Berlin, Moabit negyed. A BBZ (Segély- és Tanácsadó Centrum) 10 éve a fiatal menekültek és migránsok megsegítésére jött létre, de ma már 50 ország menekültjeivel foglalkoznak, korra, származásra és nemre való tekintet nélkül. A bejárati ajtón a felirat inkább parancsol, mint kér: “A rasszizmus az ajtón kívül marad!“

A folyosón lévő polcon két kiadvány is a Magyarországon menedéket kérők helyzetét tárgyalja csaknem 50 oldalban. Az alcím: “Magyarország: Menekültek a börtön és hajléktalanság közt.” Az iroda két várószobája csordultig tele, a folyosón már gombostűt sem lehetne leszúrni, és ha futná csillárra, azon is menekültek ülnének.

Stiller Ákos

“Reggel 10 órakor kezdem általában az ügyfélfogadást, és este 8 óra előtt szinte soha nem hagyom abba. Amit ma lát, az szinte mindennapos – mutat körbe Dr. Joachim Rüffer, a szervezet jogásza, akihez legtöbben kitoloncolás és családegyesítési kérelem miatt fordulnak. – Nem tudnék konkrét számot mondani, hogy hány esetben segítettünk és írtunk már kérelmet, mondjuk csak ebben az évben, de napi 10 klienssel biztosan van dolgom.” (A tanácsadás a szervezetnél ingyenes, a BBZ adományokból és pályázatokból tartja fenn magát – a szerk.)

Kitoloncolás-ügyben főként azok jönnek, akik Magyarországon vagy Olaszországban kerültek a hatóságok látókörébe, és a menedékjogi kérelmüket a Dublin III. egyezmény értelmében nem itt, hanem az említett országokban kell elbírálni. Rüffer elmondása szerint, azon kliensei közül, akiket Magyarországra kellett volna kitoloncolni, 2015-ben senkit sem küldtek vissza. „A végrehajtási bíróság (ahova a menedékjogot kérők a kitoloncolás után fordulhatnak fellebbezéssel – a szerk.) egyértelműen állást foglalt, hogy a menekültek visszahelyezését Magyarországra nem tartja biztonságosnak. A bíróság jól ismeri az emberi jogi szervezetek – UNHCR, Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság – jelentéseit, és döntését erre alapozza.”

Zsúfoltság, erőszak, káosz

A 40 éves Yasser Hallak és 12 éves unokaöccse is Magyarország érintésével került Németországba. Három hónapig tartott, mire Szírián, Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át embercsempészek közreműködésével eljutottak a magyar határig. Nálunk nagyjából negyedóra után lekapcsolta őket a rendőrség.

Hétfős csoporttal érkeztek, Yasser elmondása szerint egyiküket még ott helyben, az út mentén kiemelték a rendőrök, és megrugdosták, megverték, hogy miért, azóta se tudja. A csoport tagjait a szegedi határrendészeti kirendeltségre vitték: ott órákig váratták őket az udvaron, volt köztük több kisgyerek és terhes nő is, de rájuk se voltak tekintettel. Elvették mobiltelefonjaikat és pénztárcáikat (később ezeket visszakapták – a szerk.), majd újabb hat óra várakozás után egy terembe vitték őket, ahol le kellett vetkőzniük, és úgy vizsgálták meg őket. Yasser leírása szerint a rendőr végig kiabált velük, és angolul szidta őket. Mivel visszautasította, hogy ujjlenyomatot adjon, azzal fenyegették meg, ha nem engedi, azonnal visszaviszik Szerbiába, mert illegálisan lépett határt. A kényszerujjlenyomat-vétel után bezárták őket egy 10x10 méteres helyre, ahol nagyon sokan zsúfolódtak össze, és ha vécére kellett mennie, vagy szomjas volt, előre kellett szólnia, ételt is úgy adtak, hogy odavágták, van, akinek pedig nem is jutott. Két napot töltöttek itt, mire kiengedték őket.

