Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést az Európai Parlament, amely dokumentum szerint Magyarországon alapvetően sérülnek az uniós értékek.

A szavazást követően a magyar kormány csalást emlegetett, és azt hangoztatta, szándékosan a magyar kormánynak kedvezőtlen módszerrel számolták a szavazatokat a jelentésről szóló döntésnél, amivel pedig megsértették a saját eljárásrendjüket.

Az Index most megszólaltatta az Orbánék részéről vitatott szavazási szabályt kidolgozó EP-képviselőt. Richard Corbett azt mondta, a kétharmad nem különleges többség, ezért nem kell, hogy beleszámítsanak a tartózkodások, amikor a szavazatokat számolják.

Az Európai Parlament eljárásrendjében tavaly óta szerepel egy mondat, amelyik kiköti, hogy a szavazásoknál csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor az unió jogi alapját lefektető szerződések különleges többséget írnak elő.

A hetes cikkes szavazásra a szerződés a leadott szavazatok kétharmados többségét írja elő.

A magyar kormány úgy értelmezi, ez a kétharmados többség különleges többség, amelyikre vonatkozik az EP eljárásrendjében szereplő kivétel. Így a szavazásnál a tartózkodást is figyelembe kellett volna venni.

A szabályt készítő Richard Corbett e-mailben azonban azt válaszolta a lapnak, hogy „az eljárásrendben mindig is voltak olyan kitételek, amelyek a leadott szavazatok kétharmados vagy háromötödös többségét kívánták meg. A 'leadott szavazatok' kifejezés mindig a mellette és ellene leadott szavazatokat jelentette”.

Az idézett kivétel „azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagságának a többségével szavazzon valami mellett (vagy ellen) – magyarázta. Ebben az esetben a tartózkodások nyilvánvalóan nem semlegesek”. A brit munkáspárti politikus ezzel tehát megerősítette az EP jogi szolgálatának a véleményét.

Szerettük volna megtudni, hogy a jogi szolgálat mire alapozta a magyar kormány által vitatott véleményét, ezért ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az Európai Parlamentnek. A testülettől kértük a vonatkozó szakvéleményt is, ám kérésünket azzal hárították el, hogy a szolgálat által vagy a szolgálat nevében jegyzett írások „belső dokumentumok” és az intézmény „kizárólagos használatára szolgálnak”.