Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Mengyi Roland fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, két bűncselekmény gyanúja miatt: bűnszövetségben és bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, illetve vesztegetést állítva befolyással üzérkedés bűntette miatt – jelentette be csütörtökön a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza. Mint mondta, az adott bűncselekmények büntetési tétele 2-8, illetve 5-10 évig terjed.

Az is fontos, hogy amíg Mengyi mentelmi jogát nem függesztik fel, nem lehet gyanúsított, nyomozni ellene csak ezt követően lehet. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján már kezdeményezhették mentelmi jogának felfüggesztését. Fazekas szerint ez azt bizonyítja, hogy a nyomozás eredményes.

Mengyi maga is kéri a mentelmi jog felfüggesztését

Mengyi nevében a Fidesz-frakció adott ki közleményt csütörtök délután: "Az eljáró hatóságokkal teljes mértékben együttműködök, és magam fogom kérni az Országgyűlést, hogy a mentelmi jogomat függessze fel a valóság mielőbbi tisztázása érdekében" - idézték. Lázár János megdöbbent az ügy miatt, Kósa Lajos Fidesz frakcióvezető pedig még az előző lépésnél tart.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének sajtótájékoztatója

MTI / Bruzák Noémi

Az ügynek eddig öt gyanúsítottja van, két ember előzetesben, három pedig házi őrizetben. Fazekas azt mondta, miután egyikük sem közszereplő, így nevükre nem utalhat, és újságírói kérdésre azt sem árulta el, hogy az adott kör megegyezik-e azokkal, akiket a 168 Óra megnevezett korábbi cikkeiben.

A nyomozás még folyik, így Fazekas a további lépésekről nem beszélt, és azt sem árulta el, milyen bizonyítékok vannak Mengyi ellen.

"Megvan a kishal" - a Voldemort-ügyben másokat is vizsgálna az ellenzék

Más kormányzati szereplők felelősségét is kivizsgáltatnák az ellenzéki pártok azután, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését egy korrupciós ügyben.

Tényleg Voldemort

Bár konkrétan nem válaszolhatott arra a kérdésre sem, hogy Mengyi valóban Voldemort nagyúrnak szólíttatta-e magát, azt mondta, "tény, hogy ezen becenéven kívül konkrétan is szerepel az iratokban az országgyűlési képviselő".

Arra a kérdésre, hogy lesz-e további politikai szál, Fazekas azt mondta, a pillanatnyi helyzetet ismertette, még nem lehet tudni, hogy mi várható. "Az, hogy milyen lépések következnek még, a nyomozás eredményének függvénye" – válaszolta arra a kérdésre, hogy a pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériumában is vizsgálódnak-e.

Azt határozottan visszautasította, hogy Polt Péter legfőbb ügyész vagy az ügyészség bármilyen befolyást gyakorolt volna.

Mengyi Roland, a Fidesz képviselője azonnali kérdése közben az Országgyűlés plenáris ülésén 2015 májusában.

MTI / Kovács Attila

2010-től fogva a mentelmi bizottság és az Országgyűlés minden közvádas ügyben kiadta az érintett mentelmi jogát. Ebben a ciklusban csak egy ilyen eset volt: az MSZP-s Hiszékeny Dezsőé. Az eddigi gyakorlat szerint viszont magánvádas ügyekben nem szokták kiadni a képviselők mentelmi jogát.

Az ügyészség részletesen leírja

Az ügyészség közleményt is kiadott Mengyi ügyéről, amelyben a következőképp ismertették a gyanú lényegét: Mengyi Roland révén egy barátja 2015 tavaszát követően tudomást szerzett arról, hogy a közeljövőben a szociális szövetkezetek számára mintegy 800 milliós, EU-s pénzre írnak ki pályázatot.

Mengyi Roland a kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, 5 millió forint úgynevezett alkotmányossági költséget kért a vele kapcsolatban lévő – de közelebbről meg nem nevezett döntéshozók részére, és további 5 milliót azért, ha a pályázatuk nyer.

Az érintettek összegyűjtötték az 5 milliót, és azt Mengyi barátjának juttattak el. Az ügyben érintettek nem akarták megvalósítani a pályázatot, illetve a pénzt sem a támogatási célnak megfelelően használták volna fel. Szándékuk szerint az összeg egy része a "saját vagyongyarapodásukat" szolgálta volna.

A kidolgozott módszer alapján a szövetkezetek meghatározott vállalkozókkal kötöttek volna valótlan tartalmú, fiktív, illetve túlárazott szerződéseket a pályázatban foglalt feladatok látszólagos elvégzésre, a hozzájuk jutott összeg jelentős részét pedig visszaosztották volna az elkövetői kör részére. Azt, hogy az egyes elkövetőkhöz a támogatási összegből mekkora rész jutott volna, Mengyi az egyeztetések során többször módosította. A végleges megállapodás szerint a támogatás mindössze 10 százaléka maradhatott volna a szövetkezeteknél.

Az érintettek részéről eljáró személy a megjelölt szövetkezetek közül egyes szövetkezeti képviselőket tudatosan tévedésbe ejtett, míg más szövetkezetek esetében a szövetkezeti képviselők aláírását meghamisította a pályázat leadásakor. A pályázatokat – formai hiba és a kritériumok nem teljesítése miatt – elutasították, így a pénzt nem fizették ki. A sikertelen pályázat után az érintettek Mengyi Rolandtól visszakérték az 5 milliót, aki azt a barátján keresztül visszafizette.

