Ahogy februárban, úgy most is véleményezte a Professzorok Batthyány Köre az MTA kutatóhálózatának átalakítását, amely kapcsán terjedelmes elemzést tettek közzé.

A dokumentumban gyengeségekről, erősségekről és veszélyekről is szó esik. Írják például azt, hogy az intézethálózatot az elmúlt évtizedekben sok kritika érte. "A gazdaság képviselői idegenkednek tőle, túlzottnak tartják az alapkutatásokra fordított költségvetési forrásokat, noha ez nem kirívóan magas a hasonló országok között."

Szerintük a finanszírozó szándéka szerint az MTA intézethálózatának kutatási nagyüzemként kellene működni, ehhez pedig szakképzett és gyakorlott irányítás tartozik, és hogy az MTA közgyűlése nagy létszáma miatt alkalmatlan erre a feladatra.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy az MTA költségvetési fejezetében a kutatóintézetek működésére rendelkezésre álló forrás az alapfinanszírozás biztosítására nem elégséges. "Az alapfinanszírozáshoz tartoznak a határozatlan időre alkalmazott munkavállalók bérköltségei, a rezsiköltségek és az állandó adminisztrációs költségek. A hiányzó összegeket az intézetek az évek során változó nagyságú pályázati bevételeikből teremtették elő. Ez azzal járt, hogy amikor egy-két évben ezek a bevételek jelentősen csökkentek, egyes intézetek pénzügyi válságba kerültek, aminek a kutatási tevékenység látta kárát."

Túry Gergely

Az elemzés ezzel nem ér véget, a veszélyek rész alatt arról írnak, hogy az elmúlt év csatározásai és a másik fél kívánságait figyelmen kívül hagyó kommunikáció miatt súlyosan megrendült a bizalom a kormányzat és az intézetek között. A tudósok szerint

minden erővel arra kell törekedni, hogy a bizalom mihamarabb helyreálljon. Hiánya árt a kutató munkának, jelentős elvándorláshoz vezethet és rontja a teljesítményt is. Szükséges az alapfinanszírozás fenntartása, mert e nélkül lehetetlenné válik a tervezés, ami végső soron lehetetlenné teheti a kutató munkát.

A Professzorok Batthyány Köre szerint többen féltik a kutatás szabadságát, ami jól hangzó politikai jelszavak megfogalmazására ad lehetőséget. Úgy vélik, hogy a törvénymódosítási terv sértheti az Alaptörvénybe foglalt jogot a tulajdonhoz, miszerint az Akadémia tulajdonával csak az Akadémia rendelkezhet. "Az erről folytatott vita hosszan elhúzódhat, és ez növeli a feszültséget" – jegyezték meg.

Az esélyek részben szóba kerül: remélhető, hogy uniós forrásokból több pénz áramlik majd az intézetekhez, mert ezzel szerintük megalapozható az ígéretes projektek kiemelkedő mértékű támogatása.

"Az intézetek előtt az új szervezetben lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt az innovációban, és növeljék ebből származó saját bevételeiket. A magyar innováció egésze azonban csak akkor lendül fel, ha a vállalatok is úgy akarják" – írták.

A kormány a múlt héten nyújtotta be mind a jövő évi költségvetést, mind azt a törvényjavaslatot, amely leválasztaná a kutatóhálózatot az MTA-ról, létrehozva egy új intézményt "Eötvös Loránd Kutatási Hálózat" néven.

Kutatók, MTA-dolgozók és szimpatizánsok többször is tüntettek a kutatóhálózat elcsatolása ellen azonban heves tiltakozások kezdődtek, legutóbb másfél hete, amikor ezrek részvételével történt ilyen megmozdulás. Fiatal kutatók még levelet is írtak Orbánnak, hogy félnek, egy teljes tudósnemzedék veszhet el, MTA-dolgozók szerint pedig egyenesen a "magyar tudomány Trianonjáról" van szó.

A kormány Brüsszelből is kapott üzenetet az ügyben, Lovász pedig szerdán a parlamenti frakcióvezetőknek küldött levelet, hogy fontolják meg, a benyújtott törvénytervezet a jelen formájában alkalmas-e elfogadásra.