Valóban Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét jelöli uniós biztosnak a miniszterelnök. Orbán Viktor ezt az unió soros elnökével, a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón jelentett be hétfőn késő este. A Reuters kérdésére válaszolva elmondta a részleteket is: Ursula von der Leyen bizottsági elnök délután, Trócsányi László második bizottsági elmeszelése után kérte Orbánt, jelöljön más biztost. Az elnöknek arról beszélt, különleges helyzetben van, mert Trócsányit listavezetőként a magyarok 53 százaléka támogatta az EP-választáson úgy, hogy elmondták, biztosnak jelölik majd.

Nem utasítottam el Von der Leyen kérését, de abba nem megyek bele, hogy az Európai Parlament válogasson a magyar nép által megválasztott jelöltek közül. Ezért csak egy technokratát tudok delegálni, kértem, hogy ezzel éljen együtt.

Trócsányinak a bővítési portfóliót szánta Von der Leyen, ennek megváltoztatásáról nem volt szó. Várhelyiről készült portrénkat ide kattintva olvashatja.

A sajtótájékoztató másik fontos témája az volt, mikor a finn miniszterelnök, Antti Rinne az udvariassági körök után arról beszélt, a találkozón elmondta Orbánnak, hogy az uniós finanszírozást a jogállamiság elvéhez kell kötni.

Orbán ezt magától nem hozta szóba, kérdésre válaszolva viszont arról beszélt, a Bizottság ma sem folyósítja a támogatást akkor, ha egy ország nem jól gazdálkodik a pénzzel. Ez egy működő mechanizumus, eszerint élünk mi is - mondta Orbán, hozzátéve, hogy a jelek szerint emellé egy másikat is létre akarnak hozni. Ha új szabályokat akar valaki, azt kellő kimunkáltsággal nyújtsa be - tette hozzá.

Nem vagyok ellene, hogy újra feltaláljuk a kereket, de ez a felvetés most egy politikai szlogen csupán, nem leírt javaslat, a jogi és ténykérdésekre nem válaszol. Ezt nem tartjuk szükségesnek, de minden javaslatot megfontolunk, ha azok kiérlelt formában elénk kerülnek.

Egy finn újságíró a finn miniszterelnököt kérdezte az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak jutó uniós támogatásokról. A kérdés finnül hangzott el, így csak a tolmács szavaira lehet támaszkodni, de a fordítás szerint azt kérdezte, hogyan juthattak uniós pénzek Tiborczhoz, hogyan lehet garantálni hogy az uniós támogatásokkal ne lehessen visszaélni, illetve hogyan lehet visszavonni ezeket a támogatásokat.

Bár a kérdés nem neki szólt, Orbán Viktor is válaszolt:

fakenews, ami a kérdésben szerepel.

A finn miniszterelnök pedig udvariasan nem válaszolt. Arról beszélt, az uniós pénzek felhasználását ellenőrzik, szankcionálják, ha nem az előírások szerint használják fel.

Orbántól egy finn újságíró megkérdezte azt is, miért kellene beszüntetni a 7-es cikkely szerinti eljárást, mire azt mondta,

a jogállamiság 40 év diktatúra után itthon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés,

amikor ezt feszegetik, belelépnek a becsületünkbe. Orbán szerint egymás sértegetésére nem épülhetnek nemzetközi kapcsolatok, most is hallgatta, hogy néz ki a magyar jogállamiság. Ezt szerinte nehéz összemérni: van olyan jogintézmény, ami Magyarországon a jogállamiság alapja, a finneknél pedig nem létezik, de ettől még nem tartja őket gyengébb jogállamnak.

Nem javaslom, hogy oda jussunk, hogy egy miniszterelnök vagy bármely uniós tisztségviselő egy másik országba ellátogatva megmossa a miniszterelnök fejét jogállmiság ügyben. Akkor ugyanis sokminden lesz, de európai egység nem.

Szeretné, ha nem használnák ezt politikai fegyverként Magyarország ellen. "Ha kell, akkor küzdeni fogunk."

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor beszélt arról is, a két ország közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat erősíteni kell, beszéltek az energiarendszerről is. Orbán szerint megújuló energiára kell építeni a jövőt, a klímacélt atomenergia nélkül nem lehet elérni, amit ígérete szerint Magyarország betart.

Orbán szerint egyetértettek abban, hogy az európai intézményeknek erősebben és többet kell koncentrálni arra, amiben egyetértés van, a nézetkülönbségekre pedig kevésbé. Azt remélik, a következő öt év sikeresebb lesz, több lesz az egyetértés, és kevesebb a konfliktus.

A finn miniszterelnök is beszélt a gazdasági kapcsolatokról, elégedett azzal, hogy Magyarország is csatlakozik a hibrid fenyegetések elleni közös fellépéshez. Antti Rinnét megkérdezték a máltai megállapodásról (mely a menekültek önkéntes szétosztásról szól), amire azt mondta, ha 20 ország részt vesz a folyamatban, ők is csatlakoznak.