Pert indít a Magyar Helsinki Bizottság az Országos Bírói Hivatal (OBH) ellen, mert szeretné megkapni azt a 32 oldalas 2016-os tanulmányt, amiben az OBH még ellenezte a közigazgatási bíróságok felállítását. Ma már viszont támogatja. Az is kérdés a közadatperben, hogy a közigazgatási bíróságokra kinevezett bírák pályázatait hogyan értékelték, és mekkora szerepet játszott a korábbi közigazgatási tapasztalat.

Kiszivárogtak korábban már részletek ebből a tanulmányból, amik arra engednek következtetni, az OBH korábban egyrészt nem látta szükségét az új bíróságok felállításának, másrészt félt, a bírák politikai alapon is kinevezhetőek lesznek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki őket.

Fülöp Máté

A 2020-tól felálló közigazgatási bíróságok sok embert érintő kérdésekről fognak dönteni, például kisajátításokról, adókról, rendőri túlkapásokról, tüntetésekről, milliárdos közbeszerzésekről és környezetvédelemről. A paksi atomerőmű engedélyeit például ezek, a kormány által irányított bíróságok tárgyalják majd. Szó van arról, hogy a választási ügyeket és a szavazatszámlálás ellenőrzését is ide teszik, valamint felmerült az is, hogy a közérdekű adatigénylések is hozzájuk kerülhetnek.

Úgy tudni, az OBH erről azt is írta, hogy „a bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával”.

Az OBH korábban elutasította a Magyar Helsinki Bizottság adatigénylését. Az OBH egyrészt arra hivatkozott, hogy a 2016-os, 32 oldalas tanulmány döntéselőkészítő irat. Ezt viszont nem indokolták meg megfelelően. Az OBH nem mondta meg, hogy milyen döntés meghozatalát veszélyeztetné a közpénzből készült vélemény nyilvánosságra hozatala, különösen azt követően, hogy a döntéshozatali eljárás már lezárult, hiszen az Országgyűlés a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt el is fogadta.

De nem csak az elzárt tanulmány a per tárgya, hanem az is, hogy a legutóbb kiválasztott 60 új közigazgatási bírót hogyan pontozták. Az OBH szerint ez olyan személyes adat, ami nem tartozik a nyilvánosságra. A Helsinki Bizottság szerint fontos közügy, hogy ki lehet bíró, így a kiválasztási mechanizmus lényegi részletei is a nyilvánosságra tartoznak.