A választás után az Alkotmánybíróság úgy döntött: nem volt semmi baj a "Nekünk Magyarország az első!" plakáttal, ezért megsemmisítette a Kúria jogsértést megállapító határozatát. Ezúttal nem volt különvélemény.

Már a múlt héten is sejteni lehetett a végeredményt, mert akkor egy öttagú tanács a kúriai döntés felfüggesztését kérte. Mivel egyetlen konkrét plakát leszedéséről vagy kint hagyásáról volt csak szó, mert a Kúria szerint ennél nem lehetett jól látni, hogy a kormány vagy a kormánypárt adta ki, ennek két nappal a választás előtt gyakorlati jelentősége már nem volt.

Most a teljes 15 tagú Ab mondta ki: a Kúria alaptörvényt sértett, mert nem

a józan észt figyelembe vevő értelmezést alkalmazott, és ezzel megsértette a Fidesz véleménynyilvánítási szabadságát.

Az alkotmánybírák szerint ugyanis a választási eljárási törvény nem mond olyat, hogy "egyértelműen és nyilvánvalóan, nemcsak közvetlen közelről láthatóan kell felismerhetőnek lennie, hogy a plakát kinek a támogatására ösztönöz", ami a kúriai döntés szerint nem teljesül a plakáton elhelyezett impresszum mérete miatt.

Ugyanakkor – jegyzi meg az Ab – "a kifogást tévő, az NVB és a Kúria azonosítani tudta a plakát alapján a jelölő szervezetet". (De nem az úton haladó autóból, hanem csak közelről megnézve – erre hivatkozott a Kúria.) Mindebből nem következik, hogy ne lett volna vita az alkotmánybírák között. A többségi határozat ugyanis általánosságban kijelenti, hogy a választási plakátokon nem szükséges formális impresszumot feltüntetni, vagyis megnevezni a kiadót, "ugyanakkor a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz".

Pokol Béla alkotmánybíró ezzel nem értett egyet: "a legfontosabbnak tartom az olyan fajta értelmezés rögzítését az alkotmánybírósági precedensekben, mely előírja a választási kampányfinanszírozásban a plakátokon a készíttetők feltüntetését".