A börtönben egymástól még kiképzést is kapnak, és miután szabadulnak, folytatják a bűnözést – rendszeresen felmerülő vélekedés a büntetés-végrehajtás hatékonyságával kapcsolatban. A hvg.hu-nak azonban egy olyan rendőrségi határozat került a birtokába, amiből úgy tűnik, a börtönön belülről is simán lehet további bűncselekményeket elkövetni. Méghozzá nem illegális dolog becsempészésével vagy egy zárkatárs összeverésével, hanem kint élő, egyszerű emberek ellen, akiket elvileg el sem érhetnének büntetésük ideje alatt.

A megszerzett határozat egy kisebb kárt okozó csalás vétsége miatti nyomozás felfüggesztéséről szól, az eset még novemberben történt. Egy telefonos csaló nyereményt ígérve verte át áldozatát, manapság sok a hasonló bűntény. Csakhogy a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya által jegyzett dokumentum szerint "a Magyar Telekomtól megkért híváslisták alapján megalapozottan feltehető, hogy az elkövető a váci büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottja”. Sőt, a cellainformációk alapján lokalizált mobiltelefon SIM kártyája alapján még azt is megállapították, hogy az „nem a büntetés-végrehajtási intézetekben rendszeresített és engedélyezett kapcsolattartási eszköz, hanem egy engedély nélkül bejuttatott SIM kártya”.

Név szerint kereste, mint új előfizetőt

A börtönőrök felügyelete alatt élő rab nemcsak gond nélkül le tudott bonyolítani egy telefonos csalást, de még azzal is meg tudta téveszteni áldozatát, hogy látszólag információja volt a nő nemrég kötött előfizetéséről. Ez utóbbi tény a birtokunkban lévő rendőrségi határozatban nem jelenik meg, de a sértettel folytatott beszélgetésünkből kiderült. A vidéken élő ápolónő ugyanis állítja: azért is dőlt be a Telekom munkatársaként bemutatkozó csalónak, mert "ezzel kezdte, hogy új előfizetőként kerültem be a gépi sorsolásba. Tényleg nagyjából két hónapja volt meg a készülék, annyira új volt, hogy még a számomat sem nagyon jegyeztem meg” – magyarázta.

Részlet a határozatból

hvg.hu

A család áldozata kérte, hogy nevét ne tüntessük fel, de nem szépítette a történteket, önkritikusan beszélt arról, „mennyire hülye” volt, hogy hitt a profinak tűnő ismeretlennek. A szerinte kifejezetten „kellemes, szimpatikus hangú” csaló azzal a jó hírrel hívta fel telekomos ügyfélszolgálati munkatársaként, hogy 25 ezer forintot nyert, viszont ehhez aktiválnia kell feltöltéseket más, szintén 30-as mobilszámokra. Náluk a faluban nincs ATM, először nem akart emiatt bemenni a közeli városba, de még a férje is biztatta, hogy legalább „egy havi tankolás megvan” a váratlanul jött nyereményből.

A bankautomatánál újra felhívta a csaló, és elmondása szerint lépésről lépésre diktálta neki, mit nyomjon meg, milyen számokat hogyan töltsön fel, hiszen az asszony ilyen jellegű átutalást korábban soha nem csinált. Utólag úgy látja – az előfizetésére hivatkozás mellett – főleg a profizmusa miatt dőlt be neki, olyan hitelesen, szakszavakat használva kommunikált vele, hogy végig az a benyomása volt, hogy egy nagy cég call centerével beszél.

Zavarba ejtő profizmus: még a PIN kódra is figyelmeztette

„Még arra is kifejezetten felhívta a figyelmet, hogy a PIN kódot nehogy hangosan kimondjam. De azért közben így is elbizonytalanodtam, miért is kell először nekem pénzt küldenem, viszont folyamatosan sürgetett. Magyarázta, ahogy a gép előtt ülve mindent követ, mikor egyszer abba akartam hagyni, akkor azzal jött, hogy elvesznek az eddigiek, illetve kezdhetem elölről” – mondta.

A viszonylag kisebb összegek miatt csak az automatánál siettetve végrehajtott műveletek után esett le nekik, mi történt: összesen 5 mobiltelefonra utalt 10-15 ezer forintos összegeket, összesen 70 ezer forintot. „Én hülye, még a tranzakciós számot is bedikáltatta velem és úgy tett, mintha rögzítené. Mert azt mondta, hogy az átutalt összeget a nyereménnyel megnövelve jóváírják még aznap. Miután lettem a telefont, és csak álltunk ott a férjemmel a bankautomatánál, kezünkben a bizonylatokkal” – meséli. „Sírdogáltam, és százszor megnéztem aznap délután a telefonom, de persze nem jött SMS a jóváírásról” – tette hozzá az ápolónő, akit felnőtt gyerekei próbáltak vigasztalni.

"Legalább más ne fizesse meg ezt a tanulópénzt"

Az egyik családtag utána megpróbálta visszahívni a számot, ahogy azokat a szintén 30-as mobilszámokat is, amelyekre a pénz került. Az előbbi már nem volt kapcsolható, az egyik feltöltött számot viszont felvették, de a bejelentkező ismeretlen természetesen tagadta, hogy tudna bármiről. Nem sokkal később kifejezetten arra a bankautomatára kikerült egy telefonos csalókra figyelmeztető felhívás, ebből arra következtetnek, hogy más is pórul járhatott.