Stiller Ákos

Hasonló bánásmódról számolt be a 44 éves Emad Daoud is, aki szintén tavaly járta meg a szegedi határrendészetet. Emad, aki arameus, szír keresztény, Damaszkusz egyik kerületéből indult útnak 2014 júniusában. Szíriát Libanonon át repülővel hagyta el, és érkezett meg Törökországba, ahonnan 2000 euróért vitték el embercsempészek egy görög szigetre, ahol újabb 2500 euróért juttatták volna el Németországig. Az utat Görögországtól Szerbiáig gyalog tették meg 15 nap alatt, Szerbiában már autóval szállították őket a magyar határ szerb oldaláig. Hat órán át bolyongtak a határsávban, mire magyar rendőrök lekapcsolták a csoportot. Emadot Szegeden nem bántották, de azokat a szíreket, akikkel együtt jött, leírása szerint kivétel nélkül megverték, és ki is toloncolták az országból. Neki is azt mondták, hogy az ujjlenyomata csak regisztrációs és biztonsági célokat szolgál, ezért nem is ellenkezett. Két nap után elengedték, de Yasserhez hasonlóan nem a kijelölt menekülttábor, hanem Budapest felé vette az irányt, ahonnan csempészek segítségével jutott el Berlinbe tavaly augusztusban.

Ahmad Hamzeh kiskorúként érkezett 2013 júliusában Magyarországra, a fiú akkor volt 17 éves. Őt küldte a családja előre, hogy fiatalkorúként kérhesse a családegyesítést. Ahmad a tengeren át érte el Európát, hajója a görög partok közelében elsüllyedt, úgy mentették őt ki. Athénból tehervonattal jutott el Macedóniába, majd Koszovón, Bosznián és Szerbián át a magyar határig, elmondása szerint mindez 10 ezer eurójába került. Ő arról számolt be, hogy januárban érkezett, de a börtönben, ahol 15 napig volt, nem volt fűtés, és elektromos sokkolóval is kínozták. Ahmad azt mondta, az őrizetben vécé sem volt, a kegyetlen bűz miatt többször is elájult. Miután kiengedték, Ausztrián át próbált Németországba jutni, de elsőre visszatoloncolták őt, másodszorra sikerült Berlinbe eljutnia.

Legszívesebben Németországban maradnának

A három történetben nemcsak a magyar tapasztalatok a közösek, hanem az is, hogy valamennyi érintett megkapta a német bevándorlási szervektől a kitoloncolási értesítőt, mellyel szemben mind fellebbeztek. A céljuk, hogy Németországban (ami az eredeti úti céljuk is volt) maradhassanak. Ezért Magyarországot nyilvánvalóan olyan országnak állítják be, ahol nem működik a menekültek jogait tiszteletben tartó intézményrendszer. Ahogy jogi nyelven hívják, nem számít biztonságos harmadik országnak.

Yasser és Emad ügyvédhez fordult, és nekik sikerült is elérniük, hogy hatályon kívül helyezzék a kitoloncolási végzést. Most arra várnak, hogy elfogadják a kérelmüket a menedékjogi státuszra, és végre kérelmezhessék a családegyesítést. Emadnak szerencséje volt, mert a kiadatási határidő lejárt, így a vonatkozó Dublini rendelet (2. bekezdés 29. cikkely) értelmében Németország fogja elbírálni a kérelmét. A tartózkodási engedély és a menekültstátusz elismerése általában 2-3 hónap, a családegyesítés innét számítva egy évet vesz igénybe. Ahmad hónapról hónapra kap hosszabbítást, a mai napig érvényben van a kitoloncolása, ügyvédre már 2 év után se pénze, se ereje.

Magyar Helsinki Bizottság: kevés és kimerült, fáradt a személyzet

Mivel a hatósági elfogás után az őrizet körülményeit nagyon sok Berlinben megtelepedett menekült kifogásolta a fellebbezése során, megpróbáltunk utánajárni, mi igaz a helyenként elképesztő történetekből. Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság helyszínekre kilátogató, Szegeden tartózkodó munkatársa a történetekben megjelenő rendőri agressziót, hatósági túlkapásokat nem tudta megerősíteni. Igaz, a bizottság munkatársai a BÁH épületeibe bejáratosak, ahová általános jogi tanácsadás céljával lépnek be: itt a hatóság munkatársai nem agresszívak, még ha a túlterheltség miatt kétségtelenül fáradtak és olykor türelmetlenek.

