Hont András
Hont András

Vigasztalás árván maradt reménykedőknek.

Nem jó érzés az, amikor az ember barátját, jó kollégáját elárulják. Amikor éppen az döfi hátba, akinek erényeit ország-világ előtt méltatta, hűségével kapcsolatban a kétely apró, sárga lángja sem támadt föl benne. És mindez azért, mert az ember cimborájának, kedves munkatársának olyan bolondos, nagy szíve van. Naiv lelkét időről időre kiönti valami arra méltatlan céda elé, aki azután sátáni kacajjal, fricskát mutatva hagyja faképnél, hogy egy cinikus sugar daddy karjaiba vesse magát.

Tóta W. Árpád hősszerelmest visszatérően elkapja a hév, s rajongásának újabb és újabb talmi tárgyai elé szórja ékesszólásának igazgyöngyeit. Amennyiben a sors úgy hozza, védelmére is kel szíve választottjának. Most hamisítatlan önkéntes lovagként a tágabb rokonság és a falu népe által kissé csapodárnak tartott Karácsony Gergelyt vette védelmébe.

Mint ismert, a magyar politika megújításának örök ígéretéről első (és sokadik) hallásra némileg kínos hangfelvétel szivárgott ki. Karácsony kritikusan és lesajnálóan beszél a véle szövetséges erők nem egy prominenséről, és megvetéssel nyilatkozik a zuglói szocialistákról, akikkel polgármesterként az elmúlt öt évben közösen vezette Budapest XIV. kerületét. Konkrétan azt mondja, hogyha egy jó szándékú amatőr kerül az élükre, akkor „két perc múlva nem tudja, hol van, és szétlopnak mögüle mindent”. Továbbá azt is megemlíti, hogy ő már nem lehet ott városvezető. „Ha visszamegyek Zuglóba, engem elásnak” – hallható a felvételen, amelyből az is kiderül, hogy az egésznek a kulcsszereplője, a szocialisták helyi erős embere, a körzet országgyűlési képviselője, Tóth Csaba.

Rá, külön is rákérdez a rögzített beszélgetésben egy ismeretlen: „nagyon elmérgesedett ez a Tóth Csaba-viszony?”. A válasz: „mindig is el volt mérgesedve, csak politikailag el volt dugózva”. A következő kivehető kérdés: „az igaz, hogy megfenyegetett a családoddal?”. Felelet: „ne viccelj, hát többször. Ezek nagyon súlyos történetek”.

Az ábrándos Tóta bakfis, aki arról álmodozik, hogy jön majd a főpolgármester-jelölt fehér lovon, és megmenti őt és a várost, mindebből azt szűri le, hogy Karácsony utálja a tolvajokat, a maffiózókat. Egy rendes ember. Márpedig – írja a hű trubadúr – „nagyon kellene már valaki, aki szívből gyűlöli a parkolóórákat meg telefonfülkéket fosztogató helyi hernyókat, alkalomadtán sittre segíti őket, és egyáltalán nem érdekli, hogy az illető bűnöző melyik párt karszalagját viseli rablás közben.”

És ekkor jön a megrázó fordulat. A csalfa Dulcinea rákúrja a szélmalmot szegény Don Quijote-ra. Képébe nevet a szerelmes költőnek, hogy

dehogy utálja őket, dehogy gyűlöli, a barátja nekijük!

Tóth Csaba, akit én nagyon óvakodnék hernyónak nevezni, nem vagyok ugyanis fölkészülve az elásatásra, közösségi oldalán a következőket posztolta: „üzenjük politikai ellenfeleinknek, hogy barátságunk, szövetségünk sziklaszilárd, megingathatatlan! Kár próbálkozni! Hajrá Gergő!”. És Gergő büszkén vállalja a viszonyt, a nyílt színen bújik ágyba a dörzsölt pártfogójával. Ekként osztja meg a bejegyzést: „Pontosan ahogy Csaba mondja: az ellenzéki összefogás megingathatatlan”.

