A fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával költségvetési csalás miatt indult nyomozásban tavaly szeptemberben kérték Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését – idézte fel Fazekas Géza.

A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint a Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó korábbi EP-döntés csak a képviselő kémkedési ügyére vonatkozott.

Mivel a mentelmi jog felfüggesztése egy-egy konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. A szóvivő szerint az EP-től annyi tájékoztatást kapott az ügyészség, hogy a jogi bizottság elé utalták az ügyet, ahol raportőrt jelöltek ki. 

Arra a kérdésre, mennyiben nehezíti az eljárást, hogy ennyi idő alatt nem függesztették fel a képviselő mentelmi jogát, Fazekas Géza azt válaszolta, hogy amíg nem függesztik fel a mentelmi jogot, nem járhatnak el, "meg van kötve a kezünk". Ez "nyilván nem segíti az eljárást" – hangsúlyozta.

A gyanú szerint Kovács Béla 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy emberrel, akik a szerződések szerint a képviselő mellett Brüsszelben több hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek.

Az ügyészség szerint azonban a négy ember nem járt Brüsszelben, és ott nem dolgozott a politikusnak. Mindezzel Kovács Béla jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak. 

A politikus mentelmi jogát egy másik ügyben függesztette fel az Európai Parlament tavaly október 14-én. A képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik "konspiratív módon" orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.

A mentelmi jog felfüggesztését követően a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Kovács Bélát tavaly december 4-én. Ő panasszal élt, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést is előterjesztett. A panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította. 

A Központi Nyomozó Főügyészség kedden közölte, hogy az ügyben június 20-áig hosszabbították meg nyomozást.