elektronikus postafiókot, hogy a migrációs csoport érintett parancsnoki állománya ott kapja meg a menekültekkel szembeni intézkedések iratait.

Eszerint az eljáró rendőrnek először meg kell állapítania, hogy menedékkérőről van-e szó. Amennyiben nem, akkor az, aki a személyazonosságát sem tudja igazolni, a rendőrség idegenrendészeti hatóságához kerül. Ilyenkor a rendőrnek nem kell szankcionálnia, mert az az idegenrendészeti eljárás keretében történik.

A kisokos szerint ezenkívül csak egy eset van, amikor a rendőrnek nem kell büntetnie: amikor a harmadik országból származó illetőt a magyar menekültügy már regisztrálta, menedékkérelmét előterjesztette, és az erről szóló igazolással a kezében épp a kijelölt tartózkodási helyére (menekülttábor) tart – ahol aztán addig maradhat, amíg a kérelmét el nem bírálják.

police.hu

Elég egy vonatjegy

Ha az illető lejárt vagy érvénytelen tartózkodási engedéllyel igazolja magát (túllépi a schengeni térségre szóló vízumának határidejét, vagy csak kishatárforgalmi engedéllyel rendelkezik, ami nem érvényes az igazoltatás helyszínére), akkor megállapítható a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés – áll a kisokosban. Akárcsak abban az esetben, ha engedély nélkül elhagyta a BÁH által kijelölt tartózkodási helyet, vagy igazolható, hogy nem is akart oda utazni.

Ahhoz pedig, hogy valakivel szemben tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos visszaélés miatt indulhasson szabálysértési eljárás, annyi is elegendő, ha valakinél olyan célállomásra szóló vonatjegyet találnak, ahová az illetőnek nem szabadna utazni, mert nincs meg hozzá a beutazásról szóló engedélye.

A választás joga: akkor legyen feljelentés!

Mint ahogy kiderül, ezekben az esetekben figyelmeztetés, pénzbírság éppúgy kiszabható lenne, mint ahogy szabálysértési feljelentés is kezdeményezhető. A rendőr saját hatáskörben mérlegelhetné, hogy melyiket válassza. Csakhogy információink szerint a vezetők minden esetben a feljelentést szorgalmazzák.

Egy volt és egy jelenlegi rendőrségi parancsnok név nélkül a hvg.hu kérdésére úgy vélekedett, erre azért lehet szükség, mert a menedékkérelemről döntő bíró szinte automatikusan az elutasításról dönt, ha az illetővel szemben eljárás indult, és ez akkor is érvényes, ha a kitoloncolás után a delikvens újra próbálkozik, és ismét elkapják a határon. Egyikük hangsúlyozta, szabálysértési feljelentés alapján elvileg senkit sem lehetne kiutasítani, de ez a bírótól is függ. A kiutasítás vagy visszaküldés tilalma nem érvényes olyan menekült esetében, akiről feltételezhető, hogy „veszélyezteti annak az országnak a biztonságát, amelynek területén van, vagy aki, mivel különösen súlyos bűncselekményért jogerősen elítélték, veszélyt jelent az illető ország lakosságára nézve”.

Migránsok elfogása Szeged határában, júniusban

Szlavkovits Rita

ENSZ: Az a normális, ha nincs tartózkodásija

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi kommunikációs munkatársa, Simon Ernő megkeresésünkre elárulta, hogy még nem hallott a menekültekkel kapcsolatos rendőri „feladatszabásról”. És arról sem értesült, hogy a parancsnokok nógatták volna a beosztottjaikat minél több szabálysértési feljelentés megtételére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy olyan emberek esetében, akik háborús országokból jönnek el, teljesen érthető, ha okmányok vagy érvényes tartózkodási engedély nélkül érkeznek a határra. És még az is érthető, ha olyan országban kívánják benyújtani a menekültkérelmüket, ahol biztosan számíthatnak jogszerű elbírálásra, mert olyan a menekültügyi intézményrendszer.

„Amiatt, hogy nincsenek érvényes papírjaik, semmiképp sem érhetné őket retorzió, és ez nem befolyásolhatja menedékkérelmük elbírálását” – mondta Simon Ernő, aki aláhúzta: „minden állam védheti a biztonságát a területén különböző eszközökkel, de ezeknek jogszerűeknek kell lenniük, és nem sérthetik az emberi méltóságot”. A magyar jogrendben is hatályos emberi jogok egyetemes nyilatkozata alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy menekültstátusért folyamodjon, kérvényét megfelelő körültekintéssel vizsgálják, és egyedileg bírálják el, automatikusan tehát senkit nem lehet visszafordítani – és ehhez rendőrségi eszközöket sem lehet felhasználni az adminisztrációs kelléktárból.

Egyébként érdeklődésünkre rendőrök is úgy értékeltek, hogy nem látják értelmét a belső utasításnak, és ennél sokkal fontosabb dolgok elől veszi el az időt, ha komolyan kell venniük, hogy célzottan utazzanak menekültekre, és szinte minden esetben tegyenek ellenük szabálysértési feljelentést. Az Országos Rendőr-főkapitányságot is megkérdeztük a belső utasítással kapcsolatban, de a cikk megjelenéséig nem érkezett meg a testület válasza.