©

Most eltekintve Zuglótól, ahol mellesleg – ahogy arra Várnai László független önkormányzati képviselő és polgármesterjelölt fölhívja a figyelmet – az „elásni” kifejezés nem föltétlenül átvitt értelemben értendő, szóval Zuglótól eltekintve, ki is az a Tóth Csaba, akinek barátságát Budapest harmatos jövendőbelije önérzetesen vállalja? A történet a kétezres évek elején Vas megyében kezdődik. Ekkor és ott tűnt fel a szocialisták megyei szervezetében a helyi kötődéssel nem rendelkező Tóth Csaba. Azon a vidéken az MSZP-nek még fénykorában sem termett sok babér, ám Tóth érkezését követően duzzadni kezdett a pártszervezet, amelynek egyik jele volt, hogy sorra alakultak a Fiatal Baloldal szervezetei. Az alakuló ülések jegyzőkönyveit pedig az addigra már megyei alelnökké előlépő Tóth – és figyelem! – Zuschlag János hitelesítette.

Nem sokkal később a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egy sajtótájékoztatón azzal vádolta a közben már megyei elnökké választott Tóthot, hogy fizettek a belépő tagoknak. Parázs botrány robbant ki feljelentésekkel, kizárásokkal, nemi erőszakkal fűszerezve. Már nem csupán lefizetett tagok, hanem fiktív Fibisz-szervezetek vádja is előrült. A fiatal vasi baloldaliak elnöke – Tóth harcostársa – akkor egy bizonyos Szabó Bálint volt. Vele és Tóth Csabával szemben magánokirat-hamisítás miatt eljárás indult, mert a Fibisz-szervezetek alakításáról szóló jegyzőkönyvek másolatain, az ő – állítólagos – szignójuk volt. Az ügyészség végül nem emelt vádat, mert nem volt bizonyítható a hamisítás, mivel az eredeti jegyzőkönyvek nem kerültek elő. Mégpedig azért nem, mert Szabó Bálint állítása szerint azokat a papírokat, amelyek éppen Tóth Csabától jutottak hozzá, ellopták a kocsijából. A Zuschlag-per másodrendű vádlottja, Lados István azt vallotta a bíróságon, hogy maga is részt vett a vasi tagbeléptetésekben, az eredeti iratok eltűntetése pedig Zuschlag bevett gyakorlata volt.

Az MSZP akkori elnöke, Hiller István végül tagrevíziót rendelt el, és leküldték a megyébe Kiss Pétert rendet csinálni. Szabó Bálint eltűnt, majd Gyurcsány Ferenc oldalán bukkant föl, hogy azután Lázár János famulusaként aprítsa Botka Lászlót Szegeden (olyan felvétel is létezik, amelyen Lázár, Szabó és Gyurcsány együtt látható.), most független polgármesterjelölt a csongrádi megyeszékhelyen. Tóthot, aki még egy darabig Leisztinger Tamás társaságában tárgyalt a környéken, a vas megyei MSZP kizárta a pártból, amit az országos központ felülbírált. Bő egy évre rá Zuglóban tűnt föl, ahol a helyi szervezet nem sokára duzzadni kezdett…

Íme, Karácsony „Kacér” Gergely barátja, és íme, a megingathatatlan ellenzéki összefogás. Erre írja a vonzalmában kissé megengedő Tóta udvarló, hogy „momentán ez az ellenzéki alternatíva, MSZP-stül”. Annyira fárasztó ezredszerre, de inkább százezredszerre kifejteni, hogy ez minden, csak nem alternatíva. A szereplőknek se szándékuk, se képességük rendszert- vagy akárcsak kormányt váltani. Eleve egy masszív önellentmondásra építik az egész létüket (ez is egymilliómodszorra kerül elő), arra, hogy döntsük meg a diktatúrát – demokratikus választáson. Nem, ez nem diktatúra, hanem valami más, viszont nem lehet demokratikus választáson megváltoztatni. Itt-ott lehet teljesen lényegtelen eredményeket elérni, például Tóth Csaba és Karácsony Gergely is nyert Zuglóban, de ez – főleg Papcsák Ferenc négyéves regnálása után – még egy széklábnak is sikerült volna baloldali színekben. Sőt nem kizárt, hogy még Horváth Csabának is sikerülni fog. (De én azért a helyi elvtársak helyében mégiscsak a széklábbal próbálkoztam volna.)

