Cikkünkben vastag betűvel a kormánypropaganda állításait olvashatja, alatta pedig azt, hogy valójában mi a helyzet.

Brüsszel elfogadott egy kvótacsomagot, ez alapján előre meghatározott módon osztják szét a tagállamok között a bevándorlókat, az országgyűlések megkérdezése nélkül – állítja a kormány.

Ez így nem igaz. Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács a magyar miniszterelnök részvételével eddig egy rendeletet fogadott el minősített többséggel (Magyarország a nemmel szavazók között volt, de kisebbségben maradt) 2015. szeptember 22-én (2015/1601), mely szerint egyszeri és rendkívüli intézkedésként 120 ezer menedékkérőt áthelyeznek Görögországból és Olaszországból a többi tagállamba. Az országok minden áthelyezett személy után 6000 eurót kapnak. Ezt később még 40 ezer menedékkérő szétosztásával toldották meg. A két keretből Magyarországnak összesen 1294 főt kell átvennie. A menedékkérők átvétele megtagadható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az illető veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve.

"A bevándorlás jelenlegi ütemét és a családegyesítéseket is figyelembe véve mindez sok ezer bevándorló Magyarországra telepítését is jelentheti."

Valószínűbb, hogy épp fordítva történne: elvinnének menedékkérőket Magyarországról. Az Európai Bizottság új menekültügyi javaslata ugyanis épp arról szól, hogy kiegyenlítsék az országokra nehezedő migrációs nyomást. Ahol sok a menedékkérő, onnan elvennének. Nálunk sok, tehát elég valószínű, hogy jobban járnánk ezzel a menekültügyi szabályozással. És van a visszatoloncolás: a kormány mindenféle számokkal dobálózott arról, hány embert is toloncolnának vissza hozzánk. Alapesetben azt lehetne visszaküldeni a menedékkérelme elbírálásáig, akit itt regisztráltak – a KSH szerint tavaly 177 ezer embert, idén 26 ezret (Lázár János miniszter szerint 370 ezret) –, azonban több ország bírósága úgy látja, ide nem szabad visszatoloncolni senkit, mert nem kizárható az embertelen bánásmód. A visszafogadásokat pedig Magyarország – arra hivatkozva, hogy ezeket az embereket eredetileg Görögországnak kellett volna regisztrálnia, mert ott léptek be az unió területére – szimplán elszabotálja. Ez az, ami miatt a skandináv országok egy különleges típusú kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk.

Túry Gergely

Brüsszel zsarol, pénzbüntetéssel fenyegeti azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak migránst betelepíteni. A büntetés mértéke 78 millió bevándorlóként, miközben egy magyar emberre fejenként 1 millió forint uniós támogatás jut.

A számok önmagukban stimmelnek, de egyrészt csak egy javaslatról van szó, amely ellen több ország tiltakozott, Brüsszeli forrásaink szerint így kevéssé valószínű, hogy a végső döntést meghozó tagországokon ez így átmegy, vagyis nagyjából keresztet lehet rá vetni. A 78 millió kontra 1 milliót máshogy is lehet nézni: Brüsszel a büntetést az uniós támogatás összegéből vonná le. Az amúgy ránk eső 1294 menekülttel számolva 101 milliárd uniós forrástól esne el az ország, vagyis fejenként 10 ezer forinttól.

"Nem engedhetjük, hogy az ország jövőjét meghatározó döntések jogát kivegyék a magyar emberek és az Országgyűlés kezéből. Brüsszelt meg kell állítani!"

Brüsszel nem önállóan hoz ilyen döntéseket, a folyamat többrétű, hosszadalmas alku előzi meg, a tervezetek rengeteget módosulnak, a végső szót pedig nem Brüsszel, azaz az Európai Bizottság, hanem a tagállamok vezetői (Európai Tanács, benne Orbán Viktorral) hozzák meg. Nem szimlán feles, hanem minősített többséggel (nem csak a tagállamok száma, hanem a lakosságszám is számít), persze, aki kisebbségben marad, az ennek nyilván nem örül, de hát egy demokráciában ez így megy, Magyarországon is a többség (feles vagy kétharmados) dönt. Bizonyos ügyekben a nemzeti rendelkezés jogát egyébként nem elveszik Magyarországtól, hanem maga adta át az uniós belépéskor, népszavazással megerősítve, illetve az uniós alapszerződés legutóbbi, lisszaboni módosításakor.

