Az Európa előtt álló igazi nagy kihívás ma az, hogy a kontinens államai különböző módon képzelik el a jövőt, ami a migrációs válság példáján jól kimutatható - közölte Orbán Viktor kormányfő szerdán Prágában, a V4-ek megbeszélésén.

Szerinte Európa jövőjét illetően alapvetően két karakteres elképzelés létezik, amely jól kimutatható a migrációs válság példáján. Az egyik elképzelés szerint a világ hatalmas népmozgás előtt áll, amelyet nem lehet elkerülni, ezért annak kezelésével kell foglalkozni, míg a másik szerint Európa meg tudja állítani határain az ellenőrizetlen népmozgást.

"Európa elég erős, elég gazdag, elég tapasztalt ahhoz, hogy elég ereje legyen, hogy azt mondja, ha akármilyen világmozgások is indulnak meg, mondjuk tőlünk délre, a mi kontinensünkre, a mi világunkba ellenőrzés nélkül, külön engedély nélkül egyetlen ember sem jöhet be" - mondta Orbán Viktor. "Ezért nem beilleszteni akarjuk a migrációt az életünkbe, hanem fékezni akarjuk, ellenőrzés alá akarjuk vonni, és ameddig csak lehet, ki akarjuk zárni az életünkből" - tette hozzá.

A kormányfő három további válságról is beszélt a találkozón. Elsőként azt mondta, a nyugati elit 2008 óta már nem tudja gazdasági sikerekkel igazolni politikáját, ezért legitimációs válság alakult ki Európában, az emberek már nem érzik a magukénak az elit politikáját.   

Másodikként a nyugati demokrácia válságát említette, mert nagy eltérés van az elit és a lakosság helyzetértékelése között. A harmadik válságot szerinte a demokrácia exportjára épített európai külpolitika kudarca jelenti, ami problémákat okoz. "Bevatkoztunk Irakban, Szíriában és Líbiában, de ezek az államok ma nem léteznek, mi tulajdonképpen szétvertük őket. Éppen ezért veszti el sok ember a reményét" - közölte Orbán.    

Orbán nyugati elittel és a legitimációs válsággal kapcsolatos kijelentéseit a Financial Times is idézte.

A lap az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a magyar kormányfő EU-val szembeni kritikái ellenére a keleti tagországokban továbbra is aránylag magas az EU támogatottsága. Az amerikai Pew Research Center friss felmérését idézték, amely szerint a magyarok 61 százalékának és a lengyelek 72 százalékának kedvező képe van az unióról - ez a két legmagasabb arány a tagországok között.