A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt keddi kormányülés szünetében lengette be először a kormány elképzeléseit a délről érkező menekültáradat megfékezésére. Lázár János azt mondta, hogy rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezését kérték a Fidesz- és a KDNP-frakciótól. Szigorítani akarják ugyanis az embercsempészet büntetését, 3-4 évre leültetnék az illegális határlépőket, a határzár megrongálóit, valamint a rendőrség határvadász századot állít fel szeptemberre.

A kormányközeli Napi Gazdaság szerda reggel már arról írt, hogy a kormány a hadsereg bevetésének lehetőségét vizsgálja. Állítólag erről volt a nemzetbiztonsági kabinet keddi ülésén, amit a miniszterelnök hívott össze. A lap úgy tudja, hogy a katonákra azért lehet szükség, mert a legrosszabb forgatókönyvként felmerült a fegyveres áttörés lehetősége is.

Kovács Zoltán kormányszóvivő még szerdán megerősítette, hogy tárgyalt a kormány a katonai segítség igénybevételéről. A hadsereget azonban csak a parlament felhatalmazásával lehetne bevetni a déli határon. A kérdést jövő héten vitatja meg az Országgyűlés.

A Jobbik elébe szaladt az eseményeknek, és még szerdán bejelentette, hogy a katonák bevetése érdekében kezdeményezi az alaptörvény módosítását.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón ráerősített a hadsereg bevetésével kapcsolatos vonalra, szerinte az elkerülhetetlen lesz. Egy újságíró megkérdezte Lázár Jánostól, hogy milyen pluszt jelentene a határvadász század mellett a hadsereg a szerb-magyar határon. Erre azt válaszolta: "ma 3 ezer emberről beszélünk, mi a garancia arra, hogy holnap nem 30 ezer?".

A Jobbik "megoldáscsomagját" csütörtökön nyújtották be, Vona Gábor, Z. Kárpát Dániel, Apáti István és Mirkóczki Ádám jegyzi. Ők módosítanák az alaptörvényt, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke viszont azt mondta, hogy nincs szükség annak módosítására. Gulyás Gergely szerint a honvédelmi, a büntetőeljárási és az építésügyi törvényen viszont változtatni kell. A honvédelmi módosításával kapna pluszfeladatokat a hadsereg, a büntetőeljárási szigorításával büntetnék az illegális határátlépést, az építésügyibe pedig a menekülttáborok építését tennék bele.

A Jobbik újraírná a veszélyhelyzet fogalmát 

A Jobbik azt javasolja, hogy írják át az alaptörvény 53. cikkét, ami a veszélyhelyzetekről rendelkezik. Ebbe beletennék, hogy a Magyar Honvédség részben vagy teljesen lezárhatná a határokat, illetve folyamatosan őrizhetné, ha humanitárius katasztrófa fenyeget.

A javaslat általános indoklásában hivatkoznak arra, hogy a honvédelemről szóló törvény alapján a honvédség kényszerítő eszközöket alkalmazhatna. A jogszabály kimondja, hogy a fegyveres szolgálatot teljesítő katona jogosult és köteles fegyvert használni az általa őrzött, védett létesítmények biztonságát veszélyeztető támadás megakadályozására. A fegyverhasználat sarkalatos törvényi alapjai már korábban biztosításra kerületek - tették hozzá.

A Büntető törvénykönyvben bűncselekménnyé minősítenék a jogellenes határátlépést, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha csoportosan követik el. Öt év lenne a felső határ, ha felfegyverkezve tesz ilyet valaki. Szabálysértésnek minősítenék azt, ha valaki a határterületen fekvő ingatlanok használatára vonatkozó szabályokat sérti meg.

A menedékjogról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy nem lehetne menekültként elismerni azt a külföldit, aki veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közrendre, vagy pedig jogellenes határátlépés miatt az ország területéről kiutasították.