Az útkereső Fidesz és a letolt gatyával álló politikusok után mi jön?

Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt.

Ezt mondta az önkormányzati választások éjszakáján Tordai Bence, aki Karácsony Gergelyre utalt. 2019 több dolog miatt is fordulópont volt a magyar politikában, és ez semmi jót nem ígér 2020-ra.

A centrális erőtér vége

A Fidesz által felépített centrális erőtér már a májusi EP-választáson megrepedni látszott, amikor a kormánypárt ugyan nyert, de nem lehetett elégedett. A kétharmados győzelem elmaradt, az Európai Néppárton belüli tagsága azóta is a levegőben lóg, ráadásul az ellenzéki oldalon a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció és a fiatal erő, a Momentum Mozgalom erősödött meg. A májusi választás és annak eredménye már előrevetítette, milyen őszre lehet számítani.

Máté Péter

Két dologról mindenképpen emlékezetes marad az önkormányzati választási kampány. A botrányokról, amit egyfajta mérgező főzetként a Fidesz és holdudvara kezdett el keverni, valamint arról, hogy végül mindez a kormánypártra hullott vissza, az utolsó napokban pedig megtörtént, ami nagyon ritkán történik meg: zavarban volt a Fidesz. Pedig kezdetben azt hittük, a legmocskosabb kampányelem a közvélemény-kutatásoknak álcázott manipulatív nyomasztások lesznek. Aztán jöttek maszkos aktivisták, megafonok, jött a kokain és a pornó, az egész önkormányzati kampány egy Tankcsapda-dalszöveggé változott: „Fehér por, barna nő, luxusjacht, szőke nő.”

Durva mögöttünk

Az önkormányzati kampány után a Medián felmérést készített annak milyenségéről: a teljes népesség 56 százaléka szerint ilyen durva kampány még nem volt, 44 százalék viszont nem érzékelt változást. (Ha az okokra kérdeztek rá a szavazóknál, közel kétharmadnyi kormánypárti szavazó szerint az ellenzék a hibás.)

Csak felvillantjuk, mik történtek ősszel:

• Borkai Zsoltról, Győr azóta lemondott fideszes polgármesteréről egy névtelen blogger kezdett szivárogtatni: szexvideó, prostitúcióvád, kokaingyanú, korrupcióvád. A magyar közélet a PornHubra költözött, soha nem látott és nem várt hullámokat vetett az ügy.
• Wittinghoff Tamásról, Budaörs ellenzéki polgármesteréről előkerült egy titokban rögzített szexvideó.
• Kispesten a kokainbomba robbant.
• László Imrét, a DK később megválasztott újbudai polgármesterét a TV2 egyik műsorában egy névtelen megszólaló szexuális zaklatással vádolta.
• Már a kampány legelején bedobták az egyik legmocskosabb trükköt, az olyan manipulatív és riogató telefonhívásokat, amit a hívó közvélemény-kutatásnak álcáz.
• Tarlós István megafont ragadott, letakart lajstromszámú hajóról zavarták meg Karácsony Gergely egyik kampányeseményét.
• A szivárogtatások is végig jelen voltak a kampányban, Karácsony Gergely egy róla nyilvánosságra került felvételen többek között fenyegetésről, lopásról, börtönről és elásásról is beszélt.
• A későbbi józsefvárosi polgármester, Pikó András pedig belekóstolhatott a moszkvai vagy az isztambuli választási hangulatba, amikor az ellenzéki jelölt kampánycsapata ellen egy Magyar Nemzetben megjelent fotó alapján nyomozás indult.
• Ahol esélyes volt az ellenzék, ott furcsa módon elindult egy önjelölt (?) politikus is. Ez a választás elberkikrisztiánosítása.

A fenti felsorolásból a legérdekesebb Borkai Zsolt ügye, aminek országos kihatása is van, Győr polgármestere pártját is magával rántotta a mélybe.

MTI / Krizsán Csaba

A botránykampány ugyanis a Fideszt hozta zavarba, elveszítették az önkormányzati választást, és azóta útkeresésben van a párt, az egy tömbbe összeállt ellenzék és az elforduló fiatalok olyan elegy eddig, amitől ha nem is tántorog, de fejét forgatja a Fidesz.

A bosszúálló jogalkotás kora

Az önkormányzati választások után fogalmaztunk úgy, hogy:

a megszűnő centrális erőtér helyébe egyfelől a tömbpolitizálás lépett – az összeálló ellenzék egy az egybeni kihívója a Fidesznek –, másfelől Orbán a vereség után megkezdte a bosszúálló jogalkotás korát. Parlamenti és önkormányzati szinten is olyan jogszabályok születnek, amik azt mutatják, hogy a kormánypárt képtelen a hatalmi kohabitációra, aki számukra kockázatosan nagyra nőne, azt a törvény erejével fullasztják meg.

A főpolgármester kezét próbálná megkötni a kormány, az orbáni törvényhozás pedig tulajdonképpen bábokká változtatta az ellenzéki képviselőket. Egyértelműen megüzenték: aki nem fideszes, annak kuss a neve. Az akciózó, rendbontó képviselőkre kitiltás és éves fizetésmegvonás vár. De a közintézményekbe is nehezebb lesz bejutniuk az ellenzéki politikusoknak, ráadásul a Házszabály módosításával megszűnik a szabad mozgás a frakciók között is, és még az is Kövér Lászlón múlik, hogy egy hiányzás igazolt-e, vagy sem.

