szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Súlyos aggályokat vet fel a TASZ szerint a Nemzeti Választási Iroda honlapjának jelenlegi működése: a csak csökkentett módban és adattartalommal elérhető oldal ugyanis akadályozza a jogorvoslathoz való jog érvényre jutását a választási eljárásban.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Nemcsak bosszantó, hanem erősen aggályos is a TASZ szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjának elérhetetlensége – mondta a hvg.hu-nak Mráz Attila, a szervezet választási monitoring programjának koordinátora.

Az április 8-i választás délelőttje óta lebutított verzióban működő oldalról egyelőre nemcsak a korábbi választások eredményei, vagy a mostani voksolás szavazóköri jegyzőkönyvei hiányoznak, de nincsenek fent a választási szervek elérhetőségei sem, vagyis a szavazókörükben történtek miatt panaszt tenni kívánó választók pillanatnyilag nem tudhatják, hogy azt hová juttassák el.

Sok idő márpedig nincs: a kifogásokat április 11. szerda, azaz ma délután 16 óráig lehet e-mailben benyújtani az illetékes választási bizottságnak. A választási honlap az NVI elnökének állítása szerint viszont csak a hét vége felé lesz elérhető.

MTI / Soós Lajos

Legalább ekkora gond, hogy nem érhetők el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi iránymutatásai, április 8.-a előtt hozott határozatai sem, pedig ezek szolgáltatják azt az esetjogot, amelyre alapozva el lehetne dönteni, hogy érdemes-e és ha igen, pontosan milyen hivatkozással kifogást benyújtani.  

A voksturizmus rejtve marad

A TASZ választási monitoring programjának koordinátora aggályosnak nevezte azt is, hogy az NVI elutasította a szervezet Political Capitallal közös közérdekű adatigénylését, amelyben az egyes választókörzetekben az elmúlt években lakcímet létesítők számára, felbukkanásuk-eltűnésük trendjeire kérdeztek rá.

Az elutasítást a választási iroda azzal magyarázta, hogy a központi névjegyzék adatait nem tárolják ilyen részletességgel. Enélkül azonban Mráz Attila szerint nem mutathatók ki, nem érhetők tetten azok a tömeges bejelentkezésből adódó, akár egyes szavazókörök, vagy komplett körzetek eredményét is befolyásoló esetek, amelyekre szép számmal akadt példa az idei választáson is. (Hozzá kell tenni: nemcsak a részletes bontás hiányzik, a lebutított választási honlapon egyelőre ahhoz a csak kiindulópontnak tekinthető adathoz sem férni hozzá, hogy 2014-ben hány szavazásra jogosult volt az egyes szavazókörök választói névjegyzékében. 

Reviczky Zsolt

Tömeges átjelentkezések nyoma az ukrán és a román határ menti településeken egyébként már a választás előtt is látható volt, az RTL Klub Házon Kívül, illetve a Hír TV Célpont című műsora vasárnap azonban tetten is ért olyan „szállítókat”, akik százával utaztatták át a határon a szavazás napján a magyarországi (kamu) lakcímet létesítő határon túli magyarokat.

Panasz van, jogorvoslat nincs

A TASZ választási jogsegély vonalához a mai napig összesen egyébként 420 panasz futott be. A legtöbbet Mráz Attila összegzése szerint három panaszterületre lehetett besorolni: nagy számban jelentkeztek például olyanok, akik akaratuk ellenére kerültek rá a kisebbségi névjegyzékre, és emiatt nem tudtak pártlistára szavazni.

A koordinátor ezek közül azokat az eseteket nevezte különösen súlyosnak, amelyekben a választó személyesen semmilyen módon nem kérte ezt: nemcsak nem regisztrált, de nem is nyilatkozott róla korábban, hogy az adott kisebbséghez tartozna, ám valamilyen kapcsolata van kisebbségi önkormányzattal – például a gyereke nemzetiségi iskolába jár. Ezekben az esetekben feltehetően a kisebbségi önkormányzat vált „önjáróvá”, de ugyanilyen aggályos az is, ha valaki azért találta magát a kisebbségi névjegyzékben, mert a legutóbbi népszámláláson azt adott kisebbséghez tartozónak vallotta magát. Az erről rögzített információnak ugyanis anonimnak kellett volna lennie, és nem lehetne egy másik eljárásban – jelesül a választáskor – felhasználni.

MTI / Kovács Tamás

Sok panasz érkezett olyanoktól is, akik olyan szavazólapot kaptak, amelyről nem húzták ki a visszalépett jelölte(ke)t. A kérdésre, hogy a panasz benyújtásán túl mit lehet tenni az ilyen, a helyi szavazatszámláló bizottság tudatos vagy véletlen hibájából eredő esetekben, lesújtó választ adott a TASZ koordinátora:

„az égvilágon semmit”.

A szavazás titkossága miatt utólag ugyanis nem lehet rekonstruálni, hogy ki az, aki emiatt esetleg tévesen szavazott, és bizonyítani sem, még ha az illető fel is ismerte esetleg ezt.

Hasonlóan nincs mit tenni azzal sem, aki a szavazás napján mozgóurnát kért, de nem kapott, vagy aki magyarországi lakcímmel nem rendelkezőként külföldön kívánt szavazni, de nem kapta meg időben a választási levélcsomagot. Bár tőlük valóban elvették a lehetőségét, hogy élhessenek a választójogukkal, legfeljebb a jogsértés megállapítását kaphatják elégtételként, szavazni értelemszerűen már nem tudnak. A TASZ Mráz Attila állítása szerint egyébként dolgozik azon, hogy a későbbiekben legalább polgári peres következménye lehessen, ha valaki hasonló módon, rajta kívül álló okok miatt esett el szavazati jogától.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!