Míg az év elején naponta tízen lépték át a határt illegálisan, a hónap végére-február elejére ez a szám megnyolcszorozódott a police.hu-n elérhető adatok szerint. Bár ez még mindig messze van a határzár előtti állapotoktól, a Jobbik – határmenti "árbockosarában" Toroczkay Lászlóval, Ásotthalom polgármesterével – ismét riadóztatott: hétfőn Szegeden Z. Kárpát Dániel Jobbik-alelnök sajtótájékoztatón követelte az önálló határőrség újbóli felállítását.

Járőröző katona és rendőr a magyar-szerb határon

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Az elmúlt hetekben a Készenléti Rendőrség emberei is nagyobb számban vonultak fel a határnál. Kedden reggel egy 24 fős csoport a drótakadály ledöntésével és a kerítés átvágásával próbált átjönni Magyarországra Röszkénél, de egy részük, amikor észrevette a rendőröket, visszaszökött a határ vajdasági oldalára.

A Szegedi Járásbíróságtól úgy tudjuk, hogy tavaly szeptember közepétől – amikor a kerítésmászás bűncselekménnyé vált – január 24-ig 938 menekült állt a bíróság elé határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt. A bíróság 782 esetben hozott kiutasítást végrehajtó végzést, de  a bevándorlási hivatal adatai szerint ezek közül fél év alatt csak 232-t tudtak végrehajtani. Magyarán: egyáltalán nem is olyan egyszerű a kitoloncolás. A menekültek szempontjából: Magyarország komoly akadálypályát állított, de kellő kitartással nem kizárt, hogy elérhető Európa.

Nem is olyan egyszerű kiutasítani

Az idegenrendészeti őrizet alkalmanként 60 nappal hosszabbítható meg, de legfeljebb egyéves időtartamig. Gyakorlatilag ezt az időszakot kell kibekkelnie egy menekültnek, hogy folytathassa útját. Az őrizet helye szerinti illetékes bíróságon kéthavonta vizsgálják meg, hogy végrehajtható-e a kitoloncolás, majd ennek fényében vagy meghosszabbítják az őrizetet legfeljebb egy évig, vagy egy kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a kiutasítottaknak. Ilyenkor előfordul, hogy hiába kapja meg valaki a jegyet a kijelölt befogadó állomásra, oda már nem érkezik meg – hanem útra kel a nyugati határ felé.

Túry Gergely

Ráadásul visszatoloncolni sem egyszerű a kiutasítottakat, mert Szerbia mindent elkövet, hogy ezt megakadályozza. Elvben napi 40 kitoloncolt migránst vissza kellene fogadnia, de ezt nemigen tartja be. A kiutasítás végrehajtásához a hatóságoknak fel kell venniük a kapcsolatot a származási országgal. A Helsinki Bizottság megbízásából a menekültügyben dolgozó Kováts Tímea nem ismer pontos adatokat, de a szegedi ügyvédnő szerint az érintettek zöme a balkáni országokból érkezett, és szerinte ezekbe az országba lehetett sikeres a visszatoloncolás. A többi menekült esetében, akik Szíriából, Afganisztánból érkeztek a déli határzárat megsértve, nagyobb valószínűséggel meghosszabbítják az őrizetet, vagy kijelölnek egy kötelező tartózkodási helyet számukra. (Sokszor a már említett eredménnyel.)