"A magyar miniszterelnök az európai értékek semmibevételével konszolidálta a hatalmát" - írta a Le Monde. 

A tudósító, Blaise Gauquelin a Várkert Bazárban elhangzott évértékelőt említve azt írta, hogy "Orbán Viktor az ellenzők füttyétől távol, lekötelezettjei körében és magyar zászlók sorfala előtt szereti megosztani európai vízióit".

A lap szerint a beszéd valójában arra szolgált, hogy elmondja mindazt a rosszat, amit az európai építkezésről gondol, és hogy azt a Szovjetunióhoz hasonlítsa. 

"Az egykori oxfordi diáknak évek kellettek ahhoz, hogy populistává váljon" a lap szerint, a mai gondolkodása "nagyon távolinak tűnik az új Európa egykori csodagyerekének" lázadó értékeitől, akit a rendszerváltás számára modellként szolgáló 1956-os forradalom szellemisége ihletett. 

Kétharmados parlamenti támogatottságával Orbán Viktor a lap szerint "a közös európai ház alapértékei ellen folytat háborút".

Miután megreformálta az igazságszolgáltatást, ellenőrzése alá vonta a sajtószabadságot, Európa keresztény örökségének és a hagyományos család védelmére kelt, és a még azt is megengedte magának az Európai Néppárton belül, hogy felvesse a halálbüntetés visszaállítását.

Az egykori jogász a szuverenizmus úttörője lett, ellenzi a többsebességes Európát, és hasznosnak tartaná az Európai Bizottság jogköreit visszanyirbálni annak érdekében, hogy a megválasztott kormányok nagyobb mozgástérhez jussanak. 

A Le Monde szerint Orbán politikai tehetsége egyértelmű, ez a gazdasági kritériumok betartásában is megmutatkozik, és a menekültválság idején egy közép-európai ellentábort vezetve sikerült az európai álláspontot megváltoztatnia.

"A tegnapi fekete bárány ma már nincs egyedül, sőt vezéralak lett" - írta a Le Monde.