Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeire megtanult figyelni a közvélemény, a nyaranta megrendezett ősfideszes fesztivál, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kitűnő alkalmat ad arra a Fidesz vezetőjének, hogy a diplomáciai finomkodást félretéve megpróbálja politikáját tágabb horizonton elhelyezni, és beszédeivel felkavarni a nyári állóvizet. Átnéztük, hogy az utóbbi években mire fókuszált előadásaiban, és segítségünkkel azt is megtippelheti, hogy miről beszél majd most.

Annyi bizonyos, hogy a tusnádfürdői beszédek sem feltétlenül érdekesek, és nem okvetlenül annyira megosztók, mint az illiberális államról mondott elképzelései. Másutt elmondott beszédei időnként jóval nagyobbat szólnak, ilyen volt a kötcsei beszéd, amelyen a centrális erőtér évtizedekre tervezett elfoglalásáról beszélt, igaz, nem a nyilvánosság előtt.

2010: A kapitalizmus válsága

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után a miniszterelnök arról beszélt, hogy a nyugati kapitalizmus válságban van, a termelő gazdaság helyett spekulatív kapitalizmusban élünk, ahol nincs már az a morális alap, hogy a hentes nem ad romlott húst, és a bank nem ad hitelt olyannak, aki nem tudja visszafizetni. A beszéd július végén hangzott el, a devizahiteleseket megsegítő első mentőcsomagot ekkor már bejelentette a kormány, ezért, illetve a még tartó globális hitelválság miatt is szerepeltek olyan mondatok a beszédben, mint például ez: "megkérdőjeleződött a tétel, hogy a szabad piac önmagától, állami beavatkozás nélkül egyensúlyba kerül, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot". Ez már előre vetítette az állami beavatkozásokon alapuló politikát, ne feledjük, hogy ezt megelőzően már bejelentette a 29 pontos gazdasági akciócsomagot, amelyben beígérte a bankadót. A beszédben is elhangzott sokat vitatott megjegyzése arról, hogy kétharmados forradalom történt tavasszal a szavazófülkékben.

2011: Összeomlik a nyugati világ

Orbán itt még inkább váteszként beszélt, és mintha a kormánya által az azt megelőző egy évben véghezvitt egészpályás letámadásos politikáját igyekezett volna azzal indokolni, hogy óriási változások zajlanak a világban. A nyugati világ összeomlásáról beszélt, de nem azért, amiért most tenné: még sehol sem volt a népvándorlás, amely megroggyantja majd a nyugati civilizációt, ehelyett olyan, ma már lényegtelennek tűnő dologgal magyarázta a végítélet eljövetelét, mint az államadósság. Mivel a görögök bedőlésével elindul a csődhullám, a magyar kormány nem állhat tétlenül, szerveznie kell a gazdaságot – mondta, és láthattuk, hogy nagyon is szervezni kezdte. Más kérdés, hogy az államadósság elleni harcunk mintha kicsit kifulladt volna, most éppen nőtt is az előző negyedévekhez képest.

Túry Gergely

2012: Európa a vesztébe rohan

Brüsszel nem tud úrrá lenni a válságon, a nyugat holdkórosan tántorog a vesztébe – mondta Orbán 2012-ben, de hát még mindig nem a menekültválságot látta meg előre, hanem a brüsszeli döntéshozók gazdasági válságra adott válaszait kritizálta, és ismét olyan szerepben tetszelgett, mint aki az elkényelmesedett jóléti államoknál előbb felismerte, hogy hogyan lehetne lépést tartani a vágtató Ázsiával és Afrikával. Orbán azért óva intett attól, hogy megtagadjuk Európát, csak úgy véli, hogy más a sikerrecept Nyugaton és más Közép-Európában. Az üzenet lényege bizonyára az volt, hogy nem kéne Brüsszelnek a magyar kormányt kötelezettségszegési eljárásokkal piszkálnia, mert Orbán szeretné azt csinálni, amit ő talált ki.

2013: Európa alkalmatlan a kihívások kezelésére

Már nem csak Európa, hanem az Egyesült Államok is meggyengült, pedig ha bekerültünk volna a rendszerváltás után egyből az Európai Unióba, akkor most a közösség is jobban tudná a válságot kezelni – mondta beszédében a miniszterelnök. Új világrend jön, és eldőlhet, hogy a nyertes vagy a vesztes oldalra kerülünk, egyelőre nem tudtuk kihasználni az 1989 utáni helyzeteinket. A rezsicsökkentés ekkor már dübörgött, ezért is beszélt arról, hogy a közműcégek privatizációja elhibázott volt, és azon örvendezett, hogy vannak végre nemzeti tőkések. Itt még Simicska cégéről, a Közgépről beszélt. Itt még ugyan illiberális államról nem, csak "nem liberális" alkotmányról beszélt.

MTI / Beliczay László

2014: Feltűnnek a bevándorlók és az illiberális demokrácia

Az újraválasztott Orbán Viktor az őszi önkormányzati választásokat megelőzően küldött a magyaroknak emlékezetes üzeneteket, amelyeket aztán az egész világ meghallott. Ekkor még csak említés szintjén bírálta az Európai Unió befogadáson alapuló bevándorláspolitikáját, és feltette a kérdést, azt akarjuk-e, hogy kérdésessé váljon a nemzetállamok etnikai alapja. Aztán a paksi szerződés miatti orosz közeledésünket kezdte el azzal magyarázni, hogy mennyire rossz, ami Oroszország és a Nyugat között mostanában történik. Hát igen, ez év tavaszán foglalták el az orosz alakulatok az Ukrajna területén álló Krím-félszigetet. És ez az alkalom, amikor Orbán elkezdett illiberális demokrációról beszélni, arról, hogy a kormányoknak a nemzeti érdekeket kell védeniük, a liberális állam pedig nem védte meg a magyar nemzeti vagyont, az embereket az eladósodástól. És ekkor beszélt putyini húrokat pengetve a norvég civil pénzek miatt az Ökotárs Alapítvánnyal háborúzó kormány vezetője arról, hogy külföldiek által fizetett aktivisták vannak a magyar civil világban. Csak összevetésképpen: ugyanebben a beszédben hangzott el az is, hogy "önriogatás volna azt mondani, hogy besodródunk az orosz medve ölébe".

2015: Az európai nemzetek eltűnése a tét

Az európai baloldal azért pártolja a bevándorlást, mert a nemzeti keretek felbomlása beteljesítheti történelmi távú céljukat; a magyar baloldal egyszerűen nem szereti eléggé a magyarokat – mondott erőset Orbán Viktor tavaly, amikor már bejelentették a határkerítés építését, már kint virítottak a kormány menekültellenes plakátjai (népszavazásról még szó sem esett), és naponta több ezer menekült lépte át a magyar határt, hogy aztán nyugatra távozzon. Persze "az ideológiai fogságba esett" Európát is ostorozta a tehetetlenségéért, de mivel ugyanezt most is változatlanul folytatja, sok újdonságot nem fogunk kiolvasni belőle. Amúgy azt ígérte, hogy óriási feliratok és nyilak lesznek az épülő kerítésen, amelyek mutatják majd "minden érdeklődőnek", merre kell menni. Hát nem egészen így alakultak a dolgok.

MTI / Koszticsák Szilárd

Nagy kérdés, hogy Orbán Viktor beszéde beemel-e bármilyen új szempontot a kormány jelenleg is mindennapos Brüsszel- és menekültellenes politikájához képest. Összegyűjtöttünk pár lehetséges verziót, szavazzon, ön szerint mi hangzik majd el szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktortól!