Egy rendkívüli közgyűlésen, az ellenzéki képviselőknek csak a helyszínen kiosztott határozati javaslatot elfogadva hatályon kívül helyezte a főváros a római-parti védmű part menti nyomvonalát támogató április határozatát. Ez azt jelenti, hogy nem lesz népszavazás a mobilgátról. A kérdés úgy szólt volna, hogy:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?

70 körül jön bölcs belátás?

A szerdai közgyűlésen ezt a határozatot népszavazás nélkül visszavonták, de gát lesz, a kérdés, hogy mikor, azt egy későbbi határozat fogja eldönteni. Három lehetséges nyomvonal létezik. Az első szerint a part mentén, a Duna vonalától nem messze – ez ellen tiltakoznak a legtöbben, ezt vonták most vissza, de nem kizárt, hogy a későbbiekben ugyanezt meg is szavazzák. A második javaslat Bús Balázsé, Óbuda polgármestere azt szeretné, ha az első verzióhoz képest beljebb épülne a gát, a kerítés vonalában. A harmadik elképzelés a civileké, a Nánási út–Királyok útja vonalában húzódna a gát, de ezt ellenzi a főváros és a III. kerület is, ugyanis ebben az esetben a part és a tőle 200 méterre lévő gát között védtelenné válnának a házak.

MTI / Soós Lajos

A hvg.hu-nak a Fák a Rómain civil közösség egyik tagja, Tömör Miklós azt mondta, a civilek javaslatát ugyanis elvetették a most meghozott határozattal, de ők azt szeretnék, ha mindhárom nyomvonalról ugyanolyan mélységű és transzparens vizsgálat születne, amíg pedig ez nem készül el, a főváros állítson le minden engedélyezési eljárást.

Minimális győzelem ez, ha győzelem egyáltalán, mert a nyomvonal kérdése nagyon bizonytalan

 – mondta Tömör.

Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a potenciális árvízi veszélyben élő csillaghegyi lakók érdekében soron kívül kezdjék meg az Aranyhegyi-patak mentén az árvízvédelmi mű kiépítését. Tömör számított arra, hogy a közgyűlés valahogy megpróbálja ellehetetleníteni a referendumot. „Orbán Viktor nem engedhette meg Tarlós Istvánnak, hogy kikérje a budapestiek véleményét.” Azt mondta, civil szervezetként a továbbiakban is erőszakmentesen, törvényi keretek között, de tiltakozni fognak a part menti gát ellen.

Az a célunk, hogy Tarlós is belássa, rossz döntést hozna, ha a Duna mellé építené a gátat. Reméljük, 70 körül hamarosan benő a feje lágya.

Összegyűltek volna

A hétfőn indult aláírásgyűjtés és a referendum egyik elindítója Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke (ő és Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő nyújtottak be kérdést magánemberként) lapunknak azt mondta, gyáva és cinikus Tarlós lépése, ugyanis tudta, hogy a budapestiek nem támogatták volna a javaslatát egy esetleges népszavazáson.

Pataki emlékeztetett: a múlt héten a főpolgármester még úgy nyilatkozott, hogy nem bánja, ha népszavazáson döntenek a kérdésről, de „leszólhattak a Fidesz központi irodájából, hogy a párt nem engedi a referendumot”. Azonban azt mondta, ha lesz érvényes határozat arról, hogy hová tervezik a gátat és az szembemegy az emberek akaratával, ők újra megpróbálják a népszavazást, ugyanis a politikus úgy látja, a fővárosiak ezt akarják. Már az első napon tízezer aláírást gyűjtöttek össze a szükséges 138 ezerből.

Meglett volna a szükséges szám, amivel kiírták volna a népszavazást. Ezt a Fidesz is látta, ezért lépniük kellett.

Pataki azt mondta, most egyeztetnek a civilekkel és azzal a hét ellenzéki párttal, akik összefogtak a római-parti mobilgát ügyében (az Együtt mellett a Párbeszéd, a DK, az LMP, az MSZP, a Kétfarkúak, a Liberálisok, a Momentum és Modern Magyarország Mozgalom), hogyan tovább.