Hadházy Ákos / Facebook

A törvénymódosítás kiváltóinak egyike Hadházy Ákos, aki 2019-ben a parlamenti patkóba cipelte tábláit: az egyiken az szerepelt, hogy Orbán azért hazudik, mert túl sokat lopott, a másikon pedig egy korábbi tüntetésen egyszer már elsütött káromkodás szerepelt.

Helyzetkép

2019 végére kiütközött az, hogy a legfiatalabb választók már az Orbán-rendszerben szocializálódtak, és vele szemben is határozzák meg magukat. Az ifjúság azt követeli, amiből hiány van: liberális demokráciát, környezetvédelmet. Erre pedig egyelőre nincs válasza a Fidesznek.

Ahogy a karácsonyi dupla HVG-ben írtuk:

az egykori Fiatal Demokraták Szövetségéből nem maradt más, csak a szövetség, az is az idős kisgazdákhoz, a korrupt Lungo Dromhoz és a helikopterrel vadászó KDNP-elithez köti őket.

Az évzáró közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy:

• a Medián szerint míg októberben a kormánypárt még a teljes népesség 43 százalékát tudhatta maga mögött, addig november-december fordulójára 36 százalékra esett vissza.
• a DK, ha szorosan is, de tovább őrzi második helyét a pártok erősorrendjében. Az októberi felméréshez viszonyítva a Jobbik támogatottsága nőtt a legnagyobb mértékben, a teljes szavazókorú népességben 6-ról 8 százalékra, ám ez (a nyári-őszi megingás után) még mindig elmarad az év elején mért szinttől.
• az év legkomolyabb előretörését viszont a Momentum érte el: a januárban még csak 2 százaléknyi támogatottság után az év végén a teljes népességben 6 százalékon áll, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig most először ért el két számjegyű eredményt.

A ZRI Závecz Research Intézet idei utolsó felmérése szerint:

• a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 32 százalék,
• a Demokratikus Koalíció a második legerősebb párt 9 százalékkal,
• a Momentum most 7 százalékos.

A Závecz szerint 2019-ben a politikai erőviszonyokat nem forgatta fel, de valamelyest megváltoztatta az EP-választás, alapvetően az ellenzéki térfélen történt némi átrendeződés.

Az év végét még a DK-s Gréczy Zsolt pornóbotránya borzolta, kiszivárogtak privát meztelen fotói. Az azóta lemondott politikus szerint:

keményedik a diktatúra.

Szerinte már a Borkai-botrány alatt megüzenték, hogy bosszút állnak, aminek ő lesz a célpontja.

2020-nak tehát egy útkereső Fidesszel, valódi, versengő ellenzéki pártokkal és néhány meztelen politikus rémképével vágunk neki.

Stumpf István, Orbán Viktor egykori nevelőtanára, korábbi minisztere és volt alkotmánybíró a lapunknak adott, a hvg360.hu oldalunkon megjelent interjújában azt mondta, az érték és a mérték megtartása az elmúlt időszakban nem sikerült a Fidesznek. „A viselkedésmód, a túlzott agresszivitás, az anyagi szempontok időnként értékszempontok elé helyezése azok, amik tömegessé váltak az elmúlt időszakban, különösen a fiatalabb generáción belül. Ez nem jó üzenet.” Stumpf szerint Orbán megöregedett, és fogytán az ereje, új stratégia után kell nézni.

A legdurvább előttünk

Valami hasonlóra utalt Lázár János egykori kancelláriaminiszter is, amikor azt mondta a napokban, hogy változásokra van szükség a pártban. Lázár szerint egy nagyon izgalmas két és fél év után az elmúlt harminc év legdurvább, legvadabb és legfontosabb választási kampánya következik 2022-ben.

A Fidesz szerinte csak akkor tudja megtartani a választók bizalmát, ha jobb lesz, jobbá válik.

Régóta nagy igazság a magyar politikában, hogy mihelyt egy választásnak megismerjük az eredményét, elkezdődik egy újabb választási kampány – 2020-ban sem fogunk unatkozni tehát.

Érdemes lesz megfigyelni, mennyire képes a megújulásra a Fidesz, vagyis inkább Orbán Viktor – akiről ne felejtsük el, jövőre mindössze 57 éves lesz –, ugyanis ha ő nem változtat, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a Fidesz. És érdemes lesz arra is figyelni, hogy 1) hogyan alakul az ellenzéki futóverseny a DK, a Momentum és a többiek között, hogy 2) mennyire szeretne az ellenzék vezetője lenni Karácsony Gergely, és hogy 3) mihez kezdenek az ellenzéki vezetésű városok a hatalommal és a hatalom velük.

Végezetül pedig 2020 végére már nagyjából látni fogjuk (látni kellene), hogy milyen konstrukcióban tervez nekivágni az ellenzék 2022-nek – mekkora méretű lesz az együttműködés, egyetlen közös lista, vagy kettő, hogyan haladnak a 106 egyéni jelölt kiválasztásában.