„A rendes bíróságok központi igazgatását felügyelő szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT), közvetve pedig az igazságszolgáltatás elleni, központilag megszervezett obstrukció szemtanúja lehettem” – így látta egy birtokunkba került levél szerint Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla küldötte a múlt heti, megválasztható jelöltek hiányában eredménytelenül zárult póttagválasztást. A beszámoló szerint a cél az volt, hogy „az OBH elnökének vélt érdekével egyezően póttagok választására semmiképpen se kerülhessen sor”. Eszerint nem opció, hogy az OBT póttagjai olyan bírók legyenek, akik eddigi tevékenységével nem értenek egyet, hiszen a többségi döntésekhez szükséges szavazatok várhatóan így is meglennének, ellenben a működésképtelenségére már nem lehet hivatkozni – írja a győri küldött. Hozzátéve, a másik cél az volt, hogy a résztvevők „fogadjanak el egy határozatot, mellyel az OBT le nem mondott választott tagjait megbélyegzik, és amelyre – mint a bírói kar egészének döntésére – hivatkozni lehet”.

Handó Tünde

MTI / Komka Péter

A Győri Ítélőtábla küldöttjének – szavai szerint – már az is feltűnő volt, hogy ítélőtáblai és törvényszéki elnökök lettek elektorok, méghozzá olyan is, aki korábban még azt hangoztatta, hogy ez tisztségéből adódóan nem lenne elegáns. „Alaposan feltételezhető, hogy az igazgatási vezetők azt az instrukciót kapták, hogy jelöltessék magukat – véli a múlt heti választáson kisebbségben maradt Szabó Péter, aki szerint „belátható, hogy a munkajogi függelmi viszonyra tekintettel a bírák nem szívesen szavaznak felettesük személye ellen”. A győri küldött szerint nem lehetett véletlen, hogy az utolsó pillanatban módosították a gyűlés időpontját. Mert amíg egy bírósági vezető nyilván szabaddá tudta magát tenni, azok a bírók, akiknek aznap tárgyalásuk volt, nem tudtak részt venni a szavazáson. A küldött emlékezete szerint a távolmaradók egyike sem volt bírósági vezető.

Mint arról már beszámoltunk, megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelenül zárult az Országos Bírói Tanács póttagválasztása. A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistán lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő (124-ből legalább 42) szavazatot a jelen levő küldöttektől, akiknek a többsége Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a Kúrián

Reviczky Zsolt

Az ülés végén Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének javaslatára azt is megszavazták, hogy az OBT tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, emellett a küldöttek – igaz, csekély többséggel – megszavazták azt is, hogy lemondásra szólítják fel az OBT jelenlegi tagjait. Amit azóta a Handó által kinevezett elnökök a törvényszéki és ítélőtábla-elnöki értekezleten megismételtek. „Csatlakozva a bírói kar döntéséhez, felszólítjuk a Magyarország Alaptörvényének szellemétől visszafordíthatatlanul eltávolodott Országos Bírói Tanács megmaradt tagjait, hogy lemondásukkal nyissák meg az utat a modern bíróság kiteljesedése előtt annak érdekében, hogy a hazai ítélkezés továbbra is nyugodt körülmények között, pártatlanul, függetlenül és eredményesen álljon a közjó szolgálatában” – írták.

Úgy tűnik azonban, hogy mindez a sugallatok ellenére nem tükrözi a bírói kar többségének véleményét.

„Mivel a jelöléseket rendszerint ugyanazok a küldöttek támogatták, azt állítom, hogy 90 elektor tudatosan blokkolta a jelöltállítást” – írta a győri küldött, aki szerint az is kitűnt, hogy a küldötteket előzetesen leinformálták, mindenkiről tudták, mi várható el tőle. Csak azok az elektorok maradtak ki a konspirációból, akik a színjátékban nem vettek volna részt. Szabó Péter szerint az összejátszásra utalt az is, hogy a korábbi küldöttválasztó értekezletekkel szemben ültetési rend volt, és a választani kívánó jelöltek egy tömbbe, a terem végébe kerültek, a lehető legmesszebb a korelnöki pulpitustól: nyilván azért, hogy aktív részvételüket megnehezítsék, és a megbízható elektorokat ne befolyásolhassák” – áll a beszámolóban.

Ráadásul a választást annak ellenére nyilvánították eredménytelenné, hogy a törvény szerint addig kellett volna szavazni, amíg a kellő számú (jelen esetben 13) póttag nincs meg. A törvénytelenségek csúcsa pedig az OBT választott tagjait lemondásra felszólító határozta volt – a győri küldött szerint.

