Tavasszal négy üres helyet kellene betölteni az Alkotmánybíróságban (Ab), mivel a 2015 februárjában távozott Paczolay Péter után három újabb bíró mandátuma jár le, köztük Lenkovics Barnabás elnöké is.

Az alkotmánybírók megválasztásához legalább az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ezért a kétharmados többségét tavaly bukó Fidesz hosszú idő óta először kénytelen érdemben egyeztetni az ellenzéki pártokkal.

Paczolay Péter, Lenkovics Barnabás és a korábbi elnök, Bihari Mihály az Alkotmánybíróságon.

Horváth Szabolcs

A hetek óta zajló informális tárgyalások nagyon nehézkesen mennek: nemhogy konkrét nevek nem kerültek elő, de még abban sem sikerült dűlőre jutni, hogy milyen jelölési forgatókönyv lenne az, amivel úgy-ahogy elégedettek lennének a pártok. Azzal, hogy az MSZP megtorpedózta a Fidesz és a Jobbik által is elfogadható menetrendet, merőben új helyzet alakult ki, amit nem lesz egyszerű meghaladni.

A szocialisták inkább nem asszisztálnak a Fidesznek

A jelölési folyamatban érintett négy parlamenti frakcióval rendelkező párt négy opció közül válogathat:

1. a Fidesz-KDNP megegyezik egy ellenzéki párttal, és kölcsönösen leszavaznak egymás jelöltjeire
2. a Fidesz-KDNP megegyezik több ellenzéki párttal, és kölcsönösen leszavaznak egymás jelöltjeire
3. a pártok olyan jelölteket keresnek, akik minden oldalnak elfogadhatóak és „csomagban" szavaznak
4. nem választanak új alkotmánybírókat: ekkor 11 fővel működik tovább az Ab, és az elnök helyettese veszi át a korábbi elnök feladatait

Az első verziót eddig elvetette minden ellenzéki párt, nehogy rájuk süssék a Fidesz kollaboránsa bélyeget. A második opció sokáig nyerőnek tűnt: a helyzet menedzselésével kormányoldalról megbízott Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke először egy helyet ajánlott a négyből az ellenzéknek, később a Jobbik nyomására 2:1:1-arányról (Fidesz-KDNP, Jobbik, baloldali ellenzék) beszéltek.

Az MSZP-ben többen lelkesedtek az utóbbi leosztásért. Ahogy egy országgyűlési képviselőjük érvelt:

Kár lenne kihagyni egy ilyen lehetőséget, aztán évekig puffogni, hogy nincs baloldali alkotmánybíró.

Viszont hiába vetődtek már fel potenciális jelöltek is, végül mégis a jelölést bojkottálók kerekedtek felül az MSZP-ben. Bárándy Gergely (MSZP) párttársai által elhamarkodottnak minősített nyilatkozata után Tóbiás József pártelnök sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy felállnak a tárgyalóasztaltól, hacsak nem garantálják újra a testület „politikamentességét".

Tóbiás javaslatára – amely összeférhetetlenségi szabályok bevezetése mellett ismét 11 főben határozná meg a testület létszámát és az országgyűlés helyett a bírákra bízná az elnök megválasztását – „körülbelül nulla” a fogadókészség, mondta egy kormánypárti politikus, aki szerint ezt nagyon jól tudta előre a pártelnök, de így a kompromisszumkészség látszatát nem veszítve szállhatnak ki a szocialisták. Ez a lépés viszont borította a korábbi forgatókönyveket.

Korábban úgy ütemezték a jelölési folyamatot, hogy február elején már felállhat a hivatalos parlamenti jelölőbizottság. Több forrásunk szerint azonban szinte biztosan csúszik az egész folyamat.

A Jobbik mégsem ragaszkodik annyira az MSZP-hez

A Jobbik korábban kikötötte, hogy hiába lenne meg az ő szavazataikkal a kormánypártnak a kétharmados többség, azt csak akkor biztosítják, ha az MSZP-t is beveszik az osztozkodásba. A Jobbik elnöksége még nem döntött a hivatalosan követendő stratégiáról, de úgy látszik, hogy a párt Schiffer András korábban kifejtett elgondolásához közelít: olyan alkotmánybíró-jelölteket és elnökjelöltet kell keresni, akikkel minden párt egyaránt elégedett. Ezt a tervet egyébként a jobbikosok közül Staudt Gábor már hangoztatta tavaly év végén, így nem lehet azt mondani, hogy az LMP-t majmolja a Jobbik.

