Az interjú első felében megtudjuk, hogy Solti Péter tanított a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és ez hasznos a mai pozíciójához. „Minden vezető számára fontos szerintem, hogy legyen élő kapcsolata azzal a dologgal, amivel foglalkozik. Bár egy irányítói szervezet vezetőjeként messze vagyok a diákoktól, de legalább áttételesen kapcsolatom van velük.

Továbbá az is kiderül, hogy részt vett a Bringázz a munkába akcióban, és szeret futni. Ezután rátér az interjú készítője a fontosabb dolgokra, például arra, hogy Solti munkamódszere hasonlít Palkovics Lászlóéra.

„Nagyon hízelgő nekem, ha bármiben is az államtitkár úrhoz hasonlítanak. Szeretek dolgozni, értelmes munkát végezni” – jön a válasz, és még hosszasan dicséri Palkovics Lászlót.

A riporter ezután kijelenti, hogy az oktatásban már generális problémák nincsenek. Ezzel egyetért Solti is. „A biztos pénzügyi háttér adott, ha sikerül jól megszervezni és működtetni a fenntartói rendszert, akkor nem fordulhatnak elő komoly fennakadások.”

Ilyenkor már az interjú felén túl vagyunk, de végre jönnek konkrétabb témák is. Kiderül, hogy jövőre is az idei évhez hasonlóan 600 milliárd forinttal számol az állami intézményfenntartó, „de ezen belül csaknem húszmilliárddal többet tudunk fordítani személyi, bérjellegű kiadásokra, mint az idén. A felújításokra is hárommilliárd forinttal nagyobb összeg áll rendelkezésre. Így, hogy már felmértük az iskolák állapotát, kifejezetten jól hasznosítható lesz ez a pluszösszeg.”

Azaz vagy a 600 milliárdból valahonnan elvonva lesz több pénz a bérekre és a felújításokra, vagy az ugyanannyi összeg mégis több. A kérdést költői homály fedi. Azt viszont megtudjuk, hogy a több éve állami kézben lévő iskolák „enyhén szólva sem” voltak tökéletes állapotban. Ám 3-4 év alatt meg lehet teremteni a 21. századi feltételeket mindenütt.

Solti kifejti még, hogy bár a szakmai rész, a tartalom átalakítása nem az ő asztala, de ha már a szervezet felkészült erre, könnyebb lehet az is.

Az interjú végén kijelenti Solti Péter, hogy a pedagógus-életpálya szerinte ma már vonzó. Kiderült, hogy most építenek egy adatbázist, amely megmutatja, hogy az egyes tanároknak mekkora terhelése van, hány osztállyal, hány gyerekkel, hány órában, milyen tantárgyakat oktatnak. „Decemberre pontosan fogjuk látni, hol érdemes kicsit máshogyan szervezni a munkát. Ellátatlan órák most sincsenek, mindenütt sikerül áttanítással vagy többletmunka-elrendeléssel megoldani az ellátást. Másrészt azonban a gyermeklétszám csökken, a pedagóguslétszám viszont emelkedik, csaknem kétezerrel nőtt tavalyhoz képest a tankerületekben dolgozó pedagógusok száma. Tehát vannak iskolák, ahol a gyereklétszámhoz képest kevés a tanár, másutt ez fordítva van. Azt gondolom, egy-két éven belül ki tudjuk ezt egyenlíteni.”

Az is kiderült, hogy idén elenyészően kevés helyen adták ki az igazgatók – a mellesleg mindenkinek évek óta megígért – béremelés utolsó részletét. „Ennek szerintem az az oka, hogy az iskolaigazgatók nem ebben a kultúrában kezdték a munkát, és óvatosan állnak az ilyen feladatokhoz. Ugyanis ennek van egy konfliktusos része, értékelniük kell a saját kollégáikat. De ez a vezetői működés sajátja. Erre meg kell tanítanunk az intézményvezetőket, mert így tudják motiválni a beosztottjaikat.”