Ebben a látszatellenzéki működésben azután egyre több a szükséges rossz, egyre több az irányváltás, egyre több a hazugság, egyre több az önmaguk szemen köpése – viszont meg lehet belőle élni. Karácsony „Házasságszédelgő” Gergely példája ezt jól mutatja. A volt SZDSZ- és kormánytanácsadóként a politika megváltoztatását, a régi garnitúra lecserélését hirdető, és a Gyurcsány-érát mereven elutasító LMP országgyűlési képviselőjeként Schiffer Andrással az oldalán még nem kért a szocialistákkal való választási együttműködésből. Nem is lépett vissza a javukra, amikor ez fölmerült, mondván, nem feladata rehabilitálni a rivális ellenzéki pártot. Ám ahogy új kérőjelölt lépett színre, már oldódott az elzárkózás, de megvolt hozzá a blikkfangos magyarázat: „azért támogatom az együttműködést az Együtt 2014-gyel, hogy ne Bajnai Gordon legyen a miniszterelnök, és kihúzzam a szocik seggéből az összefogást”. Ebből az LMP-ben perpatvar is támadt, amelyben Schiffer érvényesítette függetlenségpárti álláspontját. Legnagyobb támasza a belháborúban az ökopárt zseb-Robespierre-je, egy bizonyos Vida Attila volt, aki egykori anarchistaként kérlelhetetlen megszállottsággal kaszabolta a szervezetben az összefogáspártiakat.

Karácsony Jávor Benedekékkel távozott is az LMP-ből, és Bajnai Gordonnal (akit fél évvel később már támogatott kormányfői ambícióiban) tartott, hogy azután már közösen állapodjanak meg – na, kivel? na, kivel? úgy van! – a szocikkal. A kiöregedett gavallért, Gyurcsány Ferencet azonban még messzire kerülte. Erre további fél évet kellett várni, és egy kis Unicumot hozzátölteni. Az országgyűlési választás ettől még simán elbukták, de 2014 őszén Karácsony Gergelyt az Együtt-PM színeiben, az MSZP és a DK támogatásával polgármesterré választották Zuglóban.

Ezt követően Karácsony pártjával mindenkitől szétköltözött, azaz szakítottak az Együttel. A PM-ből P-vé váló szervezet önállóan építette magát, élén Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölttel. Csakhogy ilyenből időközben a szocialistáknak is lett egy. Botka László folyamatosan ajánlatokkal bombázta Karácsonyt, aki szemérmesen hitegette őt, hogy nemsoká’ egy párt fognak alkotni, s közösen szállnak szembe a világgal.  Majd – ahogy lenni szokott – a szocialisták megbuktatták Botkát, előkerült a régi társ, az Együtt, és megállapodtak a P-vel, hogy szövetségben készülnek a megmérettetésekre. Karácsony meg közös miniszterelnök-jelölt lett. Az MSZP-vel. Az Együtt sértődötten levonult a színről, a korábban az szocialistákat szédítő Gyurcsány meg alkalmatlannak nevezte Karácsonyt. A választási eredményt fölösleges is ismertetni.