A határátlépők, miután feltartóztatják őket, először idegenrendészeti őrizetbe kerülnek, a rendőrség elvileg maximum 8 óra hosszan előállítja őket, de ez a gyakorlatban sosem kevesebb 12 óránál. További maximum 12 órát tölthetnek a regisztrálásra váró határátlépők ún. visszatartásként a rendőrségi épületben, ezt a határidőt Kovács szerint betartja a rendőrség. (Az idegenrendészeti őrizet viszont 72 órásra növelhető, amit kétszer két hónapig meghosszabbíthatnak – a szerk.)

Röszke

hvg.hu

Kovács szerint mind a BÁH kirendeltség, mint a rendőrség határrendészetén dolgozók esetében az látszik, hogy a munkaerő megduplázása se lenne elegendő a növekvő igények kiszolgálására. Kovács azt elismerte, hogy több panasz érkezett kényszerített ujjlenyomatvételre, ez Kovács szerint egyébként jogszerű (a kényszerítésnek arányosnak és indokoltnak kell lennie). A baj inkább az, hogy a határátlépők nem kapnak elég információt, azt gondolják, az ujjlenyomatvétel lehetetleníti el őket abban, hogy más országban menekültkérelmet nyújtsanak be, holott a nevüket is regisztrálják, és a megtett útjuk is egyértelművé teszi, hogy hol léptek be az unióba.

A mobiltelefon és pénztárca elvételét nem tartja indokolt és jogszerű lépésnek, mondja Kovács, aki azt is elmondta, hogy elektromos sokkolókkal kapcsolatos panaszok eddig nem voltak, de nemrég előkerült egy panaszos ügy. A Helsinki Bizottság stábja a rendőrségi épületeket, intézményeket nehezebben tudja látogatni: itt tartózkodnak a regisztráció előtt álló határátlépők. Ide havonta egyszer jutnak be a jogász szakemberek, előzetes egyeztetés után, de ekkor sem jogosultak mindenre, például az előállítottakkal nem vehetik fel a kapcsolatot.

A rendőrség minden panaszt kivizsgál

A rendőrség a megkeresésünkre adott válaszában tagadja a vádakat. „A Magyarország területén elfogott és előállított illegális bevándorlókkal szemben a rendőrség idegenrendészeti eljárást folytat le, amennyiben az érintett menekültkérelemmel él, úgy a kötelező regisztrációt követően átadja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részére.

Az előállított harmadik országbeli állampolgárokat az elfogást követően rendőrségi objektumba szállítják, ahol az eljárás ideje alatt hatósági felügyelet alatt állnak. Az előállítást követően a hatályos jogszabály értelmében ruházat- és csomagátvizsgálásnak vetik őket alá, melyet tűrni kötelesek. Az átvizsgálás elkülönített helyen folyik, mely során a ruházatot nem vetetik le az eljárás alatt álló személyekkel. Indokolt esetben egészségügyi vizsgálatra is sor kerül, amelyre a Szeged Határrendészeti Kirendeltségen egy jól felszerelt orvosi rendelő áll rendelkezésre.

A kiemelkedően magas számú előállítás miatt az illegális bevándorlóknak valóban várakozniuk kell a határrendészeti kirendeltségen, a hatóságnak az ügyintézésre jelenleg összesen 24 óra áll rendelkezésére. A rendőrség az elfogástól számított öt óránként az eljárás alatt álló személyek részére élelmet, míg ivóvizet folyamatosan biztosít.

Fazekas István

Az idegenrendészeti eljárás során kötelező az ujjnyomatvétel, erről az eljárás során az illegális migránsok tolmács közreműködésével tájékoztatást kapnak.

A rendőrség minden panaszt, beadványt kivizsgál, majd ennek eredményéről tájékoztatja a panaszost. Amennyiben a beadvány tartalma bűncselekményre utal, azt haladéktalanul megküldi az illetékes nyomozó ügyészség részére.

Az előállított illegális bevándorlók fogva tartásának törvényességét, az elhelyezési körülményeket, a bánásmódot, a hatósági ügyintézést az illetékes megyei főügyészség büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügyésze folyamatosan ellenőrzi.”