Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt.

Ezt mondta az önkormányzati választások éjszakáján Tordai Bence, aki Karácsony Gergelyre utalt. 2019 több dolog miatt is fordulópont volt a magyar politikában, és ez semmi jót nem ígér 2020-ra.

A centrális erőtér vége

A Fidesz által felépített centrális erőtér már a májusi EP-választáson megrepedni látszott, amikor a kormánypárt ugyan nyert, de nem lehetett elégedett. A kétharmados győzelem elmaradt, az Európai Néppárton belüli tagsága azóta is a levegőben lóg, ráadásul az ellenzéki oldalon a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció és a fiatal erő, a Momentum Mozgalom erősödött meg. A májusi választás és annak eredménye már előrevetítette, milyen őszre lehet számítani.

Két dologról mindenképpen emlékezetes marad az önkormányzati választási kampány. A botrányokról, amit egyfajta mérgező főzetként a Fidesz és holdudvara kezdett el keverni, valamint arról, hogy végül mindez a kormánypártra hullott vissza, az utolsó napokban pedig megtörtént, ami nagyon ritkán történik meg: zavarban volt a Fidesz. Pedig kezdetben azt hittük, a legmocskosabb kampányelem a közvélemény-kutatásoknak álcázott manipulatív nyomasztások lesznek. Aztán jöttek maszkos aktivisták, megafonok, jött a kokain és a pornó, az egész önkormányzati kampány egy Tankcsapda-dalszöveggé változott: „Fehér por, barna nő, luxusjacht, szőke nő.”

Durva mögöttünk

Az önkormányzati kampány után a Medián felmérést készített annak milyenségéről: a teljes népesség 56 százaléka szerint ilyen durva kampány még nem volt, 44 százalék viszont nem érzékelt változást. (Ha az okokra kérdeztek rá a szavazóknál, közel kétharmadnyi kormánypárti szavazó szerint az ellenzék a hibás.)

Csak felvillantjuk, mik történtek ősszel:

• Borkai Zsoltról, Győr azóta lemondott fideszes polgármesteréről egy névtelen blogger kezdett szivárogtatni: szexvideó, prostitúcióvád, kokaingyanú, korrupcióvád. A magyar közélet a PornHubra költözött, soha nem látott és nem várt hullámokat vetett az ügy.
• Wittinghoff Tamásról, Budaörs ellenzéki polgármesteréről előkerült egy titokban rögzített szexvideó.
• Kispesten a kokainbomba robbant.
• László Imrét, a DK később megválasztott újbudai polgármesterét a TV2 egyik műsorában egy névtelen megszólaló szexuális zaklatással vádolta.
• Már a kampány legelején bedobták az egyik legmocskosabb trükköt, az olyan manipulatív és riogató telefonhívásokat, amit a hívó közvélemény-kutatásnak álcáz.
• Tarlós István megafont ragadott, letakart lajstromszámú hajóról zavarták meg Karácsony Gergely egyik kampányeseményét.
• A szivárogtatások is végig jelen voltak a kampányban, Karácsony Gergely egy róla nyilvánosságra került felvételen többek között fenyegetésről, lopásról, börtönről és elásásról is beszélt.
• A későbbi józsefvárosi polgármester, Pikó András pedig belekóstolhatott a moszkvai vagy az isztambuli választási hangulatba, amikor az ellenzéki jelölt kampánycsapata ellen egy Magyar Nemzetben megjelent fotó alapján nyomozás indult.
• Ahol esélyes volt az ellenzék, ott furcsa módon elindult egy önjelölt (?) politikus is. Ez a választás elberkikrisztiánosítása.

A fenti felsorolásból a legérdekesebb Borkai Zsolt ügye, aminek országos kihatása is van, Győr polgármestere pártját is magával rántotta a mélybe.

A botránykampány ugyanis a Fideszt hozta zavarba, elveszítették az önkormányzati választást, és azóta útkeresésben van a párt, az egy tömbbe összeállt ellenzék és az elforduló fiatalok olyan elegy eddig, amitől ha nem is tántorog, de fejét forgatja a Fidesz.

A bosszúálló jogalkotás kora

Az önkormányzati választások után fogalmaztunk úgy, hogy:

a megszűnő centrális erőtér helyébe egyfelől a tömbpolitizálás lépett – az összeálló ellenzék egy az egybeni kihívója a Fidesznek –, másfelől Orbán a vereség után megkezdte a bosszúálló jogalkotás korát. Parlamenti és önkormányzati szinten is olyan jogszabályok születnek, amik azt mutatják, hogy a kormánypárt képtelen a hatalmi kohabitációra, aki számukra kockázatosan nagyra nőne, azt a törvény erejével fullasztják meg.

A főpolgármester kezét próbálná megkötni a kormány, az orbáni törvényhozás pedig tulajdonképpen bábokká változtatta az ellenzéki képviselőket. Egyértelműen megüzenték: aki nem fideszes, annak kuss a neve. Az akciózó, rendbontó képviselőkre kitiltás és éves fizetésmegvonás vár. De a közintézményekbe is nehezebb lesz bejutniuk az ellenzéki politikusoknak, ráadásul a Házszabály módosításával megszűnik a szabad mozgás a frakciók között is, és még az is Kövér Lászlón múlik, hogy egy hiányzás igazolt-e, vagy sem.