A bírósági hivatal központi megtévesztő, a birosag.hu oldalon elérhető beszámolója ellenére kiderült, hogy a történteket a fővárosi küldöttek is kísértetiesen hasonlóan látták. „Kovács Ildikó a levezető elnök súlyosan megsértette a küldöttértekezlet lebonyolítására irányadó törvényben és az OBT szervezeti és működési szabályzatában foglalt rendelkezéseket, a szavazatszámlálás különösen aggályos volt” – áll a Fővárosi Törvényszék hat küldöttének közös nyilatkozatában. Eszerint a jelenlegi OBT tagjait lemondásra felszólító nyilatkozat pedig nem csak törvénysértő, de jogilag nem is létezik.

Szerintük erre utal, hogy

• a levezető elnök nem vette napirendre, hogy a jelölő bizottság által és a helyszínen jelölt személyek egyszerre tegyenek nyilatkozatot arról, elfogadják-e a jelölést
• a levezető elnök azt sem vette napirendre, hogy az értekezleten jelöltekre titkosan lehessen szavazni
• a küldöttek javaslatait nem támogatták a szükséges mértékben, így nem kerülhettek fel szavazólapra. A levezető elnök pedig csak ezek után nyilatkoztatta meg a jelölő bizottság általi jelölteket,
• miután kiderült, hogy egyikük sem vállalja, a levezető elnök napirendre sem vette azt a javaslatot, miszerint addig kell szavazni, amíg nem lesznek meg a póttagok
• Balla Lajos azon javaslatáról viszont szavaztak, hogy a küldöttértekezlet szólítsa fel lemondásra az OBT tagjait, bár ennek jogszabályi alapját felkérésre sem nevezte meg
• miután a szavazatszámláló bizottság nem vállalta a szavazatok megszámlálását, azt a levezető elnök számolta meg, majd kihirdette az eredményt, amire sem jogosultsága, sem felhatalmazása nem volt
• az ülést ezek után azonnal berekesztették, elzárva a küldötteket attól, hogy a szavazással kapcsolatos kifogásaikat előterjesszék.

A szavazás azonban már a hivatalos jegyzőkönyv alapján is igen beszédes, ráadásul nehéz elhinni, hogy minden spontán alakult így. Ebből kiderül ugyanis, hogy a Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke által vezetett jelölőbizottságnak például csak bírósági vezető jelöltje volt OBT-tagnak. Igaz, lett volna más is, de az az előzetes listára sem kerülhetett fel. „Az önálló jogi személyiséggel rendelkező bíróságok vezetőinek véleménye hangsúlyosabban meg kell, hogy jeleljen az OBT munkájában” – indokolta a választását Balla, mondván, „a testületnek nagyrészt igazgatási kérdésekben hivatott véleményt nyilvánítani.

Sajátos olvasata ez az Alaptörvénynek, amely szerint „az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását”. Ez pedig nehezen képzelhető el a központi igazgatási szervezet, pontosabban annak elnöke iránti feltétlen lojalitással rendelkező tagoktól. A Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Árpád például szakmai önéletrajzában célként azt fogalmazta meg, hogy ő az OBT tagjaként az OBH elnöke döntéseinek kíván megfelelni.

Mindezek alapján nem meglepő módon a történtek – amelyek információnk szerint egyre nagyobb felindulást váltanak ki a bírói karban – az amúgy újabban nem túl harcias Magyar Bírói Egyesületnél (MABIE) is kiverték a biztosítékot. „A közzétett küldöttértekezleti jegyzőkönyvből és a csatolt küldötti nyilatkozatokból számos eljárási szabály megsértésére lehet következtetni” – áll a MABIE közleményében. Annak érdekében pedig, hogy a póttagok választása törvényesen megtörténjen, a póttagválasztó küldöttértekezletet haladéktalanul ismételten össze kell hívni, és az erre vonatkozó szabályok maradéktalan megtartásával kell lebonyolítani” – figyelmeztetnek. Hozzátéve, a póttagválasztó küldöttértekezletet a jogszabályok és a küldötteket delegáló bírák sem hatalmazták fel arra, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait lemondásra szólítsák fel. Ahogy az október 10-én tartott elnöki értekezlet résztvevőinek sem volt felhatalmazása arra, hogy a bírói kar nevében az Országos Bírói Tanács támogatásának megvonásáról nyilatkozzanak.

A fentiek a közvéleményben súlyos és komoly aggályokat keltenek, így alkalmasak az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megingatására és a bíróságok egységének megbontására – írja a MABIE.

A jelenlegi OBT-vel nyíltan hadban álló Handó Tündének ugyanis mindenképpen kapóra jött a botrányos és eredménytelen póttagválasztás. Az OBH elnöke ugyanis az áprilisi tömeges lemondások óta állítja, hogy a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. Az OBH elnöke megszervezte az ülést, annak kudarca pedig egy újabb jó érvet jelent számára, hogy a számára láthatóan kellemetlen ügyeket vizsgáló testületet ellehetetlenítse. Így továbbra is fennáll a patthelyzet, bár a jelek arra utalnak, hogy túl jól sikerült a mostani szervezés. A kérdés, hogy a sokasodó kritikák nyomán hajlandó lesz-e ezt az igazságügyi kormányzat észlelni.