Az aláírásgyűjtő kampány kezdete a Nyugati aluljáróban

Fülöp Máté

Óva int

A hvg.hu megkereste a közgyűlés után Király Dávidot is, a Republikon Intézet munkatársát, Budapest-szakértőt, aki azt mondta, a döntés mikéntje lepte meg a legjobban, a főváros ugyanis a saját szabályait szegte meg azzal, hogy csak helyben osztották ki a korábbi határozat visszavonásáról szóló előterjesztést, az előzetesen nem volt elérhető. A legfontosabb azonban az, hogy a vasárnapi boltzárral vagy az olimpiai népszavazással ellentétben a mostani döntés nem jelent tartalmi visszalépést, a városvezetés ugyanis deklarálta, hogy továbbra is a hullámtérben akarja megépíteni a gátat. Az egyetlen cél tehát az volt, hogy a népszavazás alól kihúzzák a szőnyeget.

Ez csak egy közjogi trükközés volt.

Király szerint ha lesz érvényes határozat arról, hogy hova tervezik a gátat, meg lehet próbálni egy újabb népszavazást, de emlékeztetett arra, amikor Tarlós István kritizálta a Fővárosi Választási Bizottságot, mivel szerinte nemcsak a jogszabályi hátteret kellett volna vizsgálniuk, hanem a kérdésfeltevés érthetőségét is. Ha a főpolgármester szerint ez megtette volna az FVB, akkor a Kúria nem tudta volna átengedni a népszavazási kérdést.

Az tehát, hogy ez a kérdés most átment, nem jelenti azt, hogy egy nagyon hasonló kérdés esetében ez legközelebb is így lesz.

Vasárnapi boltzár, olimpia, korrupció

2016 tavaszán a Kúria átengedett egy MSZP-s népszavazási kezdeményezést az akkor még létező vasárnapi boltzárról. Nem ment könnyen, ugyanis tavaly februárban tömegjelent alakult ki az NVI-nél, kopaszok akadályozták meg a szocialistákat, hogy akkor kérdést adjanak le. Aztán a boltzár egyéves évfordulóján kiállt Rogán Antal és Varga Mihály, elmondták, hogy ugyan sikeres az intézkedés, mégis visszavonják.

Amikor az elmúlt egy évet kell értékelni, akkor nemcsak a gazdasági mutatókat kell nézni, hanem az emberek véleményét is

– indokolt akkor Rogán, vagyis nem lett népszavazás, amit szinte biztos, hogy bukott volna a kormány.

Hasonló volt a forgatókönyv az olimpiaellenes aláírásgyűjtéskor is. A Momentum összegyűjtötte a szükséges 138 ezer aláírás majdnem dupláját a referendumhoz, majd Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt (akkor még olimpiai bizottsági elnök) úgy döntött: Magyarország visszavonja pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére. A népszavazás így okafogyottá vált. Ismét meghátrált a kormány. Amikor a főváros formálisan is visszavonta a pályázatot, Tarlós a közgyűlésen úgy fogalmazott: a kis- és törpepártok csak azért küszködtek a népszavazásért, mert az ezzel járó több hónapos kampányból politikai hasznot húznának.

Néhány hete Vágó Gábor, korábbi LMP-s politikus kezdeményezett népszavazást a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbításáról. Felsorakoztatta a kérdése mögé a Párbeszéd, az Együtt, az LMP, az MSZP és a Momentum Mozgalom is, de a Fidesz egyetlen mondattal megfúrta a referendumot. Gulyás Gergely, a Fidesz mai frakcióvezetője akkor úgy érvelt, semmi szükség a népszavazásra, elég lenne módosítani a büntető törvénykönyvet. Ez két nappal az aláírásgyűjtés kezdete után meg is történt, hatalmas egységgel ment át a jobbikos javaslat a Házon. Harmadjára farolt ki a népszavazásból a Fidesz.