Lecserélték a szegedi lézerkutató vezetőjét egy bankszektorból érkező emberre, aki aztán kinevezett valakit az intézet egyszemélyes átvilágítására a kutatókat és az irányító testületet megkerülve. Majd politikai döntéssel 20 milliárd forintot adtak egy olyan új projektre, amelynek még nincs bevett módszertana, a benne rejlő lehetőségekkel szemben pedig komoly kételyek vannak a tudományos életben – írja az Index. Hozzáteszik, a felmondott kutatók szerint a vezető kinevezésének gyakorlata sem az európai gyakorlatnak megfelelő, emellett tartanak attól is, hogy átírják az európai jelentőségűnek szánt intézet küldetését is.

A szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS kutatóintézet válsága eddig nem kapott nagy nyilvánosságot, pedig március 27-én a kormányzati döntések miatt egyszerre három – két német és egy magyar – neves kutató azonnali hatállyal lemondott a szegedi lézerkutató központ tanácsadó bizottsági tagságáról. A levél, amelyben tájékoztatják a bizottság elnökét, az Indexhez is eljutott.

Ebben a három kutató (Faigel Gyula, Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja; Reinhard Kienberger, a müncheni műszaki egyetem; Gerhard G. Paulus, a Jénai Friedrich Schiller egyetem világhírű részecskefizikusa) hangsúlyozza, a tervezett egyciklusú lézerrendszer a tudományos életben előzmények nélküli, és „megalapozhatja a világhírét egy kisvárosnak Magyarország déli részén”, súlyos aggodalmukat fejezik ki a friss döntésekkel kapcsolatban.

Mély megdöbbenésünkre a létesítményt és hírnevét fenyegető azonnali kockázatokról szereztünk tudomást.

Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új belső átvilágítással egy embert bíztak meg, szerintük ez a fajta átvilágítás összeférhetetlenséget vet fel, jelentős magyar állami közpénz elköltése történik mindenféle szakmai értékelés nélkül, valamint a kutatóközpont eredetileg meghatározott tudományos missziójának és jövőjének elvesztése zajlik.

Ezek egyikéért sem kívánunk felelősséget vállalni. (...) Őszintén reméljük, hogy a létesítmény visszatér az elfogadott sztenderdekhez és az elfogadott küldetéséhez – írják.

A portál azt írja, a felmondásokhoz vezető út február 22-én kezdődött, amikor a kutatóintézet vezetőjének Jakab Lászlót nevezték ki. Jakab korábban a Nemzeti Vagyonkezelő gazdasági főigazgatói, valamint a Citibank Befektetési Szolgáltató Kft. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, tudományos múltja nincs. A március 8-i Magyar Közlönyben ezután megjelent egy Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, mely több tételben összesen több mint 20 milliárd forintot rendel a szegedi tudományos célokhoz.