Kúria: jogellenesen engedték ki a Viking kapitányát

Kúria: jogellenesen engedték ki a Viking kapitányát

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Ettől azonban Jurij C. nem kerül vissza a rács mögé, ahhoz új ügyészi beadvány kell.

Törvénysértő volt óvadék ellenében előzetesből bűnügyi őrizetbe helyezni Jurij C-t, a Viking szállodahajó ukrán kapitányát - mondta ki a Kúria a Legfőbb Ügyészség beadványa után. Jurij C. 15 milliós óvadék kifizetése után került ki a börtönből, előírták számára, hogy heti kétszer jelentkezzen a nyomozóhatóságnál, viseljen nyomkövetőt és ne hagyja el Budapestet.

Az ügyészség szerint azonban ez hiba volt, ugyanis fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, illetve bizonyítékok megsemmisítésétől, tanúk befolyásolásától is tartani lehet. Miután az első és másodfokú bíróság is elutasította az ügyészi beadványt, a Legfőbb Ügyészség jogorvoslati indítvánnyal fordult a Kúriához.

©

Nagyon sok volt a hiba

A tanácselnök, Márki Zoltán ízekre szedte az első és másodfokú bíróság döntését. Azt mondta,

a kerületi bíróság rossz jogértelmezéssel kaput nyitott az óvadéknak, a Fővárosi Törvényszék pedig nem tette azt helyre - bár elméletileg megtölthette volna olyan tartalommal, ami helyessé tehette volna a döntést -, hanem változatlan ténybeli kockázatokkal helyben hagyta azt.

A tanácselnök szerint úgy engedték ki az ukrán kapitányt, hogy arra valójában maguk az eljáró bíróságok sem láttak lehetőséget. Az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság már azzal ellentmondást követett el, hogy

az ügyész és a védő indítványát is részben megalapozottnak tartotta.

Csak hogy lássuk a különbséget: előbbi előzetesben tartotta volna a kapitányt, utóbbinál az óvadék csak a második próbálkozás volt. További hiba, hogy a bíróság a kockázatokat jól mérte fel, azzal szemben súlytalan ellenérveket hozott.

©

Nézzük, mit.

Az őrizet melleti érvek:

A bűnügyi őrizet melleti érvek a többi között:

Márki többször is elmondta,

a kockázatok valósak, az ellenérvek közömbösek.

Az első fokon eljáró bíróság azonban úgy döntött, magas óvadékért cserébe mégis ki lehet engedni a kapitányt. A védőügyvéd 10 milliós óvadékra tett javaslatot, a bíróság ezt 5 millióval emelte. Márki erre is kitért:

a kerületi bíróság szerint 5 millió forinttal több képes a kockázatokat közömbösíteni, holott kizárólag a szökés, elrejtőzés mellett hozott érveket, amelyeket a bűnügyi felügyelet szigorú fajtája sem képes ellensúlyozni, és a törvényi előfeltételei sincsenek meg.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék is hibázott, a többi között abban, hogy figyelembe vette, a kapitány gondatlanságból követhette el a bűncselekményt, aminek a Kúria tanácselnöke szerint nincs jelentősége. A bűnügyi őrizet meghatározásakor ugyanis

nem az számít, hogy gondatlanul követték el a bűncselekményt vagy sem, hanem az, hogy mennyi a büntetési tétele.

A Kúria azon az állásponton volt, hogy Jurij C.-nél nem lehetett volna alkalmazni a bűnügyi felügyeletet, következésképp az óvadékról sem lehet beszélni.

A Kúria mostani döntése nem viszi vissza Jurij C.-t a rácsok mögé, a legfőbb ügyész ugyanis a törvényesség érdekében, elvi megállapítás céljából nyújtotta be az indítványát. Márki azonban hangsúlyozta, az ügyészség tehet új indítványt az előzetes letartóztatásra.

©

Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, hogy mit lép a Kúria döntese után, azonban erre még nem kaptunk egyértelmű választ, csak a döntést kommentálták:

a legfelsőbb bírói fórum osztotta az ügyészség álláspontját a elvi kérdésekben.

Jurij C. óvadéka fontos kérdéseket vetett fel

A Kúria elnökehelyettese, Kónya István pár hete a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, vitatható a Jurij C. ügyében hozott bírósági döntés,

figyelembe véve, hogy meghalt 28 ember, illetve hogy a gyanúsított más országokhoz kötődik, Ukrajna pedig nem adja ki saját állampolgárát. Ez mind olyan tényező, amely a legszigorúbb kényszerintézkedés irányába hat.

Arról is beszélt, egy bírósági döntés értékrendet közvetít, ez a döntés viszont nem biztos, hogy a megfelelő értékrendet közvetítette. A Kúriának a helyes irány miatt kellett az óvadék gyakorlatával foglalkoznia, Kónya szerint ugyanis ezek után felvethető, hogy vajon

melyik tömegszerencsétlenséget okozó gyanúsított letartóztatását lehet jó lelkiismerettel elrendelni, illetve a szabadlábra helyezése iránti kérelmet hogyan utasíthatják el.

Emiatt a nyilatkozat miatt nem Kónya vezette a mai ülést a Kúrián.

Napra pontosan két hónapja történt a tragédia

A Hableány május 29-én este, néhány másodperc alatt süllyedt el, mikor hátulról nekiment a Viking szállodahajó. A tanúvallomások alapján a kapitány nem észlelte az előtte menő kisebb hajót, az utasok szóltak neki, hogy elütötte azt. A Hableány fedélzetén 35 ember utazott, a tragédiát mindössze 7 dél-koreai utas élte túl. Egy áldozat holttestét még keresik.

A Kúrián Jurij C. védőügyvédje, Tóth M. Gábor a többi között arról beszélt, szakértői vélemények nem igazolják, hogy a kapitány adatokat törölt volna a telefonjáról - az ügyészség érvelt ezzel korábban -, nem is érti, miért tett volna ilyet.

©

A nem végleges szakértői véleményekre hivatkozva azt is mondta, a kapitány telefonja azokban a napokban nem is volt használatban. Tóth M. arról beszélt, miközben ügyfelét megilleti az ártatlanság vélelme,

úgy csináltak belőle közellenséget, hogy a nyomozás még folyamatban van,

sok nem tényszerű információ került róla nyilvánosságra.

A dunai hajóbalesetről ide kattintva olvashatja cikkeinket.

Hozzászólások