Egy céget a Pest megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási bírsággal sújtott, ami ellen az érintett fellebbezett. Ezt az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek kellett volna elbírálnia, csakhogy ezt a hivatalt 2016 végével megszüntették, és éppen a Pest Megyei Kormányhivatal lett a jogutódja. Így a panaszost az a meglepetés érte, hogy ugyanannak a kormányhivatal-vezetőnek a megbízásából ugyanaz a főosztályvezető utasította el a fellebbezését (bár a büntetést enyhítve), aki az eredeti döntést hozta. Az akkor még Földművelésügyinek nevezett minisztérium pedig elismerte ugyan, hogy egy másik törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, de közölte, hogy nem tud mást kijelölni a fellebbezés elbírálására, mert nincs más azonos hatáskörű szerv.

A cég ezután pert indított, és az ügyet tárgyaló bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, amely igazat adott neki: ez a megoldás alaptörvény-ellenes, mert sérti a jogorvoslathoz való jogot. Március elején az Ab arra hivatkozva utasította el a környezetvédelmi hatóságok megszüntetése elleni panaszt, hogy „pusztán szervezeti átalakítás történt, hatáskörök nem vesztek el … nincs szükség különálló szakhatóságra, ha a közigazgatási hatóság maga is rendelkezik a kellő szakértelemmel.” Most azonban a testület hozzátette ehhez: az országgyűlés szervezetátalakítási joga nem korlátlan. Elfogadhatatlan, hogy az átszervezés következtében ugyanaz legyen a másodfokú elbíráló, aki első fokon döntött. A kormány kötelessége lett volna megfelelő átmeneti szabályt alkotni.

A bírói kezdeményezés 2018. június 1-én érkezett az Alkotmánybírósághoz. A határozat nem szól arról, hogy a testület az alaptörvényben előírt 90 nap helyett miért csak 291 nap múlva, március 19-én döntött az ügyről, és az ilyen keltezést viselő döntést miért további két hét után, április 2-án tette közzé.