"A kormány mindenekelőtt azért utasítja el a kötelező betelepítési kvótát, mert az jelentősen rontja Európa biztonságát. Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van."

A terrorista támadások száma az utóbbi években növekedett az EU-ban: 152-ről (2013) 211-re (2015) az Europol statisztikái szerint. Az áldozatok száma a 2010-es évek elejéhez képest 2015-ben kiugró volt, ez főleg a párizsi terrortámadások miatt nőtt. Az EU-s rendőri szervezet két fenyegetésre hívja fel a figyelmet: a közel-keleti iszlamistáknál töltekező, majd hazatérő terroristákra és a rasszista, idegengyűlölő támadások szignifikáns növekedésére.

"Az Európai Unió vezetői ráadásul úgy telepítenének be migránsokat, hogy a munkanélküliek aránya az európai fiatalok körében évek óta 20 százalék felett alakul."

Magyarországon a munkanélküliség – közmunkásokat és külföldön dolgozókat beszámítva – 5 százalék, itthon inkább munkaerőhiány van. Ezt azonban semmiképpen sem az illegális bevándorlókkal akarja a kormány enyhíteni, bár külföldi – nem az arab vagy az afrikai térségből érkező – vendégmunkások behívásának terve foglalkoztatja. A német tapasztalat egy év után vegyes képet mutat, miután ütemesen helyezik el őket a munkaerőpiacon, 15 év után dolgozhatna a 70 százalék, de hát Németországba százezerszámra érkeztek a bevándorlók.

Fülöp Máté

„A kötelező betelepítéssel megváltozna Európa, így Magyarország etnikai, kulturális és vallási összetétele.”

Annyiban igaz, hogy a legkisebb arányú változás is változás, de a washingtoni székhelyű Pew Research Center tavalyi kutatása szerint figyelembe véve a demográfiai folyamatokat és a bevándorlást, 2050-re az európai lakosság 10 százaléka lesz muszlim (ez 4 százalékpontos növekedés), Magyarországon pedig 0,1-ről 0,4 százalékra nő a muzulmánok aránya, szemben a 76 százalék kereszténnyel. Bár tény, hogy több mint 1 millió illegális bevándorló érkezett tavaly Európába, ez az EU lakosságához, a több mint 500 millióhoz viszonyítva nem túlzottan jelentős. Ugyanezen számok ismeretében érdemes mérlegelni a Nógrád Jövőjéért Kör kampányüzenetét: „Elmegyünk, és nemmel szavazunk, mert ragaszkodunk a disznóhúshoz, a jó borhoz meg egy kis pálinkához.” Ráadásul az etnikai, kulturális vallásos összetételt éppúgy megváltoztatják a letelepedési kötvényeket vásárlók is, velük kapcsolatban viszont a kormány erről nem szokott beszélni.

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók nem tartják tiszteletben a törvényeinket, és nem akarnak osztozni közös kulturális értékeinkben.”

Előfordulnak bűncselekmények, ahogyan a Magyarországra érkező európaiak is elkövetnek ilyeneket, ám a menekültek – ha az arányokat vesszük – leginkább a tiltott határátlépésekkel a migrációt korlátozó – sokak szerint a nemzetközi és az uniós jogba ütköző – magyar törvényeket nem tartják be, azzal, hogy bejönnek az országba.

„Különösen aggasztó, hogy Európa-szerte drasztikusan növekszik a nők elleni támadások száma.”

Tagadhatatlan, hogy a több-kevesebb ideje Európában élő menekültek közül vannak, akik szexuális bűncselekményt követtek el, ám – és ez cseppet sem megnyugtató – az európai nők ezt megelőzően is veszélyben éltek: a legutóbbi – pár éve készült – kutatás szerint a 15 éven felüli nők 11 százalékát bántalmazta szexuálisan ismerős vagy ismeretlen. Civil szervezetek ennél durvább számokat mondanak, amikor családon belüli erőszakról beszélnek.

