Az Éjjeli Őrséget alapító Siewert András csütörtök délelőtt még azt magyarázta a hvg.hu-nak, hogy február 27-én megkapták a bíróságtól a bejegyző határozatot, amelyet a rendelkezésre álló 15 napos határidőn belül senki nem támadott meg, így az március 14-én jogerőre is emelkedik. Két órával később azonban arról tudósított az MTI, hogy a Zala megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be a Zalaegerszegi Törvényszék nyilvántartásba vételét elrendelő határozata ellen – az ügyészség ezek szerint tehát a rendelkezésre álló határidő gyakorlatilag utolsó óráiban támadta meg az Éjjeli Őrség bejegyzését.

Az évek óta a kormány támadásainak célkeresztjében álló, menekülteket segítő Migration Aid, ahogy arról beszámoltunk, augusztus közepén jelentette be, hogy a működését ellehetetlenítő bevándorlási különadó elkerülése érdekében néven politikai párttá alakul. (Pártokra és politikai szervezetekre ugyanis nem vonatkozik az eredetileg a Stop Soros törvénycsomagba foglalt, brüsszeli és nemzetközi bírálatokra végül az adótörvényekbe épített különadó.)

Az Éjjeli Őrség végül szeptember közepén alakult meg, papíron a tizenkét alapító, a gyakorlatban nagyjából száz ember részvételével.

A Fidesz először csak verbálisan támadta az új formációt, majd a parlament igazságügyi bizottságát kérte fel, vizsgálja meg, hogy lehetne elkerülni, hogy a Migration párttá alakulva játssza ki a(z adó)törvényeket. Pár hétnyi gondolkodás után végül azt ötölték ki, hogy az ügyészségen támadják meg az Éjjeli Őrség bejegyzését. A Fidesz bevándorlásellenes kabinetjét vezető Németh Szilárd novemberben a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján kérte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg a pártalakítás törvényességét.

www.ejjeliorseg.net

„Az ügyészség megtette, amit a politika elvárt tőle”

– kommentálta Siewert András a hvg.hu-nak a történteket, nonszensznek nevezve egyúttal az ügyészség azon kifogásait, amelyekre hivatkozva a bejegyzés felülvizsgálatára kérte a törvényszéket.

Az ügyészség kifogásolta például, hogy a párt létrejötte jogszabály-megkerülésére irányul és "a migrációt támogató civil szervezeteket érintő különadó alóli mentesülést célozza", továbbá, hogy a párt "jogi személyek részére is biztosítaná a támogatás lehetőségét", ami a törvény szerint tilos, de belekötöttek a párt nevébe is, amely az ügyészség szerint "nem felel meg a névvalódiság jogszabályi követelményének".

Siewert András ez utóbbit különösen nevetségesnek nevezte, mert a bejegyzési folyamat során (ami amúgy sem volt könnyű, mert öt hónap alatt a bíróság háromszor dobta vissza kérelmüket újabb és újabb hiánypótlásokat kérve és kifogásokat emelve) többször is egyeztettek és tisztázták a törvényszékkel, hogy az elnevezés megfelel a törvényi feltételeknek.

Az ügyészség azon kifogását, hogy a megalakuló párt székhelyhasználatát nem magyar állampolgár biztosítja, miközben párt külföldi magánszemélytől a törvény szerint nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást, a pártelnök szintén érthetetlennek nevezte, mert bár a székhely valóban egy osztrák állampolgár tulajdona, de azért, hogy oda jegyezzék be az Éjjeli Őrséget, semmilyen díjat vagy ellenértéket nem határozott meg.

A pártot egyébként - szimbolikus okból - a 429 fős Zala megyei falucskába, Esztergályhorvátiba jegyeztették be, annak az osztrák magánszemélynek a nyaralójába, ahová 2017 nyarán emlékezetes módon menekült családokat szeretett volna nyaraltatni a Migration Aid, a tervezett üdültetésről azonban pánikkeltő cikket közölt a Magyar Idők, amelynek nyomán Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, majd Keszthely és a környező kistelepülések polgármesterei a lakók félelmére, illetve és rossz érzéseire hivatkozva közösen megfúrták a projektet.

Siewert András emlékeztetett: Magyarországon példa nélküli, hogy egy ügyészség megvétózza egy politikai szervezet bejegyzését. Március 17-én ettől függetlenül megtartják majd azt a stratégiai tanácskozást, amelyen eredetileg a politikai tevékenyégének alapjairól határoztak volna az alapítók.