Amúgy sem foglalkozik ezzel senki, ha egyszer jönnek a következő alkalmak, amelyekre való felkészüléssel és intrikákkal olyan jól el lehet tölteni az időt! Ezúttal kettő közeledett: az önkormányzati választás, és előtte még egy európai parlamenti választás. Kellett először is egy főpolgármester-jelölt. Az MSZP végül beleegyezett abba, hogy előválasztáson döntsenek a személyről, és ezen elindult korábbi aspiránsuk, a párt régi kádere, Horváth Csaba – és vele szemben Karácsony Gergely. Gyurcsány és a DK támogatásával. Karácsony is vette az akadályt, és a DK is megerősödött a szokásos összellenzéki lebőgést hozó EP-választáson. Amit Gyurcsány Ferenc pártja arra használt föl, hogy megkísérelte agyagba döngölni mit sem sejtő szövetségeseit. A DK közölte, hogy neki van saját főpolgármester-jelöltje, Kálmán Olga televíziós műsorvezető személyében, és erről már Karácsonyt is értesítették. Nyolc perccel a bejelentés előtt. A leforrázott Karácsony annyit bírt mondani, hogy mást gondolnak Gyurcsánnyal az adott szó jelentőségéről, mivel ő állta a szavát, és nem kampányolt az MSZP-P EP-listájáért. Azt nem tette hozzá, hogy ez azt is jelenti, hogy cserbenhagyta barátját, a listán bejutásra esélyes Jávor Benedeket.

Karácsony szerencséje, hogy Gyurcsányék bárkit használnak saját érdekükben, de odáig már nem terjed a tevékenységük, hogy föl is készítsék az illetőt. Így Karácsony lenyomta a politikában csetlő-botló Kálmán Olgát, és most készül a főváros bevételére, és vissza nem menne Zuglóba, ahol a helyi szocik elásnák. Emlékezetfrissítés: kilenc éve – az első NER által rendezett választáson – az ellenzék részéről szocialista színekben Horváth Csaba, az LMP-től Jávor Benedek készült a főváros bevételére. Az LMP jelöltje Zuglóban a fentebb hivatkozott Várnai László volt. Azt hiszem, a választás eredményére nem kell kitérnem. Most Jávor állást keres, és alighanem reménykedik, hogy – khm –barátja megszerzi a főpolgármesteri posztot, és jut a városházán EU-s pályázati referens munkakör. Horváth Csaba Zuglóban próbálkozik, és vele szemben indul függetlenként Várnai. De nem tűnt el a Jávort, Karácsonyt (és Várnait) az LMP-ből kiebrudaló szélsőségesen függetlenségpárti Vida Attila sem. Nem fogják elhinni, ő is Zuglóban indul képviselőjelöltként – az összefogás keretében.

Ó, mennyi ármány és árulás, mennyi megtört szív, hány elhagyott kedves! Szegény Tóta W. Árpád, ha tudná, hogy szerelmi lírájának címzettje micsoda cselszövések hálójában vergődik, hány bűnös lelkű megrontó fenekedik körülötte, és nem éppen makulátlan, de úgy, ahogy őrzött jó hírét hányan igyekeznek besározni. Karácsony „Desdemona” Gergely eddig legalább mutatott valami kívülálló-imázst, valami „muszájból csinálom, nem tehetek róla, hogy ilyen alakokkal vagyok körülvéve”-jelleget. Tudta, hogy a kétes figurák – akikről nem nyilvánosan pontosan ugyanazt mondja, amit Tóta a legnyilvánosabban ír – kompromittálják. A legrosszabbat azonban elkerülte: nyíltan barátjaként vállalni egyiküket, és ezzel megtagadni mindazokat, akik ilyenek barátaival sem hajlandók barátkozni.

Ne sírj, Árpád, nem érdemelt volna meg téged.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jó nagy átverést terjesztenek a Wizz Air nevével, nehogy lekattintsa

Jó nagy átverést terjesztenek a Wizz Air nevével, nehogy lekattintsa

Kósa: Nincs vége a NER-nek

Kósa: Nincs vége a NER-nek

Nagyon fél a kudarctól, ezért rengeteget dolgozik a 60 éves Rudolf Péter

Nagyon fél a kudarctól, ezért rengeteget dolgozik a 60 éves Rudolf Péter

Önnek egy rakás új értesítése érkezett

Önnek egy rakás új értesítése érkezett

Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!

Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években