"A magyar kormány a népességcsökkenést nem bevándorlással, hanem célzott családtámogatási eszközökkel kívánja orvosolni (ezek közé tartozik a családi adókedvezmény és az új otthonteremtési program is)."

A magyar kormánynak valóban van választási lehetősége, hogy milyen népesedéspolitikát folytat, de ha befogadunk egy menekültet, azt nem a demográfiai folyamatok korrigálása végett tennénk, hanem azért, hogy oltalmat kapjanak azok, akik háborúból menekülnek. Az más kérdés, hogy a több szakértő szerint a kormány programjai önmagukban nem lesznek elegendők, hiszen míg a népesség puszta megtartásához 2,3-2,4-es születési arányszámra volna szükség, addig Novák Katalin államtitkár nemrég örömmel jelentette be, hogy ez az arányszám 1,44-re nőtt.

„2015 őszén volt olyan hónap, amikor minden 12. másodpercben újabb bevándorló érkezett kontinensünkre.”

Kicsit átpofozták a tavalyi újsághirdetést, amikor még általánosságban beszéltek ugyanilyen ütemről. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adatai alapján 2015 októberében tényleg jöhettek ennyien, amúgy viszont képtelenül nagy számú menekült jönne ki.

AFP / Aris Messinis

„Az illegális bevándorlók ellenőrizetlenül lépik át a határokat, így nem tudjuk, hogy kik ők, és mik a szándékaik.”

Ez különösen szép érv a magyar kormánytól, tekintettel arra, hogy Magyarország sem jeleskedett a regisztrációban. A belügyminiszter bevallotta, hogy augusztustól 84 ezer menekültet nem regisztráltak, azonban a KSH adatait összevetve a kormányzati propagandaanyaggal 223 ezer emberről van szó. Amúgy a hot spotok felállítása óta állítólag az illegális migránsok 80-90 százalékát regisztrálják Görögországnál (a korábbi 10 helyett), az EU–török-megállapodás óta pedig abból az irányból jelentősen csökkent a nyomás.

A migránsok miatt ki kell költözni a bérlakásokból

Ezzel riogatott a csepeli önkormányzat, azonban két ügyvéd elmagyarázta, a hatályos lakástörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján 1300 migráns beözönlésére hivatkozva az önkormányzat felmondhatná a bérlakás-szerződéseket. Ha mégis kiköltöztetne bárkit, másik lakást kell ajánlania.

+1: a kormányzati anyagban kizárólag gazdasági bevándorlót emlegetnek, az szóba sem kerül, hogy például Szíriában épp háború van.

Mire fel az egész?

A kormány szerint politikai és jogi következményei is lesznek a kvótanépszavazásnak, egyrészt megválthozhat az Alaptörvény (a végső megoldáson még gondolkodnak), ám az 1294 menekültre vonatkozó korábbi döntést ez sem írhatja felül. Egy sikeres népszavazásnak politikai ereje lenne, amire Orbán Viktor hivatkozhat, ám jogi szempontból az EU-ban valószínűleg nincs különösebb jelentősége. "Vagy ha van is, én arról nem tudok" – mondta Schöpflin György fideszes EP-képviselő a Népszabadságnak. Ha az EU tagjai maradunk, az Európai Tanácsban meghozott döntés továbbra is kötelező lesz ránk nézve. Orbán Viktor indíthat ugyan egy kísérletet a nemzeti hatáskörbe tartozó területek felülvizsgálatára, persze ehhez is érvényes (50 % feletti részvétel) és az ő szempontjából eredményes (50 % feletti nem szavazat) népszavazás adhatna erős hátteret. De mintha az érvényességben (ez a HVG számára készített Medián-felmérés szerint aligha lesz meg) már maga sem bízna teljesen, maga mondta azt a Katolikus Rádiónak, hogy "inkább érzelmi jelentősége van annak, hogy érvényes lesz-e a népszavazás".