Ilyen potenciális alkotmánybírók keresése nem tűnik egyszerűnek, de minden politikus, akivel ez ügyben beszéltünk, azt mondta, hogy léteznek ilyenek. A kérdés sokkal inkább az: inkább abban érdekeltek-e a pártok, hogy 15 fővel működjön az Ab, vagy az ellenzék inkább úgy taktikázik, hogy a bíróválasztás elszabotálásával politikai tőkét kovácsoljon.

Arról megoszlanak a kormánypárti vélemények, hogy mennyire fontos a testület feltöltése. Hallottunk olyat, hogy a kormány szimbolikus támadási felületet sem akar hagyni, így igyekeznek mind a négy helyre elfogadható jelöltet találni, akiket aztán a parlament is megszavaz. De olyan vélemény is megjelent, hogy „kényelmesen hátradőlhet a Fidesz", mert a magyar választóknak csak kis százaléka érzékeny a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre.

Elműködgethet az Alkotmánybíróság 10 bíróval is

Nyers hatalmi játszma zajlik

– fogalmazta meg véleményét egy alkotmánybírósági kérdésekben jártas elemző. Nem mintha ez nagy újdonság lenne, 2010 előtt hiába voltak inkább konszenzusra kényszerítve a bírók megválasztásában parlamenti pártok, már akkor is tudni lehetett, hogy kit, melyik párt nyomott be a testületbe.

Az viszont erősödő tendencia, hogy a testületet „egyáltalán nem szakmai, hanem politikai szempontok" szerint töltik fel – mondta egy korábbi alkotmánybíró, amit megerősített egy másik alkotmánybírósági forrásunk is. Utóbbi arról beszélt, hogy hiába nyilatkozta Lenkovics Barnabás több helyen, hogy milyen szakjogászoknak látnák hasznát, az Ab tagjait senki nem kérdezte, kit javasolnának a testületben. Arról semmit nem tudott egyikük sem, hogy kikből lehet tavasszal alkotmánybíró, egyértelműen érzékeltették: ebben nem jogászok, hanem politikusok döntenek.

Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetése előtt 2015. június 1-jén.

Túry Gergely

Az Eötvös Károly Intézet honlapján két hete megjelent szöveg is hangsúlyozta a politikai kézivezérlést, és amellett érvelt, hogy a „demokratikus ellenzék” csak bukhat azzal, ha saját jelöltet juttat a testületbe, mert valós ráhatása egyetlen bírónak nem lesz az Ab-döntésekre, viszont legitimálja a 2010 óta jelentősen átszabott rendszert.

A Demokratikus Koalíció és az Együtt gyorsan sajátjává tette a fenti gondolatmenetet, ami nem túl merész vállalás, ugyanis nincs parlamenti frakciójuk, így a jelölőbizottságban sem osztanak nekik lapot. Az MSZP körülbelül ugyanide érkezett meg, miután azt kérte a kormánypártoktól, hogy állítsák vissza az Ab 2010 előtti szerepét.

A Fidesz persze nem fog meghátrálni négy alkotmánybíró miatt: ezzel elismernék a kritikákat, hogy súlytalanná tették és átpolitizálták a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik legfontosabb intézményét. A második Orbán-kormány a jelölési szabályok megváltoztatásával, a testület létszámának 11-ről 15-re növelésével és a mandátum 12 évre hosszabbításával hosszú időre biztosította az egyszerű többséggel döntő testületben az inkább jobboldalinak besorolt bírák túlsúlyát.

Ennek köszönhetően az elmúlt években fontosabb kérdésekben nem is érte kellemetlen meglepetés a kormánypártokat az Ab részéről. A Fidesznek ezért annyi a tét, hogy különösebb botrány nélkül ússzák meg az alkotmánybíró-kérdést. Legalább 10 fővel a hatályos törvények szerint még működhet a testület, tehát ha a maradék 11 bíróból ketten megbetegszenek, vagy más okból nem tudnak megjelenni, akkor maximum kicsit később döntenek.