Itt húszan dolgozunk, ebből négyen nem írták alá az új besorolásukat – mesélte kollégánknak egy okmányirodai dolgozó, akiből vadidegenként is dőlt a panasz a március elsejétől hatályos, őket érintő törvényváltozás miatt. A kormányzati igazgatásról szóló jogszabállyal ugyanis tízezrek élete változott meg: a közigazgatásban dolgozók munkaideje, szabadsága, sok esetben a bére is jelentősen módosult.

A kormány- vagy állami tisztviselőket, ügyintézőket március 1-i hatállyal sorolták át kormányzati szolgálati jogviszonyba, az új szerződésüket a törvény szerint március 15-ig kellett megkapniuk, onnantól van 5 napjuk dönteni: mennek-e vagy maradnak.

Horváth Szabolcs

Volt, aki csütörtök késő délután meg is kapta a szerződést, más helyen viszont a törvényi határidő után, hétfőn érkeztek be a dokumentumok. "Volt nagy jövés-menés délelőtt" – mondta egy dolgozó, akivel hétfő délután beszéltünk a szerződések fogadtatásáról.

Ez nem egy olyan közeg, ahol az emberek nyíltan beszélnek erről, senki nem akarja, hogy elküldjék, mindenki tartja a száját. Mindenki úgy van vele, ha talál jobbat, akkor elmegy.

Eljutott hozzánk egy új szerződés, ami eléggé általános. Tisztázzák a jogviszony nevét és időtartamát, a heti munkaidőt (amely egyes helyeken csak 38 óra volt, most viszont egységesen 40-re emelkedett). A munkarendet hatályos belső szabályzat is meghatározhatja. Érdekes megjegyzés van a szabadságnál: azt írják, az ideiről egy értesítőben tájékoztatták a dolgozót, utána minden év január elsején állapítják meg a mértékét. Ennek az lehet az oka, hogy alaposan átvariálták a szabadságokat, az alapból járó csökkent, a gyerekek és a házasság után extra napok jönnek, ezért kerülhetett bele ez a kitétel.

MTI / Balázs Attila

A közigazgatásban dolgozóknak is ugyanúgy 20 nap lesz az alapszabadsága, mint mindenki másnak a Munka törvénykönyve alapján, ám míg utóbbi esetben az életkor alapján emelkedik a kiadható napok száma, a közigazgatásban a beosztás számít. Gyerek nélkül vagy felnőtt gyerekkel jár igazán rosszul a dolgozó: minimum 23, maximum 29 napot kaphat, a korábbi 36-tal szemben.

A köztisztviselői szakszervezet szerint ez igazságtalan és Alaptörvény-ellenes, így januárban az alapvető jogok biztosához, Székely Lászlóhoz fordultak. Megtudtuk, a biztos még vizsgálja a beadványt.

Kavartak a végkielégítéssel

A jogviszony átalakításakor a végkielégítés miatt volt a legnagyobb bizonytalanság. Úgy tudjuk, a kormányhivatalok vezetői eltérően értelmezték a szabályt, volt, aki szerint jár a végkielégítés annak, aki nem írja alá az átsorolásról szóló szerződést – vagyis felmond –, más szerint viszont nem. Az ügyben a Miniszterelnökségtől kértek iránymutatást. Ezt megkapták, ahogy a hvg.hu-nak is válaszolt a Gulyás Gergely vezette tárca:

a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján a kormánytisztviselőt írásban benyújtott kérelme esetén fel kell menteni. A végkielégítésre, valamint annak összegére a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati dolgozók szakszervezetének elnöke, Boros Péterné azt mondja, a kormányhivatali vezetők ennél bővebb tájékoztatást kaptak a napokban a tárcától, de a lényegi mondanivaló ugyanez: jár a végkielégítés, ahogy egyébként az általunk látott szerződésből is ez olvasható ki.

Boros Péterné

MTI / Balogh Zoltán

A kormányhivatali vezetők iratmintát is kaptak, és biztosították őket arról, hogy az átszervezéshez szükséges pénzt a Pénzügyminisztérium biztosítja. A kiosztott szerződésekbe is beleírták, az átalakítás a próbaidőt, a végkielégítésre és a szolgálati idő elismerésére való jogosultságot nem érinti, ahogy az eddigi szolgálati jogviszonyt sem. Ennek ellenére még nem oszlott el minden kétely: „hétfőn délután hívtak Győrből, hogy akkor tényleg jár-e a végkielégítés, vagy sem” – meséli Borosné. A bizonytalanság miatt a szakszervezet egy tájékoztatót is kiadott a végkielégítésről, ettől azonban még előfordult, hogy még a helyzet tisztázása előtt aláíratták az átsorolásról szóló papírt a dolgozóval.

Az nem világos, hogy miért nem volt egyértelmű a jogszabály a kormányhivatali vezetőknek. A biztonság kedvéért két helyet is megkerestünk azzal, hogy ők miként értelmezik a szabályt, de egy hete nem válaszolnak. Közben kiderült: volt, ahol a vezetés attól tartott, túl sokan mondanak fel, ha megtudják, hogy jár végkielégítés, talán ezért mehetett a ködösítés. Borosné szerint ez kevéssé valószínű: azt mondja, az általa látott dokumentumok alapján egyes helyeken további létszámleépítés várható, így az önként távozás pusztán létszámgazdálkodás-oldalról nézve nem rossz.

A maradók viszont rosszul jártak, a munkaidőt ugyanis a csökkentett létszámhoz alakították. Az érintettek mindössze néhány nappal a március 1-i átsorolás előtt tudták meg, hogy fél órával nő a napi munkaidő, mert az ebédidő már nem számít bele. Van, ahol fél 8-ra kell menni az eddigi 8 óra helyett, máshol fél órával tovább kell bent maradni.

Ez sokaknak fájó pont: azt mondják, így nehéz odaérni a gyerekért az óvodába, iskolába. A legdurvábbat a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság lépte, ahol 6.45-re be kell menni, így a munkaidő 9 órásra nyúlt. Oda ki is vonultak az ellenzéki képviselők tiltakozni.

Ez nem lesz 30 százalék

„Fájdalomdíjként” a kormány 30 százalékos béremeléssel kecsegtette a közszférában dolgozókat, de sokan csalódnak: van, akinek a bére egyáltalán nem változott, más meg azt számolta, neki csak 18 százalékkal nő a fizetése.

„Ez csalódás” – mondta egy dolgozó, aki órára lebontva is kiszámolta a keresetét.

Az emelt munkaidő és a kevesebb szabadság miatt reálértéken számolva 5 százalékkal emelkedik az órabérem a tavalyihoz képest.

Ő azt állította, őt különösen fájdalmasan érinti, hogy neki a nyelvvizsgapótléktól is búcsúznia kellett. A fizetési kategóriák elég érdekesen alakultak: a korábbi, kiszámítható illetményalap helyett most egy nagyon tág sávban határozták meg a jövedelmet. Egy hivatali főtanácsos II. besorolású ember például 450 és 700 ezer forint között kereshet, a vezető hivatali főtanácsos bére 0,5-1,2 millió közt szóródik, egy osztályvezető a 0,4-1,1 milliós sávban van, a főosztályvezető 0,5-1,3 milliót kereshet.

Nagyon nagy a transzparenciahiány, nem tudni, kinek mi alapján állapítják meg a fizetését

– panaszolta egy állami alkalmazott, aki nem tudja, megmondták-e előre a főnökének, melyik fizetési kategóriába hány ember kerülhet. A jövőre nézve szkeptikus: nem tudja, hogy a kormány ezzel a következő 10 évre is letudta-e a bérrendezést.