Hiába a kormány fellebbezése, újra megítélte az EJEB a Magyar Helsinki Bizottság két ügyfelének a kártérítést, így ki kell fizetniük az 5-5000 eurós kártérítést az Ilias és Ahmed nevű bangladesi ügyfeleknek.

A hatóságok nem vizsgálták kellő mélységben, mi történhet a panaszosokkal, ha kiutasítják őket, ezzel megsértették az emberi jogaikat. A szerbiai kiutasításuk után még az a veszély is fennállt volna, hogy onnan Görögországba küldik vissza őket, és így tovább, a láncvisszaküldés miatt kínzás és embertelen bánásmód fenyegette őket – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint ez az indoklás teljesen szembemegy a magyar állam menekültpolitikai alapelveivel, melyek szerint az első biztonságos ország már elegendő védelmet nyújt egy menedékkérőnek, és a magyar menekültügyi gyakorlat is ennek megfelelően dobálja vissza Szerbiába azokat, akik vagy nem a tranzitzónában lépnek be magyar területre, vagy Szerbiából érkezve lépnek be a tranzitzónába.

Reviczky Zsolt

Az EJEB nem találta ugyanakkor megalapozottnak a Magyar Helsinki Bizottság állítását, hogy a két afgán férfi fogva tartva lett volna a tranzitzónában, amit a civil jogvédők elhibázott megítélésnek tartanak.

A közlemény felidézi, hogy Ilias és Ahmed kálváriája a tranzitzóna működésének első napján indult. 23 napon át voltak oda bezárva, majd a hatóságok menedékkérelmük érdemi vizsgálata nélkül visszakényszerítették őket Szerbiába. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak, és ítélet is született ügyükben 2017. március 14-én. A bíróság akkor kimondta, hogy fogva voltak tartva, mégpedig jogellenesen. Mert őrizetbe vételükről döntést nem kaptak, nem közölték velük őrizetük időtartamát, és őrizetük ügyében semmilyen jogorvoslatot nem biztosítottak.

Fazekas István

A Helsinki Bizottság úgy látja, az EJEB ma az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetőnek találta olyan emberek fogvatartását, akik valójában nem tudták szabadon elhagyni a tranzitzónát. Személyes szabadságukat csak annak árán nyerhették volna vissza, ha lemondanak egy másik alapvető emberi jogukról, a menedékjogról. A tranzitzónából Magyarország irányába nem léphettek ki, szögesdrót és fegyveres rendőrök állták útjukat. Ugyanez a helyzet volt Szerbiában is, csak ott a szerb egyenruhások tiltották meg a belépést. A szerb kormány pedig 2015 óta tagadja meg a menedékkérők visszafogadását. Az őrizetbe vételről döntést nem kaptak, nem közölték velük őrizetük időtartamát, és őrizetük ügyében bíróságokhoz sem tudtak fordulni.

A Nagykamara érvelése ellentmondásos a Helsinki szerint: a mai ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, hogy Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából való továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna.

"A ma ítélet tovább sarkall minket, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználva küzdjünk a tranzitzónás fogavartás ellen. Jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl" – írja a Helsinki Bizottság.

Fülöp Máté

A szervezet felhívja a figyelmet, hogy az EJEB a 2015-ös állapotról alkotott ítéletet. 2015 óta azonban sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére. "Mi továbbra sem tartjuk összeegyeztethetőnek a nemzetközi, uniós és alkotmányos szinten biztosított alapjogokkal ártatlan gyerekek időtlen időkre és önkényesen történő bebörtönzését, valamint szüleik éheztetését."

A Magyar Helsinki Bizottság éppen a múlt héten nyújtotta be a századik menekültügyekkel kapcsolatos panaszát a strasbourgi bírósághoz. 75 ügyben még nem döntöttek az emberi jogi bírák, azoknál "bizonyosan lesz még lehetőségük kiköszörülni a mai csorbát".

A Magyar Helsinki Bizottság épp szerdán nyert pert véglegesen, amely értelmében a kormánynak ki kell tenni a weboldalára, hogy nem mondott igazat a nemzeti konzultációban a szervezetről.