A törvénymódosítás kiváltóinak egyike Hadházy Ákos, aki 2019-ben a parlamenti patkóba cipelte tábláit: az egyiken az szerepelt, hogy Orbán azért hazudik, mert túl sokat lopott, a másikon pedig egy korábbi tüntetésen egyszer már elsütött káromkodás szerepelt.

Helyzetkép

2019 végére kiütközött az, hogy a legfiatalabb választók már az Orbán-rendszerben szocializálódtak, és vele szemben is határozzák meg magukat. Az ifjúság azt követeli, amiből hiány van: liberális demokráciát, környezetvédelmet. Erre pedig egyelőre nincs válasza a Fidesznek.

Ahogy a karácsonyi dupla HVG-ben írtuk:

az egykori Fiatal Demokraták Szövetségéből nem maradt más, csak a szövetség, az is az idős kisgazdákhoz, a korrupt Lungo Dromhoz és a helikopterrel vadászó KDNP-elithez köti őket.

Az évzáró közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy:

• a Medián szerint míg októberben a kormánypárt még a teljes népesség 43 százalékát tudhatta maga mögött, addig november-december fordulójára 36 százalékra esett vissza.
• a DK, ha szorosan is, de tovább őrzi második helyét a pártok erősorrendjében. Az októberi felméréshez viszonyítva a Jobbik támogatottsága nőtt a legnagyobb mértékben, a teljes szavazókorú népességben 6-ról 8 százalékra, ám ez (a nyári-őszi megingás után) még mindig elmarad az év elején mért szinttől.
• az év legkomolyabb előretörését viszont a Momentum érte el: a januárban még csak 2 százaléknyi támogatottság után az év végén a teljes népességben 6 százalékon áll, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig most először ért el két számjegyű eredményt.

A ZRI Závecz Research Intézet idei utolsó felmérése szerint:

• a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 32 százalék,
• a Demokratikus Koalíció a második legerősebb párt 9 százalékkal,
• a Momentum most 7 százalékos.

A Závecz szerint 2019-ben a politikai erőviszonyokat nem forgatta fel, de valamelyest megváltoztatta az EP-választás, alapvetően az ellenzéki térfélen történt némi átrendeződés.

Az év végét még a DK-s Gréczy Zsolt pornóbotránya borzolta, kiszivárogtak privát meztelen fotói. Az azóta lemondott politikus szerint:

keményedik a diktatúra.

Szerinte már a Borkai-botrány alatt megüzenték, hogy bosszút állnak, aminek ő lesz a célpontja.

2020-nak tehát egy útkereső Fidesszel, valódi, versengő ellenzéki pártokkal és néhány meztelen politikus rémképével vágunk neki.

Stumpf István, Orbán Viktor egykori nevelőtanára, korábbi minisztere és volt alkotmánybíró a lapunknak adott, a hvg360.hu oldalunkon megjelent interjújában azt mondta, az érték és a mérték megtartása az elmúlt időszakban nem sikerült a Fidesznek. „A viselkedésmód, a túlzott agresszivitás, az anyagi szempontok időnként értékszempontok elé helyezése azok, amik tömegessé váltak az elmúlt időszakban, különösen a fiatalabb generáción belül. Ez nem jó üzenet.” Stumpf szerint Orbán megöregedett, és fogytán az ereje, új stratégia után kell nézni.

A legdurvább előttünk

Valami hasonlóra utalt Lázár János egykori kancelláriaminiszter is, amikor azt mondta a napokban, hogy változásokra van szükség a pártban. Lázár szerint egy nagyon izgalmas két és fél év után az elmúlt harminc év legdurvább, legvadabb és legfontosabb választási kampánya következik 2022-ben.

A Fidesz szerinte csak akkor tudja megtartani a választók bizalmát, ha jobb lesz, jobbá válik.

Régóta nagy igazság a magyar politikában, hogy mihelyt egy választásnak megismerjük az eredményét, elkezdődik egy újabb választási kampány – 2020-ban sem fogunk unatkozni tehát.

Érdemes lesz megfigyelni, mennyire képes a megújulásra a Fidesz, vagyis inkább Orbán Viktor – akiről ne felejtsük el, jövőre mindössze 57 éves lesz –, ugyanis ha ő nem változtat, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a Fidesz. És érdemes lesz arra is figyelni, hogy 1) hogyan alakul az ellenzéki futóverseny a DK, a Momentum és a többiek között, hogy 2) mennyire szeretne az ellenzék vezetője lenni Karácsony Gergely, és hogy 3) mihez kezdenek az ellenzéki vezetésű városok a hatalommal és a hatalom velük.

Végezetül pedig 2020 végére már nagyjából látni fogjuk (látni kellene), hogy milyen konstrukcióban tervez nekivágni az ellenzék 2022-nek – mekkora méretű lesz az együttműködés, egyetlen közös lista, vagy kettő, hogyan haladnak a 106 egyéni jelölt kiválasztásában.