Két héttel azután, hogy Pozsgay Imre – az MSZMP KB történelmi albizottságának kompromisszumos definícióját kisajátítva – egy rádiós interjúban az ellenforradalmat népfelkeléssé minősítette át, a Kossuth Rádióban elhangzott egy másik meghatározás is. Ismereteink szerint 1956 után 33 évvel az éterben először Sándor Iván, a Magyar Írók Szövetségének elnökségi tagja, 1989. február 16-án nevezte nevén a forradalmat.

Mindezt az író a három esztendővel ezelőtti, A forradalom visszanéz című kötetében is felidézte. Innen tudható, hogy az író a politikus ominózus nyilatkozata után az Írószövetség nevében keresett kapcsolatot a rádióval, s ült be a stúdióba. A riporter, Király Edit az 1956-os Jövő Mérnöke című egyetemi lap egykori szerkesztőjét, Sándor Ivánt először az ifjúság követeléseiről faggatta, s a népfelkelés fogalmának körbejárása után az író azt fejtegette, hogy „a történelemben nem volt még olyan felkelés, nem volt olyan forradalom, amelyben ne lettek volna hordalékos elemek”.

Sándor Iván

Horváth Szabolcs

A mai fül számára óvatos mondatok mégis komoly feszült helyzetet teremtettek, amint az a már említett kötetben olvasható: „Az utolsó mondataim után a riporter bement a technikai helyiségbe. Többekkel tárgyalt. Sajnos, mondta, amikor visszajött, az interjú nem mehet adásba. Miért? – kérdeztem. Technikailag alkalmatlan, zörejes, a bőrdzsekije beszéd közben a mozdulataitól berecsegett. Hallgattunk. Leveszem a dzsekit, mondtam, vegyük fel újra az interjút. Elsápadt. Belevágtunk. Felvettük újra. Február 19-én vágatlanul bekerült a reggeli adásba.”

Az immár muzeális felvételt itt hallgathatja meg: