Bár a tanulók és pedagógusok terheinek csökkentését ígérte Bódis József államtitkár a Magyar Időknek adott interjúban, de egy későbbi kérdésre válaszolva azt mondta,

"a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia".

Hoz egy példát is: Magyarországon az OECD-országok közül az egyik legalacsonyabb az 1–8. osztályig bezárólag kötelező tanítási órák száma.

A tananyag radikális csökkentésével sem ért egyet, az ugyanis "éppen az összefüggések felismerhetőségét, a szintetizálás lehetőségét venné el".

Bódis szerint a tananyagot elsősorban nem csökkenteni, hanem "súlyozni, rugalmasan alkalmazhatóvá kell tenni az adott korcsoport, adott iskola, osztály, tanulócsoport igényeihez, adottságaihoz".

Rugalmasság már most is van a rendszerben, például az intézmények által szabadon felhasználható 10 százalékos órakeret, illetve a tantárgyanként felhasználható, ugyanekkora arányú szabad időkeret. A módszertani megújításokról azt mondta, "változatos módszerekre van szükség, a mai diákok információfeldolgozási szokásaihoz, kommunikációs igényeihez alkalmazkodó módszertanra, amely a tapasztalati, az élményközpontú, az együttműködésen alapuló tanulás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésében, a tananyag és a valóság közötti szakadék csökkentésében jelöli ki a helyes irányt".

A hazafias és honvédelmi nevelésről is beszélt, azt mondta, ezzel ez a céljuk, hogy a diákokban tudatosítsák a haza szeretetének és védelmének fontosságát, felelős állampolgárokká téve őket.

"A nemzeti öntudat fejlesztése és a hazafias nevelés során a tanulók olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek a magyarság iránti érzelmeiket alapozzák meg: az irodalom, a művészetek, a történelem, a szülőföld ismerete, ezáltal nemcsak elsajátítandó, lexikális ­információt, hanem személyiségfejlesztő tudást is jelentenek."