Eladja ingatlanjait az SOS Gyermekfalu Alapítvány, írtuk meg, mivel az anyaalapítvány úgy döntött, más régiókba csoportosítják át a forrásaikat. Az alapítvány arról beszélt a 168 Órának, hogy mivel törvényileg is csökkent a nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek száma, így kevesebb lett a normatív támogatás, ami növeli a fenntartás költségeit. Maga az alapítvány döntött úgy, átalakítja az ingatlanfüggő modellt egy "rugalmasabb, családiasabb, integráltabb" modellre.

A parlamentben Ungár Péter LMP-s képviselő kérdezett rá az alapítvány esetleges állami megsegítésére, amire azt a választ kapta, hogy erről szó sincs, mivel az állam maga is megszünteti a gyerekotthonait, és a saját ingatlanos nevelőszülői formát részesíti előnyben. Az alapítvány egyébként 2012 óta tudja, hogy a saját lábára kell állnia, innentől lett egyértelmű, hogy a harmadik világ felé fordul az anyaalapítvány figyelme és forrásai.

Az eladások megkezdődtek, a még működő ingatlanoknál a nevelőszülőknek rezsit és lakbért is kell fizetniük 2020-tól kezdve, de hozzájárulást csak 3 gyerek után kapnak, neveljenek akár többet is.

Vannak közülük, akik ezt ellehetetlenítésnek élik meg. Támogatókat nem tudnak keresni, mert nem jogi személyek. Nagyobb bajnak tűnik, hogy a változások miatt a gyerekek, akik akár pár hónapos kortól ezek mellett az emberek mellett cseperedtek, azzal fognak szembesülni, hogy ismeretlenekhez kerülnek 9-14 évesen. A nevelőszülők egy részét az bántja, hogy az alapítvány lelkiismeretlen volt, úgy is befogadott gyerekeket, hogy tudta, vége a dalnak ebben a formában. Az alapítvány azt mondja, igyekszik vigyázni a fontos kapcsolatokra, de egy-egy esetben "gondozásihely-változásra" lesz szükség. Amúgy nevelőszülőből sincs elég, a Dunántúlon kifejezetten hiány van belőlük.