Elítéltek a Váci Fegyházban

Túry Gergely

Az asszony rögtön másnap feljelentést tett a rendőrségen, ahol állítólag több órán át várakoztatták, de végül felvették a vallomását, és csalás vétségének gyanúja miatt eljárás indult. „Nem magam miatt tettem, tudom, hogy soha nem fogom visszakapni a pénzem. De legalább más ne fizesse meg ezt a tanulópénzt” – jegyezte meg. Ezért lepődött meg nagyon, amikor közvetlenül az ünnepek után értesítették, hogy a novemberben indult nyomozást felfüggesztik. „Nem értem, mert minden telefonszámot megadtam, és azért ennél komolyabb ügyeket is ki kell tudni nyomozniuk, nem?” – tette fel a kérdést.

Cellainformációk alapján cellákra szűkült a kör

A birtokunkban lévő határozat alapján a rendőrség azért függesztette fel a nyomozást, mert „az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható” és nem tudtak felkutatni „olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat”, amelyekből ez kiderülne. Ami azért érthetetlen, mert a határozat alapján a cellainformáció alapján börtöncellára pontosan le lehetett szűkíteni a gyanúsítottak körét:

• a csaló mobilja a hívás idején a cellainformációk alapján a Váci Fegyház és Börtönt lefedő adótornyok körzetéből „forgalmazott”
• „megalapozottan feltehető”, hogy fogvatartott és nem a börtönökben rendszeresített eszköz, hanem „engedély nélkül bejuttatott SIM kártya”
• a rendőrség kérésére a börtönben zárkaellenőrzést tartottak, amely során le is foglaltak több engedély nélküli mobilt és SIM kártyát, ezek azonban „jelen ügyben nem voltak relevánsak”

Ráadásul a mobiltelefonok adataiból még azt is megállapították, hogy az asszonyt átverő csaló számáról és a feltöltött mobilokról

a börtön több fogvatartottjának hozzátartozóit hívták

Vagyis a rabok rokonaihoz tudták kötni a csaláshoz használt számokat, de a nyomozók ezt elintézték azzal, hogy ezeket „nem lehetett egy fogvatartotthoz kötni a hívásgyakoriság alapján". Így végül a szokásos rendőrségi bikkfanyelven hozzátették: ha az elévülési időn belül „az elkövető kiléte megállapítást nyerne, úgy ellene az eljárást folyamatba helyezik”.

Kimehetnek ilyen adatok – és egy börtönbe?

„Mitől derülne ki a tettes személye, ha egyszer nem is nyomoztak? Mert az nem az, hogy egyszerűen zárkaellenőrzést kértek a börtönőröktől” – mondta minderre névtelenséget kérve egy korábbi rendőrségi vezető, aki szerint a „világ szégyene, hogy a börtönből bűnöznek, onnan koordinálnak és hajtanak végre ilyen csalásokat". Azzal kapcsolatban, hogy a sértett elmondása szerint őt kifejezetten mint új előfizetőt kereste meg a csaló, azt mondja: ebben a bűnöző blöffölhetett is. "De azért adódik a kérdés, hogy kikerülhettek-e előfizetői adatok a szolgáltatótól, és ennél is érdekesebb, hogy eljuthattak-e ezek az információk börtönben ülő rabokhoz?" – sorolta az egykori rendőr.

MTI / Beliczay László

Ugyanezt a kérdést az átvert asszony is feltett, amikor panaszt tett a Telekomnál a rendőrségi feljelentéssel egyidejűleg. Megnyugtató választ nem kapott, és a cég arra hivatkozott, hogy önként töltötte fel mások mobilját, így nincs mit tenni – bár „sajnálattal vették tudomásul, ami történt”.

Telekom: csak az illetékesek férnek hozzá az adatokhoz

„A személyes adatokhoz csak az illetékes munkaköröket betöltő személyek férhetnek hozzá – magas szintű hozzáférési kontrollok alkalmazása mellett” – válaszolta megkeresésünkre a Magyar Telekom PR irodája azzal, hogy számukra „kiemelten fontos ügyfelei adatainak védelme, ezért mindig a hatályos jogszabályi, adatvédelmi előírásoknak megfelelően járnak el az ügyfelek személyes adatainak kezelése során”. „Az ügyféladatok védelmét szolgálják technológiai oldalon a magas szintű biztonsági feltételeknek megfelelő rendszerek, humán oldalon pedig a munkatársak megfelelő felkészültsége” – tették hozzá.

Arra hivatkoztak, hogy a konkrét ügyben „semmi nem utal arra, hogy az adatok a Telekomtól származnak, és a Magyar Telekomnak sincs arról tudomása, hogy ügyféladatok kerültek volna ki a rendszereiből”. Honlapjukon pedig több helyen felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogyan kerülhetők el az ilyen visszaélések.

Kerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát is, azonban a többszöri egyeztetés ellenére cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg hivatalos válaszuk – ha befut, kiegészítjük anyagunkat.