Mengyi Roland tisztában volt vele, hogy a benyújtott pályázatok valótlan tartalmúak, és azzal is, hogy az elkövetők nem akarják megvalósítani a pályázatokat, hanem a fiktív számlákat kibocsátó cégek bevonásával a támogatási összeg túlnyomó részét akarták volna jogtalanul megszerezni. Az összeg elosztását döntően Mengyi határozta volna meg, a pénzből ő is kapott volna.

Mengyi-ügy: elmaradt a tettenérés, pedig tudtak a pénzátadásról

A mai mentelmi joggal kapcsolatos sajtótájékoztató nem fedi el, hogy további kellemetlen kérdések vannak a Mengyi Roland-féle csalási és vesztegetési ügyben. Valakik ugyanis segíthették és informálhatták őket - veti fel az egész sztorit elsőként robbantó 168 óra.

A Voldemort-ügy a sajtóban

Lehallgatási jegyzőkönyvek és egy büntetőügyben tett beismerő vallomások alapján írta meg a 168 Óra augusztus elején, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő az uniós támogatásért cserébe "alkotmányos költség" címén ötmillió forintot kért előre a nyertesként befuttatott cégektől, és ugyanennyit a végén is. További feltételként 90 százalékos visszaosztási rátát szabott meg a kiutalt pénzből.

Az ügy sokszereplős, a kapcsolat alapja pedig egy baráti társaság, amelyben benne van egy országos szociális szövetkezet alapítója (az azóta gyanúsított E. Zsolt), illetve K. Péter is, aki jó viszonyban van Mengyivel. Állítólag ő volt az összekötő.

Először még csak a pénz felének visszaosztásáról volt szó – derült ki az egyik találkozón, amelyen a Mengyi által elvitt pályázatíró (az azóta szintén gyanúsított B. Szilvia) magyarázta, hogy mennyit kell majd kiszámlázniuk oktatás, e-learning vagy konferenciaszervezés címén. Azonban a nyomozás a pályázatok lezárulta előtt elindult, így a nagy bizniszből semmi sem lett.

A tanúvallomások alapján Mengyi Voldemort nagyúrnak is szólíttatta magát. Néhány telefonbeszélgetés titkosítását feloldották, ezekben, -–úgy tűnik – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterre és helyettesére, Csepreghy Nándorra is utalnak a biznisz résztvevői. Feltételezések szerint ezért meneszthették Köpeczi-Bócz Tamás uniós feljesztésekért felelős államtitkárt az Emberi Erőforrások Minisztériumából.

Mengyi korábban még elképedt

A 168 Óra megszólaltatta Mengyi Roland ügyvédjét, Futó Barnabást, aki azt mondta, Mengyi elismerte, hogy találkozott a gyanúsítottakkal, és szóba került az uniós pályázat kérdése is, de ötmilliós előlegről és alkotmányos költségről nem volt szó. Futó szerint előfordul, hogy visszaélnek politikusok nevével. Az ügyvéd azt mondja, a lehallgatási anyagban csak hivatkoznak Mengyire, de nincs olyan hangfelvétel, amelyen ő maga is szerepel. (A Fidesz és Mengyi közleményben is tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.)

A lap azonban azt közölte, ez nem igaz, vannak olyan telefonbeszélgetések, amelyekben az egyik fél maga a politikus, a másik pedig valamelyik gyanúsított, de nagy részüket nem oldották fel a titkosítás alól. Egy beszélgetés leiratát nyilvánosságra is hozták az ügyről közölt második cikkükben.

Belső vizsgálat

Belső vizsgálatot indít a Miniszterelnökség Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő ügyében – közölte korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Hír Tv-ben. Csepreghyék a vizsgálatban azt szeretnék tisztázni, hogy az érintett cégek milyen formában indulhattak el pályázatokon a 2007-2013-as, illetve a 2014-2020-as uniós ciklusban. Az ügyet feltáró oknyomozó újságíró, Rajnai Attila szerint egyébként magára Csepreghy Nándorra is hivatkozott egy már előzetesben lévő pályázatíró. Csepreghy elismerte, hogy valóban ismerte B. Szilviát, de szerinte az ő nevével is visszaéltek.

MTI / Bruzák Noémi

"Amennyiben ez szükséges a rendőrség szerint, akkor én nagyon szívesen állok a rendelkezésükre. Sőt! Amennyiben nekem erre van jogosultságom, azt kérem a rendőrségtől, az illetékes szervektől, hogy minden olyan dokumentumot, ami rám vonatkozik, teljes egészében hozzanak nyilvánosságra" – mondta erről Csepreghy.

A pályázatíró cég

A vallomásokban megnevezett pályázatíró cég – amelyen keresztül kifolyatták volna a pénzt a rendszerből – a Public Sector Tanácsadó Kft. nevű pályázatíró-tanácsadó volt. A Public Sector Kft. a Kulcs egy jobb élethez nevű, mintegy 1,8 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló program lebonyolításában is részt vett, melyet a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő körzetébe tartozó Dél-Békési Kistérségi Társulás és a szintén Simonka köreihez kapcsolt Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány pályázott meg és bonyolított le. A Public Sector többségi tulajdonosa Holbok Sándor, aki Szájer József kabinetfőnöke volt, amikor a politikus a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként ténykedett. Holbok a Fidesz kormányzása alatt számos állami cég vezetésében is megfordult – írta korábban a HVG.