A Republikon Intézet augusztusi felmérése alapján továbbra is úgy tűnik, hogy akár érvényes is lehet az október 2-i népszavazás.

A megkérdezettek 48 százaléka biztosnak, további 23 százalék valószínűnek tartja, hogy elmegy a népszavazásra. A válaszadók kevesebb mint tizede válaszolta, hogy biztosan nem vesz részt a népszavazáson, további 15 százalék pedig valószínűleg nem vesz részt azon.

Miért kérdéses mégis az érvényesség?

A júliusi eredményekhez képest nem történt jelentős változás a részvételi hajlandóságot vizsgálva, továbbra is 70 százalék körül van azoknak az aránya, akik biztosan vagy valószínűleg részt vesznek a népszavazáson. Érdemes ugyanakkor a fenti adatokat némi fenntartással kezelni, mivel a részvételi szándék viszonylag nehezen mérhető. A mostanihoz hasonló intenzív választási kampány a többséget arra készteti, hogy igennel válaszoljon egy, a részvételét firtató kérdésre, még akkor is, ha valójában nem tervez részt venni a népszavazáson. Ez utóbbi jelenség különösen érintheti a kormánypárt támogatóit, mivel ők még erőteljesebben érezhetik úgy, hogy az elvárt viselkedés a népszavazáson való részvétel.

Összességében tehát magas a részvételi hajlandóság, de érdemes ezt pártpreferencia szerint is vizsgálni.

A részvételi hajlandóság azok körében a legmagasabb, akik 2018 után is a jelenlegi kormánypártot látnák legszívesebben az ország élén – 71 százalékuk biztos benne, hogy elmegy a népszavazásra, további 21 százalékuk pedig valószínűnek tartja. Összességében tehát a fenti csoport kevesebb mint egytizede tartja elképzelhetőnek, hogy otthon marad október 2-án.

Azok körében, akik a Jobbikot látnák legszívesebben a kormányrúdnál a következő választások után, szintén igen magas azon válaszadók aránya, akik biztosnak vagy valószínűnek tartják a részvételüket (84 százalék).

Erősödött a tudatosan távolmaradók tábora

Más képet kapunk akkor, ha azokat a válaszadókat vizsgáljuk, akik egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak örülnének. Ebben a csoportban ugyan alacsonyabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy részt fognak venni a népszavazáson (63 százalék), de ez még mindig abszolút többséget jelent. A különbséget az okozza, hogy míg egy baloldali, liberális kormányt preferálók között csupán 36 százalék a biztosan részt vevők aránya, addig ez az arány a Fidesz vagy a Jobbik kormányzását támogatók körében önmagában 50 százalék fölött van. Jóval magasabb ugyanakkor azon baloldali, liberális kötődésű válaszadók aránya, akik jelenleg úgy gondolják, hogy biztosan nem vesznek részt a népszavazáson. Míg a Fidesz, illetve Jobbik támogatói között ez az arány 5, illetve 8 százalék, addig egy baloldali, liberális kormánykoalíciót preferálók körében 21 százalék. A baloldali pártok kampánya az elmúlt egy hónapban felemásra sikeredett. Miközben 17-ről 21 százalékra nőtt a népszavazástól biztosan távolmaradók aránya, a részvételüket biztosra ígérők aránya 1, míg a részvételüket valószínűnek ígérők aránya 2 százalékkal csökkent. Ez az eredmény azt mutatja, hogy erősödött a tudatosan távolmaradók tábora, azonban nem morzsolódtak le azok, akik részt kívánnak venni a népszavazáson.

Túry Gergely

Toronymagasan vezet a Nem

Ugyan a részvételi arány – és ezzel együtt az érvényesség – még ingadozhat a népszavazás napjáig, a népszavazás eredménye már jóval inkább egyértelmű képet mutat. Az augusztus végi felmérés alapján az összes választópolgár csaknem háromnegyede (73 százalék) nemmel szavazna, 4 százalék igennel, 6 százalék érvénytelenül, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A júliusi eredményekkel összehasonlítva az utóbbi egy hónapban nem történt a népszavazás eredményét komolyan befolyásoló elmozdulás.

Az egyetlen jelentősebb változás az érvénytelen és az igen szavazatok arányában van. Az érvénytelen szavazatok aránya a júliusi 3-ról 6 százalékra nőtt, míg az igen szavazatok aránya 7 százalékról 4 százalékra csökkent.